Szerző: Bátorfy Attila

About Bátorfy Attila

Posts by Attila Bátorfy:

2021 12 13

Fél órára

Bátorfy Attila Egyéb kategória

FÉL ÓRÁRA

Az alábbi organizmus-szerű úthálózatokon azt lehet látni, hogy a megyeszékhelyek központjától meddig lehet eljutni harminc perc alatt autóval normális forgalom mellett. Érdemes megfigyelni, hogy sok esetben minél bonyolultabb a közúti úthálózat, minél több kapcsolat van az utak között, annál több idő kijutni a városból, és relatíve annál rövidebb utat lehet csak megtenni. A megtett utat befolyásolják továbbá az utak típusai és a domborzati viszonyok is. Ez nagyon jól látszódik a hegyvidékeknél Miskolc, Eger és Salgótarján esetében is, ahol a városközpont völgyben helyezkedik el. Korábbi anyagunk a témában itt érhető el.

jel- és színmagyarázat

Győr

Tatabánya

Veszprém

Székesfehérvár

Szombathely

Zalaegerszeg

Kaposvár

Pécs

Budapest

Szekszárd

Kecskemét

Szolnok

Szeged

Békéscsaba

Debrecen

Nyíregyháza

Miskolc

Eger

Salgótarján

Interaktív térkép

a térkép vezérlése

Megjegyzés
A térképekhez a 30 perces autóutakat az Open Street Map alapján az OSM tools-szal számítottuk ki. Azt vettük alapul, hogy az autó normál tempóban megy. Az utak hálózatát a Qneat pluginnal generáltuk le, ezután vetítettük rá a félórás autóutat az úthálózatra. Az interaktív térkép Mapboxban és Ufoldedban készült.

Adat, vizualizáció: Bátorfy Attila
Eredeti ötlet: Craig Taylor – Coral cities

Hasonló anyagaink

Magyarország domborzata

Időjárás, klíma, emberi tevékenység

Izokrón-térképek

Utak, épületek, hálózatok

Shape-képek

2020 05 29

Határon túli utcanevek

Bátorfy Attila Egyéb kategória

Magyarországon jelenleg több mint 2100 közterület (út, utca, tér, sétány, köz, stb.) viseli határon túli, egykor a Magyar Királysághoz tartozó település nevét (a felhasznált adatok korlátairól és hiányosságairól lásd az anyag végi módszertani leírást!). Ezeknek a közterületeknek egy kisebbik részét természetesen már Trianon előtt is ezekről a településekről nevezték el, ám többségüket a két világháború között, vagy a rendszerváltás után nevezték át róluk, illetve a települések bővülésekor, új lakóövezetek, telepek építésekor kapták a nevüket. Ebben az anyagban azt mutatjuk be interaktív térképeken és adatvizualizációkon, hogy mely határon túli településekről elnevezett köztereink hol vannak és milyen mintázatot rajzolnak ki.

Négyszázötvenkét határon túli településről neveztek el magyarországi közterületet. A legtöbb utcát, teret Aradról (149) és Kolozsvárról (122) nevezték el, utánuk Kassa (118) és Pozsony (98) következik. Szerbiából Szabadka (46), Horvátországból Fiume (28), Ukrajnából Ungvár (26), Ausztriából pedig Kismarton (13) adta a legtöbb közterület-nevet. Az alábbi diagramon országonként tüntettük fel azokat a településeket, amelyekről egynél több magyarországi közterültetet neveztek el. Az országokra rákattintva külön láthatók az egyes országokon belüli sorrendek.

Az alábbi kisebb ábrákon a legnépszerűbb településneveket lehet látni. A vonalak végpontjai az adott magyarországi település középpontjába mutatnak. Sűrűségükből látszódik Budapest dominanciája. A körök nagysága azt mutatja, hogy hány közterületet neveztek el róluk.

Az alábbi interaktív, belenagyítható térképen egyben láthatja a köztereket és a határon túli településeket. A közterek és a települések országonként vannak színezve. A települések körnagysága azt mutatja, hogy hány közterület van róla elnevezve Magyarországon. A térképet az egérrel vagy a touchpaddel tudja irányítani.

Az alábbi kisebb országtérképeken egy egyszerűsített területi eloszlást láthat a határon túli településekről elnevezett közterületek sűrűségéről országonként.

Néhány magyarországi várost, városrészt külön is kiemelünk. Érdemes megfigyelni Székesfehérvár és Budapest/Dél-Pest esetében a tömörüléseket. Székesfehérváron a Maroshegy és az Öreghegy kertváros-részek utcáit a Trianon után elcsatolt erdélyi és felvidéki településekről nevezték el. Budapesten a pestszentlőrinci Szemeretelep, Kispesten a Havanna lakótelep melletti kertvárosi rész, Pesterzsébeten pedig Kossuthfalva kertvárosának utcái az 1920-as évek közepétől kapták a nevüket az elcsatolt részek településeiről. Más városoknál felfedezhető a határmentiség, így Sopron és Szombathely esetében az amúgy viszonylag kevés burgenlandi településnevek dominálnak, míg Szeged déli részén a vajdaságiak.

Módszertani megjegyzések

A teljes magyarországi utcahálózatot azok neveivel az Open Street Mapről vettük. Az Open Street Map utcaszintű adatbázisa nem teljes és nem is minden esetben pontos. A neveket összepárosítottuk az összes határon túli, egykori magyarországi település nevével, így ki tudtuk szűrni azokat a közterületeket, amelyekre nem volt szükségünk. Az adatbázis tisztításakor elhagytuk azokat az utcaneveket, amelyekben ugyan szerepelt a településnév, ám nem konkrétan arról lettek elnevezve. Ezek közé tartoznak a történelmi személyekről elnevezett közterületek, például a Radnóti utca, amit Radnóti Miklósról, vagy a Rókus utca amit Szent Rókusról neveztek el; azok a nevek, amelyek köznévként ismertek, mint az Almafa utca vagy a Szárcsa utca; vagy a magyar tájegységekről elnevezett utcák, mint az Almáspatak utca vagy a Rózsadomb utca. Az így kapott listából két térképet készítettünk. Az első térképen együtt mutattuk be a magyarországi utcákat a határon túli településekkel. A második térképen a határon túli településeket és azokat a magyar településeket kötöttük össze, ahol a közterületek találhatók. Amennyiben hibát, pontatlanságot talál, úgy írjon nekünk, igyekszünk javítani!

Update:

Bizonyos közterületnevek egyes variációi a korábbi automatizált szűrés során törlésre kerültek, míg mások a listában maradtak. Ide sorolható például az Aradi utca és Arad utca közötti különbség: az Aradi utca az első szűrés során a listában maradt, viszont az Arad utca törlésre került. Más utcanevek, mint például a Párkányi utca, annak ellenére kerültek törlésre, hogy határon túli településekről lettek elnevezve, emiatt ezek az utcák az első változatból teljesen hiányoztak. Ezt a kategóriát részben az olvasói visszajelzések alapján bővítettük ki. Végül voltak olyan utcanevek is, amelyeket annak ellenére, hogy határon túli településekről lettek elnevezve, nem kerültek a térképre, mivel hiányoztak az utcahálózatot tartalmazó adathalmazból. Ilyen például a székesfehérvári Mádéfalvi vagy Lázárfalvi köz.

Impresszum
Atlo037
Ötlet: Peter Murphy
Adatok forrása: Open Street Map
Adatgyűjtés, tisztítás: Szabó Krisztián, Adamik Zsuzsanna
Vizualizáció, grafika: Bátorfy Attila, Szabó Krisztián

További, Trianon-témájú anyagaink

Etnikai térkép 1910-ben

Trianoni menekültek

Településneveink eredete

Támogatási lehetőségek

2020 01 21

Abától Zsüsztinig

Bátorfy Attila adatvizualizáció

A magyar utónévadás trendjei az ötvenes évektől napjainkig

Bátorfy Attila

Összeszedtük az 1950-es évek óta újszülötteknek adott férfi és női neveket. Mik voltak az utónév-trendek az elmúlt hetven évben? Melyek voltak a legnépszerűbbek az ötvenes években és melyek ma? Mely nevek vesztettek a népszerűségükből, melyek az örökzöldek és az egynyári slágerek? És mely neveket viseli a legtöbb honfitársunk ma?

A legtöbb olvasónak valószínűleg ott van a könyvespolcán a Ladó-féle utónévkönyv, keresztségében simán csak „Ladó”, a Ladó János szerkesztésében 1971-től majdnem minden évben, később váltakozó gyakorisággal megjelenő, keresztneveket és azok eredetét, jelentését tartalmazó könyv (1998-tól Bíró Ágnes társszerkesztésében jelent meg). A legutóbbi kiadás már 2606 keresztnevet mutat be, amelyből 1553 női, 1163 pedig férfi név. Ebben az anyagunkban arra voltunk kíváncsiak a Belügyminisztérium utónévstatisztikái és a Magyar Keresztnevek Tára adatai alapján, hogy 1950-es évektől hogyan változott a száz legnépszerűbb babanév, továbbá arra, hogy az országban jelenleg mely nevekből van a legtöbb. Sajnos évenkénti statisztikát csak 2000-től közöl a Belügyminisztérium, előtte tíz éves aggregált adataink vannak 1954-től.

Legelőször a női neveket mutatjuk be. Az ötvenes évek közepétől napjainkig összesen 243 női név került be az első százba, de ezek közül csak hét olyan van, amely mindig szerepelt a legnépszerűbb százban: Anna, Eszter, Borbála, Zsófia, Júlia, Viktória és Enikő.

Az alábbi interaktív ábrán az előző évben újszülött lánybabáknak adott nevek sorrendjének változását tudja végigkövetni, a „darab” fülre kattintva pedig azt, hogy az adott helyezéshez hány újszülött baba kellett. A könnyebb kezelhetőség érdekében ezen az ábrán az első százból csak az első ötvenet mutatjuk. Az egyes nevekre kattintva külön is kiemelhetjük azokat, amelyek trendjére kíváncsiak vagyunk. Fontos megjegyezni, hogy 1954-től 1999-ig tíz évekre vonatkozó adataink vannak, ezért olyan „sűrű” az ábra eleje.

Az alábbi ábrán külön kiemelünk néhány trendet. Az első, hogy az ötvenes-hatvanas évek legnépszerűbb újszülöttnevei közül (Mária, Erzsébet, Margit, Ilona, Magdolna, stb.) a legtöbb a kilencvenes évekre kiesett az első százból (rózsaszínnel). A legtovább a Katalin bírta, amelyik végleg 2015-ben hullott ki. Vannak azonban állócsillagok, mint például az Anna, amely az ötvenes években is az élmezőnyben szerepelt és most is a legnépszerűbb lánynevek egyike. Rajta kívül még a Zsófia, Boglárka, Lili és Nóra azok, amelyek huszonöt éve is viszonylag népszerűek voltak (zölddel). Végül vannak a ma nagyon divatos nevek, amelyek leginkább az elmúlt öt-tíz évben lettek felkapottak, mint a Hanna, Jázmin, de közülük is érdekesek azok, amelyek az utóbbi pár évben jöttek fel nagyon az élmezőnybe, mint a Zoé, Emma vagy a Luca (narancs). Végül pedig vannak egy adott évtizedre, vagy még annál is rövidebb időszakra népszerű nevek, mint például a hatvanas-hetvenes években első Andrea, a hetvenes-nyolcvanasokban a Krisztina és az Alexandra, vagy a kilencvenes években a Viktória és a Vivien (sárgával).

A férfiaknál 179 név fordult meg az első százban hetven év alatt, viszont a lánynevekkel ellentétben sokkal több olyan fiúnév van, amely mindig szerepelt az első százban, összesen negyvenegy. Tehát kisebb a cserélődés a fiúneknél, ugyanakkor egy-egy név hegemóniája is hosszabb. Így például a Bence 2001 óta, vagyis tizenhét éven keresztül áll az első helyen, az elmúlt tizenöt évben Máté második helye is szilárd volt.

A legnépszerűbb fiúnevek közötti tömeges csere két ciklusban zajlott le. Az ötvenes évek közepétől a hetvenes évek közepéig legnépszerűbb neveket, mint az István, Sándor, József, János, László vagy Ferenc (kékkel) a hetvenes években a Zoltánok, Tamások, Gáborok és Péterek váltották (rózsaszín), hogy őket a kilencvenes évek végétől fokozatosan leváltsa a Bence, Máté, Ádám, Dániel, Dávid és Levente (sárga). Hogy ők meddig maradnak az élmezőnyben, azt nehéz megmondani, de a trendekből az látszik, hogy óriási erőkkel jönnek fel a Noelek, Marcellek, Olivérek, Zalánok, Nimródok és Zétények (sötétkék).

Eddig az újszülötteknek adott nevekkel foglalkoztunk, de az is érdekelt bennünket, hogy összességében mely női és férfi nevet viselőkből van a legtöbb jelenleg. A legfrisebb adatok szerint 309 664 Mária él ma Magyarországon, míg a László keresztnevet 286 167 polgártársunk viseli. Mindkét név az ötvenes-hatvanas években volt igazán népszerű, de ha megnézzük, hogy mely további neveket viselők vannak még mindig többségben, akkor azt is láthatjuk, hogy ma, egy-két kivételtől eltekintve egyik sem tartozik a legnépszerűbb nevek közé.

KREDITEK

ATLO031
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Adat: Belügyminisztérium, Magyar Keresztnevek Tára, Horváth László

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. A projekt közpénz felhasználása nélkül készült.

Kontakt: [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

Tüntetések

Állami hirdetések

Budapest története

Európa pénzei

Orbán találkozói

2020 01 17

Tüntetések Magyarországon

Bátorfy Attila adatvizualizáció

TÜNTETÉSEK MAGYARORSZÁGON

BÁTORFY ATTILA – SZABÓ ATTILA – HEGYI SZABOLCS

Az elmúlt egy évben megnőtt a bejelentett tüntetések száma, ám szervezőik egyre kevesebb emberrel számolnak – többek közt ez derül ki a Társaság a Szabadságjogokért által az Országos Rendőr-főkapitányságtól megkapott adatokból. Mikor, hol, mennyien és miért mentek ki az utcára 2015 óta? Ebben az anyagunkban ezt elemezzük.

2018 októberében már készítettünk egy összesítést az Átlátszón a korábbi adatokból, most az azóta eltelt időszak adataival (az adatok korlátairól lásd a cikk végi metodológiát) kiegészítve talán jobban látunk bizonyos tendenciákat a hazai tüntetések dinamikájáról és helyszíneiről. 2018-ban változott a gyülekezési törvény, és az új törvény 2018. október 1-én lépett hatályba. Az adatok elemzése szempontjából két releváns változást érdemes kiemelni. Az egyik az, hogy korábban a választási gyűléseket nem kellett bejelenteni – így a 2018. tavaszi országgyűlési választások idején megtartott politikai gyűlések nem szerepelnek a statisztikában, a 2019-ben megtartott európai uniós és önkormányzati választások kampányidőszakában rendezett gyűlések viszont igen. A másik fontos változás az, hogy a gyűlések elektronikus bejelentését a rendőrség a korábbi egyszerű email helyett már csak a saját, meglehetősen bonyolult elektronikus űrlapjain fogadja el. A tüntetések számát illetően e két változás egymással ellentétes hatást generál, így önmagukban a számadatok nem teszik lehetővé a változások pontos értékelését.

2015 novembere és 2019 októbere között összesen 5 957 tüntetést jelentettek be, ezekre összesen 2 077 621 embert vártak. Az alábbi grafikonból látszik, hogy az új törvény miatt a választások idején megtartott politikai gyűlésekkel jelentősen besűrűsödött az uniós választások és az önkormányzati választások idején a bejelentett megmozdulások száma. Ugyanakkor az is látszik, hogy hiába nőtt meg a kötelezően bejelentett tüntetések száma, ezekre összességében nem vártak annyi embert, így a bejelentett várt résztvevők számában valamekkora csökkenés volt tapasztalható.

Különösen látszik ez a trend akkor, ha a tüntetések közül csak az 5000 fő felettieket nézzük, amelyek közül kivétel nélkül mindegyik Budapesten volt. Így azt láthatjuk, hogy a számuk 2019-ben jelentősen megritkult. Azt, hogy a szervezők miért várnak egyre kevesebb embert a tüntetésekre, egyelőre szintén nem tudjuk.

Még mélyebbre ásva az adatokban az is láthatóvá válik, hogy a bejelentett megmozdulások átlagban eleve nagyon kevés emberre vannak meghirdetve. Ha csak az átlagot néznénk, akkor egy tüntetésre átlagosan (számtani átlag) mindössze 351 embert várnak a szervezők. Ezt a számot azonban jelentősen megdobják azok a rendezvények, amelyekre kiemelkedően sok embert vártak, mint a Békemenet (200 000 ember), vagy a Tanítanék (50 000 ember). Hogy pontosabb képet kapjunk a tüntetések átlagáról, ezért az alábbi ábrán a hagyományos skála helyett logaritmikus skálát használtunk és a középértékekre (medián) voltunk kíváncsiak. A medián az az érték, amely egy sorozatban középen helyezkedik el, felette és alatta ugyanakkora az elemszám. Három településkategóriát is kialakítottunk, hogy látunk-e jelentős eltérést az értékek között. Eszerint a fővárosban a medián 50, a megyeszékhelyeken 30, az egyéb településeken pedig 20. A megmozdulásokat tehát a szervezők eleve nagyon kevés emberre szabják.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az egyes, klasszikus vagy éppen felkapott tüntetéstémák hogyan alakultak. Nyolc kategóriát mutatunk így be. Ami egyből szembeötlő, hogy noha darabszámra nem lett kevesebb, 2019-ben jelentősen visszaesett a direkt kormányellenes és/vagy Orbánellenes tüntetések bejelentett résztvevőszáma, ahogy egyébként minden más témánál is tapasztalható. Emellett érdemes kitérni arra, hogy ha szerény mértékben is, de leginkább az uniós választáskor nőtt a kormány politikáját támogató demonstrációk száma (ez nem szerepel a grafikonon). A munkavállalók jogaiért folyó tüntetések különösen 2019 év elején sűrűsödtek be az úgynevezett „rabszolgatörvény” elfogadása körül. Külön kiemelnénk még, hogy a környezetvédelem (+ klíma), a kormány és korrupció (ezt az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kampánya dobta meg) témáin kívül lényegében minden más (egészségügy, oktatás, sajtószabadság) téma lényegében eltűnt.

Az nem meglepő, hogy a legtöbb tüntetést Budapesten, illetve a megyeszékhelyeken jelentették be. A vizsgált időszakban összesen 427 településen jelentettek be legalább egyszer tüntetést, vagyis a hazai települések (3155) mindössze 13 százalékában. Az összes tüntetés 43 százaléka Budapesten volt, és a bejelentett résztvevők 76 százaléka is a fővárosban gyülekezett.

Ha azonban kivesszük Budapestet, akkor valamivel izgalmasabb rangsorokat kapunk mind a demonstrációk számát, mind pedig a bejelentett résztvevők számát illetően. Pécs mindkét tekintetben az első, ahogy a nagyobb megyeszékhelyek is az élmezőnyben vannak, noha databszámra Szolnok, Békéscsaba és Eger nem fért be az első ötvenbe. Meglepő azonban Tapolca 6. és 11. helye. Ez annak köszönhető, hogy Tapolcán különösen az idei EP-választások előtt naponta jelentettek be aláírásgyűjtést Orbán Viktor politikája mellett.

Az elmúlt években a száz legtöbb résztvevőre bejelentett tüntetés mindegyike Budapesten volt. Ezek közül kiemelkedik a már említett Békemenet, továbbá a Tanítanék Mozgalom tüntetése, amelyeket 200 000, illetve 50 000 résztvevőre jelentettek be a rendőrségre. Ezeken kívül, mint már említettük, minden 5000 főt meghaladó demonstráció mindegyike Budapesten volt. A legnagyobb nem budapesti demonstráció Szegeden volt, és csak a 104. helyre fért fel.

Az országnak vannak olyan régiói, ahol a vizsgált időszakban egyetlen demonstráció nem volt, pontosabban egyet sem jelentettek be a rendőrségnél. Ilyen Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Somogy és Tolna megye nagy része, amely különösen a településsűrűséget figyelembe vége lehet meglepő, bár ezek zöme kis- és törpefalu. Ilyen továbbá Hajdú-Bihar és Békés megye nagy része is, bár itt épp a nagyon alacsony településsűrűség lehet a magyarázat. Az alábbi térképbe bele lehet nagyítani és el is lehet forgatni a jobb felső sarokban található gombokkal.

A TASZ számára fontos kérdés volt, hogy megnehezíti-e a tüntetések szervezését és megtartását a 2018. október 1-től hatályos új gyülekezési törvény. A számokból az látszik, hogy legalább is nem valósult meg kevesebb tüntetés, mint korábban. Valószínűleg az alacsony részvételi számokat sem okozhatja a rendőrség szélesebb szankcionálási jogköre, hiszen egyrészt ennek nem terjedt el a híre széles körben, másrészt nem láttuk annak jelét, hogy a rendőrség élt volna a kibővített jogköreivel. Az viszont lehetséges, hogy még a régi gyülekezési szabályok alapján megindított szabálysértési eljárásoknak lehetett visszatartó erejük. Széles körben elterjedt ugyanis, hogy a rendőrség a tüntetések végén, mindenkit megbírságol, aki az úttesten vonul el, akkor is, ha azt az úttestet maga a rendőrség biztosítja. Persze az is lehet, hogy az új — szigorúbb — szabályok miatt a rendőrség a több résztvevő bejelentéséhez több rendezőt várnak el és e miatt a szervezők alacsonyabb várható számokat adnak meg a bejelentésekhez. Ezt a megismert adatokból azonban nem tudjuk alátámasztani.

A TASZ gyakorlatából azt biztosan látjuk, hogy az elektronikus bejelentést jelentősen megnehezítette a jogszabály. Azonban azt is tapasztaljuk, hogy a rendőrség talán ennek ellentételezése érdekében a személyes bejelentésekben igyekszik rugalmas lenni.

Összességében azt látjuk, hogy nem csökkent a polgárok tüntetésszervezési kedve. A tüntetéseken való részvétel mértéke pedig nem csak jogi kérdés, hanem társadalmi, politikai is. Annak érdekében, hogy minél többen tudjanak élni a gyülekezési jogukkal a TASZ létrehozta a tiltakozz.hu oldalt. Bízunk abban, hogy a tájékoztatás egyben bátorítás is ahhoz, hogy minden szükséges esetben az ország bármely településén, bárki szabadon szervehessen tüntetést vagy vehessen részt azon.”

Hogy mindezekből az adatokból végül is milyen tanulságokat lehet leszűrni? Egyelőre csak négy évnyi adattal rendelkezünk, ezért hosszú távú tendenciát nehéz látni. Ha levesszük az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom országos megemlékezéseit, amelyek minden évben megdobják eleve a számokat, akkor azt lehet mondani, hogy politikai célú, vagy valamilyen jog, jogtiprás, igazságtalanság, vagy közös ügy miatt eleve ritkán megyünk ki az utcára, és egy-két kiugró részvételű demonstrációtól eltekintve alapvetően is kevesen megyünk ki. Az adatokból az is látszik továbbá, hogy az elmúlt egy évben, 2019-ben a tüntetési kedv mintha lankadt volna azokban a kérdésekben, amelyeket hagyományosan a szabadságjogok témájába sorolnánk, továbbá a kormányellenes tüntetések várt létszáma is csökkent. Persze nem tudjuk, hogy 2015 előtt mi volt a helyzet, és azt sem tudjuk, hogy a tavalyi csökkenés tartós lesz-e.

MÓDSZERTAN ÉS AZ ADATOK KORLÁTAI

Az alapadatok az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) származnak, amelyeket a Társaság a Szabadságjogokért kért ki közérdekű adatigénylés útján. A rendelkezésre álló adatokból nem derül ki, hogy valóban megtartották-e a tüntetést, azon ténylegesen hányan voltak, meddig tartott (vannak egy évre bejelentett tüntetések is, itt erősen kérdéses, hogy egy éven keresztül folyamatosan tüntettek-e a szervezők). Az adatokból nem derül ki az sem, hogy egy bejelentett tüntetést megtiltott-e végül a rendőrség. Nem tudjuk továbbá, hogy ki jelentette be a tüntetést. A 2018. szeptember 30-ig hatályos gyülekezési törvény alapján csak természetes személy jelenthetett be tüntetést, cég, egyesület, párt vagy alapítvány nem. Így a személyiségi jogok védelme miatt ezeket az adatokat nehéz megszerezni, ráadásul egy-egy párt tüntetéseit is sokszor nem a közismert politikusok, hanem más munkatársak jelentik be, így még akkor sem lehetne minden tüntetést szervezethez kötni, ha tudnánk a bejelentő nevét.

KREDITEK

ATLO030
Adat: Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)
Szöveg: Bátorfy Attila, Szabó Attila (TASZ), Hegyi Szabolcs (TASZ)
Adatvizualizáció, grafika: Bátorfy Attila
Kontakt: [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

Budapest története

Állami hirdetések

Felmelegedés

Anyanyelvi-etnikai térkép

Trónok harca Székesfehérvár

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK

2019 12 11

Állami hirdetések 2006–2018

Bátorfy Attila tematikus térképek

ÁLLAMI HIRDETÉSEK 2006–2018

STATE ADVERTISING 2006–2018

MAGYAR

Ezek az adatvizualizációk a „State advertising as an instrument of transformation of the media market in Hungary” című tudományos dolgozatunkhoz készültek, amelyek az East European Politics folyóiratban jelentek meg.

A tanulmányban a magyar állami szektor (a kormány, minisztériumok, önkormányzatok, állami intézmények, állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok) hirdetési gyakorlatát elemezzük három kormányzati cikluson keresztül 2006 áprilisa és 2018 decembere között. A három kormányzati ciklus: Gyurcsány-Bajnai-kormányok (2006–2010), második Orbán-kormány (2010–2014) és harmadik Orbán-kormány (2014–2018). Az adatokat a Kantar Media Magyarország bocsájtotta rendelkezésünkre.

A vizualizációkhoz a könnyebb követhetőség érdekében csak az 50 legnagyobb állami hirdetőt vettük figyelembe, ők a teljes büdzsé 90%-át fedik le. Az elemzésből kivettük a plakátpiacot, a mozikat és az indoor piacot és kizárólag azokra a médiatípusokra koncentráltunk, amelyeket egységesen hírmédiának nevezünk: napilapok, folyóiratok (hetilapok, magazinok, időszaki kiadványok), online hírmédia, televíziók és rádiók. Szintén az egyszerűbb megértés kedvéért a médiapiacot felosztottuk „fideszes” és „nem fideszes” (2010-től kormánypártiként szokás őket emlegetni) médiacégekre. Szeretnénk azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a „nem fideszes” nem azt jelenti, hogy azok egyben Fidesz-ellenesek is lennének, így nem lehet az ábrákat aszerint olvasni, hogy 2010-előtt pedig az akkori szocialista-szabaddemokrata szimpatizáns médiacégek lettek volna a favoritok. A „nem fideszes” címkével ellátott médiumokba így beletartoznak a szocialistákhoz köthető médiacégek éppúgy, mint a pártokhoz, ideológiákhoz nem köthető médiacégek is. Aki az ezen belüli felosztásra külön is kíváncsi, annak ajánljuk egy másik, szintén adatvizualizációs projektünket.

Hogyan olvasd az ábrákat?

Az interaktív fődiagramok azt mutatják meg, hogy a baloldalon található 50 legnagyobb állami hirdető mennyi pénzt költött el a „fideszes” (narancs) és a „nem fideszes” (kék) médiacégeknél, amelyek halmozott összege jobboldalon jelenik meg. A hullámok 2006-ban kezdődnek és 2018-ban érnek véget, minden év egy-egy hullámot jelent. Az ábráról az is leolvasható, hogy a magyar állam egyre több pénzt költött évente hirdetésekre. Minden fődiagram alatt látható egy osztott oszlopdiagram is a 2010 és 2018 közötti arányokról. Az összegek forintban vannak megadva.

Bátorfy Attila – Urbán Ágnes

ENGLISH

This series of visualizations is an appendix to our journal paper „State advertising as an instrument of transformation of the media market in Hungary” , published recently in East European Politics.

In the paper we examine and analyze data on state bodies’ (the government, ministries, authorities, state institutions, state owned companies) advertising practices between 2006 and 2018 through three following governments, the Gyurcsány-Bajnai (2006–2010), the second Orbán-government (2010–2014) and the third (2014–2018). The data were provided by Kantar Media Hungary.

For this project we focus on just the 50 largest state advertisers. We filtered out the billboard-, the indoor- and the cinema-advertising market. While all three media types can serve as a good tool for propaganda, hereby we show just those media types which is considered as „news media”, as newspapers, television and radio channels and online news media. We make a simple dichotomy on what can be considered „pro-Fidesz” (pro-Orbán, from 2010 pro-government) media and what is „not pro-Fidesz”. This simple division can be misinterpreted as „not pro-Fidesz” is „anti-Fidesz”. This is not the case. „Not pro-Fidesz” is all other media including pro-Socialist, independent, multinational, or politically and ideologically neutral media. For a more in-depth analysis see our previous (and still ongoing) visualization project with Mérték Media Monitor.

How to read?

The alluvial diagrams show how much public money was spent by the largest 50 state advertisers (left) to „pro-Fidesz” (orange) and „not pro-Fidesz” (blue) media companies (right) in HUF. The years follow consecutively from 2006 to 2018. By clicking on an advertiser the stream of the money can be highlighted.

Attila Bátorfy – Ágnes Urbán

MÓDSZERTAN

Az adatokat a Kantar Media Magyarország kutatócégtől vásároltuk meg. A Kantar Media úgynevezett listaáras becsléssel dolgozik, ami azt jelenti, hogy a kutatócég az egyes médiumokban közölt reklámok listaárai alapján becsüli meg, hogy mennyibe kerülhetett az adott reklám. Az általunk feldolgozott teljes alap-adatbázis 2006. január 1.-je és 2018. december 31.-e között az összes hónap összes olyan reklámját tartalmazza, amelyet állami intézmény tett közzé.

Az adatbázis nem tartalmazza az összes médiumot, mivel a Kantar Media nem méri őket. Így hiányzik az adatbázisból az ATV, a HírTV, a Lánchíd Rádió, a Karc FM, a 444.hu, a 888.hu, a Mahir Cityposter és az Euro Publicity is.

METHODOLOGY

The data on state advertising expenditures is provided by advertising research company Kantar Media Hungary. Kantar’s calculations are based on rate cost prices, without discounts offered for advertisers. The data’s time range is January 01. 2006 – December 31. 2018.

There are some important media titles missing from Kantar’s dataset because the company does not measure them: ATV, HírTV, Lánchíd Rádió, Karc FM, 444.hu, 888.hu, Mahir Cityposter, Euro Publicity is.

2019 09 02

Orbán Viktor találkozói

Bátorfy Attila adatvizualizáció Orbán Viktor, politika, találkozó

A MINISZTERELNÖK TALÁLKOZÓI

Bátorfy Attila – Galambosi Eszter – Mikola Bence

A nemzetközi szervezetek és nyugat-európai politikusok mellett szép számmal vannak diktátorok és jobboldali populista vezetők is azok között, akikkel Orbán Viktor miniszterelnök a 2010-es hatalomra jutása óta a Miniszterelnökség hivatalos beszámolói szerint találkozott. Ebben az anyagunkban azt mutatjuk be, hogy Orbán mikor, kikkel találkozott, kikkel találkozott kifejezetten sokszor, mikor volt Orbán vendéglátó, és mikor ment vendégségbe.

A diplomácia és a reálpolitika néha úgy kívánja, hogy még a legdemokratikusabb országok legtisztességesebb vezetői is kénytelenek autokráciák és diktatúrák vezetőivel találkozni. Ilyenkor a sajtóközlemények igyekeznek leszögezni a tárgyalásokban rejlő kölcsönös gazdasági előnyöket (ez Orbán esetében összesen 118-szor fordult elő), az eseményt pedig általában két férfi szerződésaláírása, kedélyes vállveregetése és kézfogása zárja a nyilvánosság számára. Arról nagyon ritkán derülnek ki információk, hogy zárt ajtók mögött miben állapodtak meg, de amikor kiderül, akkor többnyire nemzetközi felháborodás és diplomáciai balhé lesz belőle. Ez a kényszerből szült találkozóknál van így, de vannak olyan demokratikusan megválasztott vezetők, akik nem fejcsóválva és undorral látogatnak el valamelyik diktátorhoz, hanem hízelegni, csodálatot kifejezni és tapasztalatot szerezni arról, hogy mások hogyan csinálják az autokráciát.

Ebben az anyagunkban azt mutatjuk be a Miniszterelnökség hivatalos beszámolói alapján, hogy Orbán Viktor 2010. június 1-je és 2019. augusztus vége óta hivatalosan kikkel találkozott (a 2015 óta megtett útjairól a K-Monitor készített korábban elemzést). Ebben természetesen nincsenek benne azok az utak, amelyeket magánrepülőgépen tett meg a miniszterelnök. Ezeket itt tudja böngészni.

Erdogan Ankarában öleli Orbánt. 2017. 06. 30.
(forrás: Török Miniszterelnöki Hivatal)

Merkel és Orbán sajtótájékoztatója Berlinben. 2018. 06. 08.
(forrás: Phoenix von ORT)

Macron üdvözli Orbánt Salzburgban. 2018. 09. 21.
(forrás: Huffington Post)

Juncker meglegyinti Orbánt Rigában. 2015. 05. 22.
(forrás: Euronews)

Trump fogadja Orbánt. 2019. 05. 13.
(forrás: Euronews)

Orbán látogatása Vučićnál. 2016. 11. 20.
(forrás: Associated Press)

Putyin látogatása Orbánnál. 2017. 02. 02.
(forrás: ATV)

Orbán és Salvini találkozója. 2019. 05. 02.
(forrás: Associated Press)

Orbán besegít Gruevszkinek a kampányban. 2017. 10. 16.
(forrás: ALSAT-M)

Orbán Viktor 2010. június 1-je óta 520 napon összesen 659 találkozón vett részt, amiből 259-napon Magyarországon fogadta a vendégeket, 261 napon pedig ő maga tett látogatást. Ha úgy számolunk, hogy ezek a találkozók csak egy napig tartottak, akkor is az elmúlt kilenc évben 1,4 évet töltött a miniszterelnök hivatalos találkozókkal. Orbán különösen a 2010-es megválasztása utáni első egy évben vett részt sok hivatalos találkozón, ami egy friss miniszterelnök esetében nyilván nem meglepő, sokaknak akar bemutatkozni és sokak akarnak vele megismerkedni.

A TALÁLKOZÁSOK

A miniszterelnök találkozópartnereit sokféleképpen lehet kategorizálni, például úgy, hogy milyen szabadságfokú országok képviselői voltak a tárgyalópartnerek. Ehhez az egyik indikátor a Freedom House Freedom in the World rangsora, amely „szabad”, „részben szabad” és „nem szabad” kategóriákra osztja a világ országait. A „nem szabad” kategória a diktatúrákat és a legkeményebb autoriter rezsimeket fedi le, a „részben szabad” pedig többnyire azokat az országokat, amelyek súlyos demokratikus deficittel rendelkeznek, számos elemükben pedig az autoriter rezsimek tulajdonságait is felmutatják. Az alábbi univerzumban ezeket a kategóriákat jelenítettük meg országonként, és kiegészítettük őket az ebből a szempontból semleges nemzetközi szervezetekkel, kooperációkkal (ENSZ, WHO, NATO, EU, V4).

Az interaktív vizualizáción a pontokra kattintva csak az egyes pontok kapcsolatait láthatja. A pontok nagyságát a találkozások száma adja.

BAJTÁRSAK, ELVTÁRSAK

A másik, általunk választott kategorizálás a találkapartner besorolása volt aszerint, hogy diktatúra, autoriter rezsim vezetője, vagy képviselője. Természetesen autoriter hajlamú politikusok, illetve Orbánéhoz hasonló gondolatokat osztó jobboldali populisták még a legeslegliberálisabb demokráciákban is vannak, a miniszterelnök szeret is velük találkozni. Orbán összesen 82 olyan figurával találkozott, aki diktatúrát, autoriter rezsimet képviselt a találkozón, vagy jobboldali populista.

Az alábbi interaktív ábrán a diktatúrák és autoriter rezsimek képviselőit pirossal, a jobboldali populistákat pedig sötétebb rószaszínnel jelöltük.

TOP 22

Orbán összességében a legtöbbször a határon túli magyarokat képviselő politikusokkal (Kelemen Hunor, Pásztor István, Brenzovics László, Berényi József), illetve uniós felsővezetőkkel (Donald Tusk, José Manuel Barroso, Herman Van Rompuy) találkozott, de a top22-be belefértek a régiós országok populista vezetői is, mint a korábban Orbán személyes kampányolása ellenére megbukó, később a korrupciós vádak elől Magyarországon menedéket találó egykori macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki, vagy a magyar kormánypárti médiapropaganda-modellt Habony Árpádon keresztül Szlovéniában próbálgató Janez Janša kormányfő.

A színek ebben az esetben a fentebb már bevezetett országkategóriákat jelentik. A portrékra kattintva a személyek Wikipedia-szócikkét lehet elolvasni. A portrék alatti focipályán pedig azt lehet látni, hogy kikkel találkozott a legtöbbször Orbán Budapesten és kikkel idegenben.

Kelemen Hunor
(Románia – RMDSZ)
18 találkozó

José Manuel Barroso
(Európai Bizottság – elnök)
9 találkozó

Robert Fico
(Szlovákia – kormányfő)
8 találkozó

Pásztor István
(Szerbia – VMSZ)
17 találkozó

Aleksandar Vučić
(Szerbia – elnök)
9 találkozó

Berényi József
(Szlovákia – MKP)
8 találkozó

Bojko Boriszov
(Bulgária – miniszterelnök)
5 találkozó

Li Ko-csiang
(Kína – miniszterelnök)
11 találkozó

Vlagyimir Putyin
(Oroszország – elnök)
9 találkozó

Nikola Gruevszki
(Macedónia – kormányfő)
7 találkozó

Janez Janša
(Szlovénia – kormányfő)
5 találkozó

Angela Merkel
(Németország – kancellár)
11 találkozó

Herman Van Rompuy
(Európai Tanács – elnök)
9 találkozó

Ivica Dačić
(Szerbia – Miniszterelnök)
6 találkozó

Petro Porosenko
(Ukrajna – elnök)
5 találkozó

Donald Tusk
(Európai Tanács – elnök)
10 találkozó

Horst Seehofer
(Németország – CSU)
9 találkozó

Manfred Weber
(Európai Néppárt)
5 találkozó

Jens Stoltenberg
(Norvégia/NATO)
4 találkozó

Brenzovics László
(Ukrajna – KMKSZ)
9 találkozó

Recep Tayyip Erdoğan
(Törökország – elnök)
8 találkozó

Joseph Daul
(Európai Néppárt – elnök)
5 találkozó

VENDÉGKÖR

Az alábbi húrdiagramon azt lehet látni, hogy a miniszterelnök kikkel, hányszor találkozott és hogy Orbán vendégszertetét élvezhették-e a tárgyalópartnerek, vagy idegenben, nem feltétlenül a tárgyalópartner országában találkoztak.

Orbánt 55 országban fogadták vendégként az elmúlt kilenc évben, míg ő maga 62 ország képviselőit fogadta. Nyilván voltak olyan találkozók is, amelyek Magyarország és egy másik ország között egy harmadik országban történtek, ezek az alábbi grafikonon nem szerepelnek. A miniszterelnök a legtöbbször Németországba ment tárgyalásokra és hivatalos találkozókra, míg a legtöbbször Szerbiából jöttek hozzá.

Az általunk összegyűjtött adatokat táblázatos formában is közzétesszük. Az alábbi táblázatban tetszés szerint kereshet és szűrhet, illetve az eredményeket sorba rendezheti.

Természetesen Orbán hivatalos találkozói csak a legnagyobb fák az erdőben és számos alkalommal nem ezeken a találkozókon dőlnek el a legfontosabb kérdések és megállapodások. Orbán magángépes futballdiplomáciájának tartalmáról még nagyon keveset tudunk, továbbá a nagykövetek által kitaposott ösvényekről is nagyon keveset. A hagyományos diplomáciai csatornák szétverése után Szijjártó Péter külügyminiszter útjai, kézfogásai és nyilatkozatai jelentik a magyar kormány további, sokszor még beszédesebb csapásirányait. Egy következő anyagunkban az ő találkozóit fogjuk bemutatni.

Szijjártó kézfogása Rodrigo Dutertével. 2017. 05. 25.
(forrás: Manila Bulletin)

KREDITEK

ATLO024
Adat: Galambosi Eszter
Szöveg: Bátorfy Attila
Adatvizualizáció, grafika: Bátorfy Attila, Mikola Bence

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

Trónok harca Székesfehérvár

Településneveink

Felmelegedés

Anyanyelvi-etnikai térkép

Termelékenység

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK

2019 07 07

Magyarország nemzetiségi térképe

Bátorfy Attila tematikus térképek

Bátorfy Attila

Magyarországon a 2011-es népszlámláláskor 644524 fő vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak. A jelenleg hatályos nemzetiségi törvény tizenhárom etnikumot ismer el. Hányan vannak? Hol élnek ma ezek a nemzetiségek? Mi is készítettünk egy saját verziót a nemzetiségi térképek sorában.

A nemzetiségi térképeknek Magyarországon is jelentős hagyománya van, elég csak a Teleki-Bátky-Kogutowicz-féle Carte Rouge-ra gondolni, nem mellesleg pedig ezek a térképek különösen szépek tudnak lenni (ilyen szerintünk például Kocsis Károly Erdély és Szlovákia etnikai térképe). Számos módszertan létezik az etnikai arányok bemutatására is (lásd itt és itt), mi most pontsűrűség-módszerrel készítettük el, méghozzá úgy, hogy az alakzatokon (településhatárokon) belüli véletlenszerű ponteloszlást alkalmaztunk, így egyetlen pont egy embert jelent.

Magyarország lakosságának a 2011-es népszámlálás adatai szerint 6,5 százaléka tartozik valamely nemzetiséghez, bár egyes becslések szerint ez az arány 8-10 százalék is lehet. Magyarország nemzetiségi összetétele sokat változott a történelem során a vándorlások, betelepítések és kitelepítések miatt. Ezt a folyamatot később egy másik anyagunkban mutatjuk majd be, most csupán azt, hogy a legfrissebb elérhető adatok szerint a nemzetiségek hol élnek. Ehhez az Országgyűlési Könyvtár honlapján található Nemzetiségi Adatbázis adatait használtuk fel, amelyet Sebők László állított össze. Ebben az adatbázisban az első, 1870-es összeírás óta eltelt összes népszámlálás etnikai adatai szerepelnek. Az adatbázis településszinten tartalmazza a horvát, német, roma, román, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nemzetiségűek számát, továbbá a zsidókét és az „egyéb” nemzetiségűekét. Az adatbázis azonban külön nem listázza a bolgár, lengyel, görög, örmény, ruszin nemzetiségűeket, noha a törvény szerint ők is hivatalosan elismert nemzetiségek, így őket nem tudtuk vizualizálni.

Az alábbi térképeken tájékozódhat az egyes nemzetiségek letelepedéséről, gócpontjaról. A kisebb, feliratozott térképeknél a kurzor mozgására egy nagyító is megjelenik, hogy jobban eligazodjon az egyes településhatárokban, régiókban és a főbb településnevekben.

6 - másolat

Magyarország nemzetiségei

Romák

Németek

6 - másolat

Horvátok

4- másolat

Románok

6 - másolat - másolat

Szerbek

Szlovákok

Szlovének

6 - másolat - másolat - másolat

Ukránok

Romák

Horvátok

Szerbek

Szlovének

Németek

Románok

Szlovákok

Ukránok

Budapest

Romák

Horvátok

Szerbek

Szlovének

Németek

Románok

Szlovákok

Ukránok

MÓDSZERTAN

Az adatokat az Országgyűlés Könyvtárának honlapján található Nemzetiségi Adatbázisból scrapeltük le, amelyet Sebők László állított össze. A jelenleg hatályos nemzetiségi törvény alapján 13 nemzetiséget ismer el a magyar állam: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán. A Nemzetiségi Adatbázisban azonban csak a horvát, német, roma, román, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nemzetiségekre vonatkozó településszintű adatok szerepelnek. Fontos még megjegyezni, hogy a 2011-es népszámláláshoz tartozó adatoknál az anyanyelv, a nemzetiség, a használt nyelv és a kulturális hagyomány (A-N-H-K) szerinti adatokkal dolgoztunk.

A térképhez tartozó, a települések adminisztratív határait is tartalmazó térinformatikai adatokat az Open Street Mapről töltöttük le. Ezeket a határokat párosítottuk a településekhez tartozó nemzetiségi adatokkal. A térképek megjelenítéséhez úgynevezett alakzaton belüli véletlenszerű pontelosztást alkalmaztunk, így ezen a térképen egy településen (vagy kerületen) belül annyi pont jelenik meg, ahányan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.

KREDITEK

ATLO019
Adat, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Adat-crawling, fejlesztés: Horváth László

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected], [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

Felmelegedés Magyarországon

A Vasfüggöny története

Kormánypárti hírmédia

Így szavazott Budapest

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK

2019 07 01

Tévedsz, ha azt hiszed, nincs ok a sietségre

Bátorfy Attila tematikus térképek

A hőmérséklet változása Budapesten és négy megyeszékhelyen 1901 óta

Bátorfy Attila

Ma az éves átlaghőmérséklet 3 celsius fokkal magasabb, mint a múlt század első évében, a meleg napok száma nőtt, a kifejezetten hidegeké csökkent. Nagy hőmérséklet-változás összeállítás Budapest és négy megyeszékhely adataiból.

A klímaváltozás és a globális felmelegedés nem játék. A világon egyre többen vannak, akiket minimum aggaszt a bolygónk jövője. Hetente több tucat magyar és angol nyelvű tudományos és sajtócikk jelenik meg a témában, hangnemeik az óvatos figyelmeztetéstől az apokaliptikus víziókig terjednek. Sokasodnak azok a civil mozgalmak, amelyek társadalmi szinten sürgetnek változást és a maguk eszközeivel igyekeznek a politikára is hatni, a nagypolitika pedig szintén egyre több országban reagál valamilyen tervvel és szabályozással a helyzetre, noha a globális együttműködések többnyire a legnagyobb iparú, így a klímát saját károsanyag-kibocsájtásukkal leginkább befolyásoló országok ellenállásán megbuknak. Az Európai Bizottság azon terve, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon, három kisebb ország, Csehország, Lengyelország és Magyarország vétójával bukott el. A magyar kormány, amely pedig korábban jelezte, hogy megszavazza a tervet, hivatalos nyilatkozata szerint azért szavazott nemmel, mert Magyarország és „a magyar emberek” számára túl költséges lenne, a 2050-es dátum pedig amúgy is beláthatatlan messzeségben van. Ahogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter fogalmazott: „Nincs ok a sietségre.”

A klímaváltozás és a globális felmelegedés azonban nincs beláthatatlan messzeségben, mivel minden nap tapasztaljuk. Hol az elviselhetetlen hőségben, hol a hatalmas szárazságban, hol az elképesztő hőmérsékletingadozásban és szélsőséges időjárásban. Nemcsak Floridában, Malajziában, Irakban vagy Grönlandon, hanem a Kárpát-medencében, Magyarországon is.

BUDAPEST

A ország fővárosának adataiból (az adatok korlátairól lásd a módszertani leírást az anyag végén!) ez világosan kiderül. Budapesten a vizsgált időszak tíz rekordhőmérsékletű évéből kilenc 2007 utánra esik. Ha külön a hónapokat nézzük, akkor az látható, hogy a tavaszi és a nyári hónapok melegednek, ugyanakkor a téli hónapok minimumértékei egyre magasabbak, ami azt jelenti, hogy ugyan az átlagaik nem lengenek át maximumrekordokba, viszont eltünedeznek a nagyon hidegek is. Emellett Budapesten jelentősen megnőtt a 25, illetve a 30 fok feletti hőmérsékletű napok száma is.

Az éves átlag minimum-, átlag- és maximumhőmérséklet változása Budapesten

NÉGY MEGYESZÉKHELY

Anyagunkban végül kitérünk arra is, hogy négy megyeszékhelyen, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Szombathelyen hogyan alakultak az átlaghőmérsékletek évenként. A grafikon némiképp más trendet írnak le a fővárosihoz képest, ám a kéterzes évektől kezdve ismét egyre melegebb éveket mérnek, 2018 pedig mind a négy város esetében a legmelegebb év volt a vizsgált időszakban.

ADATOK ÉS MÓDSZERTAN

Az adatok 2010-ig megtalálhatók az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján (met.hu), ám hiába kértük ki a 2010 utáni időszak napi adatait, az OMSZ-től nem kaptunk választ sem. Ezután a teljes adatsort a National Centers for Environmental Information oldaláról töltöttük le 1901. január 1. és 2018. december 31. közötti összes napra. Az adatbázis celsius fokban tartalmazza a napi mért minimum-, maximum- és átlaghőmérsékletet. A hónapokra és az évekre vonatkozó adatok a napi átlagok havi-, illetve éves átlagai. Néhány grafikon y-tengelyét a kisebb, de így is jelentős változások jobb láthatósága érdekében nem a 0-nál kezdtük.
Az adatok korlátai: ezek az adatok hangsúlyozottan városi adatok, így számos tényező, így a települések beépítettsége, az épületek mérete és anyaga, a fás részek és a vizek aránya vagy az úthálózat kiterjedtsége befolyásolják a változásokat, így városi környezetben a növekedés nagyobb lehet, mint a városi környezeten kívül telepített mérőállomások adatai alapján. Az NCEI csak városi adatokat közöl.

KREDITEK

ATLO
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected], [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

A Vasfüggöny története

A kormánypárti hírmédia

A magyar egészségügy

Így szavazott Budapest

2019 06 22

Így néz ki a kormánypárti hírmédia

Bátorfy Attila tematikus térképek

Bátorfy Attila

A kormánypárti médiához számításaink szerint 112 olyan nyomtatott lap, online média, rádió, tévécsatorna és plakátcég van, amiken keresztül eljuthat a kormánypárt kommunikációja a magyar lakossághoz. Hogyan alakult ki ez a robosztus hírmédia-konglomerátum? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Ezt mutatjuk most be.

A MAGYAR MÉDIÁRÓL EZ EGY KORÁBBI ANYAGUNK, AZÓTA SZÜLETETT FRISSEBB, ÖSSZETETTEBB, JOBB ANYAGUNK IS. AZ ALÁBBI LINKEN ELÉRHETŐ!

A magyar média elmúlt tíz éve / The past ten years of the Hungarian media

A MAGYAR HÍRMÉDIA ELMÚLT TÍZ ÉVE THE PAST TEN YEARS OF THE HUNGARIAN MEDIA Az Index tragikus ügye újra ráirányította a nemzetközi sajtó figyelmét is a hazai média helyzetére, noha a több mint nyolcvan újságíró kormányzati befolyás miatti felmondása csupán egy tíz éve ta

Az Átlátszón is többször foglalkoztunk a kormánypárti média alakulásával, legutóbb tavaly november végén azt mutattuk be, hogy a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) létrehozása hogyan rendezi át a kormánypárti média tulajdonosi szerkezetét. Akkor összesen 476 olyan médiacímet (nyomtatott napi- és hetilapot, folyóiratot, hírportált, blogot, rádiót, tévét és plakátcéget) számoltunk össze, amely a korábbi kormánypárti tulajdonos önkéntes felajánlásaként ingyen jutott az alapítvány tulajdonába. Ez a bűvös 476-os szám azóta elterjedt, van olyan független hírportál, amely ezzel a számmal reklámozva gyűjt támogatókat. Viszont az elmúlt fél évben számos cím megszűnt azóta, mások pedig időközben bekerültek a kormánypárti médiaportfólióba.

Mi most csak azzal az aktuális 112 médiacímmel foglalkozunk ebből a halmazból, amely konkrétan hírmédia. Hírmédián azokat a médiumokat értjük, amelyek valamilyen formában híreket szolgáltatnak, vagy híreket kommentálnak, illetve tágabb értelemben hatással vannak a nyilvánosságra. Bevettük továbbá a gyűjtésbe a plakátcégeket is, ugyanis a kormányzat rajtuk keresztül is kommunikálja az épp aktuális üzeneteit.

A jelenlegi helyzet kialakulása

Az első folyamatábrán azt mutatjuk be, hogy ez a 112 médiacím hogyan, milyen lépcsőkön keresztül jutott el a jelenlegi kormányközeli, centralizált tulajdonba. Érdemes rögtön az első és a második lépcsőfok közötti átmetetet figyelni. Az első lépcsőfok egy öt évvel ezelőtti állapotot mutat, amikor az összes megyei napilap és online verzióik, továbbá az Origo Csoport, és a TV2 Csoport is külföldi tulajdonban voltak (Axel Springer, WAZ, Lapcom, Inform/Russmedia, Pro7Sat1, áttételesen a Deutsche Telekom). Ezután pedig hol egyszerűbb, hol pedig bonyolultabb áttétellel a második és a negyedik lépcsőfok között végérvényesen átkerültek kormányközeli tulajdonba. A modellben az egyik főszereplő az orsztrákoknál is ma már példaképpen emlegetett Heinrich Pecina volt, aki a Mediaworksöt, a Pannon Lapok Társaságát, illetve az Inform/Russmediát is átjátszotta Mészáros Lőrincnek, illetve a KESMA-nak. Rajtuk kívül a folyamatban jelentős szerepe volt még az azóta elhunyt Andy Vajnának, Matolcsy Ádámnak, Schmidt Máriának, Habony Árpádnak, valamint a médiajavait a totális vereség és néhány pármilliárd forint után „visszaadó” egykori főoligarchának, Simicska Lajosnak.

Az alábbi úgynevezett napsugár-diagramon a fentebb vázolt folyamatnak egy másik típusú bemutatását láthatja. A koncentrikus körök külső köre az összes médiacímet mutatja, befelé haladva pedig a kormánypárti médiakoncentráció folyamatát lehet követni, a legbelsőbb kör a jelenlegi állapotot mutatja. Az egyes elemekre kattintva ki lehet bontani az adott szelvényhez tartozó folyamatot.

A kormánypárti hírmédia hálózata

Végül az alábbi hálózaton azt lehet látni és böngészni, hogy ezek a hírmédiacímek, médiacégek és tulajdonosok milyen kapcsolatban vannak egymással, továbbá a kormánnyal. A körök mérete a médiacégeknél a legfrissebb elérhető árbevételi adatot mutatja, a KESMA esetében pedig a hozzá tartozó médiacégek együttes árbevételét. Az interaktív felületen a színmagyarázat elemeire kattintva ki lehet szűrni azokat az elemeket, amelyekre nem vagyunk kíváncsiak, továbbá az interakció lehetőséget ad arra, hogy egyes csoportokat a kurzorral jobban láthatóvá tegyünk.

KREDITEK

TOVÁBBI ANYAGAINK

Így szavazott az ország

Budapest utcanevei

A Kossuth-díj története

Utak, épületek, hálózatok

2019 06 22

Magyarország helye az egészségügyi statisztikákban

Bátorfy Attila tematikus térképek

Bátorfy Attila

A magyar egészségügyről szóló cikkeket gyarkan érik azok a vádak, hogy nem tárják fel elég mélyen az összefüggéseket, nem veszik észre, hogy a magyar egészségügy mennyit fejlődött az elmúlt akárhány évben, illetve a kirívó esetekre koncentrálnak. Mindegyikben van – illetve lehet – igazság, ezzel az anyaggal pedig szeretnénk kicsit hozzájárulni mi is ahhoz, hogy a magyar egészségügy állapotát európai kontextusba helyezzük és megmutassuk, hogy közel harminc év alatt honnan hova jutott.

A grafikonokhoz a Világbank adatait használtuk, de az egészségügyi statisztikák legtöbbjét ők is a Egészségügyi Világszervezettől (WHO) szedik. Az országoknál kizárólag az Európai Unió jelenlegi 28 tagországát vettük figyelembe. Egyfelől azért tettünk így, mert Magyarország az Európai Unió tagja, elméletben a tagországok teljesítményéhez szeretné mérni magát. Másfelől pedig nem akarjuk, ha akár csak vizuálisan is valaki arra a következtetésre jutna, hogy Afrikában vagy Dél-Amerikában még mindig sokkal rosszabb a helyzet, szóval mindenki fogja be a száját.

A kezdő időpontot 1990-ben állapítottuk meg, mivel a legtöbb statisztika ettől az évtől érhető el, de vannak olyanok is, amelyek csak 2000-től, vagy későbbtől. Jó lett volna, ha minden adatsor a lehető legfrissebb adatokat tartalmazná, viszont a nemzetközi összehasonlító statisztikai közlések sokszor két-három éves lemaradásban vannak az épp aktuális évtől.

Az adatok közül két nagyobb területet választottunk. Egyfelől az egészségügy finanszírozását bemutató statisztikákat mutatunk be, másfelől pedig a társadalom egészségügyi állapotára vonatkozókat.

A grafikonokon Magyarországot narancssárgával jelöltük, kékkel azokat, a, amelyek, amelyek a legfrissebb adat szerinti uniós átlagnál jobban teljesítenek, lilával pedig azokat, amelyek rosszabbul.

Az adatok alapján összességében két fontos megállapítást lehet tenni.

A magyar egészségügyi statisztikák egy esetet kivéve egyik vizsgált adatsornál sem a legrosszabbak, viszont minden adatsornál továbbra is a legrosszabbak között, vagyis az utolsó negyedben vannak.
A statisztikák alapján a magyar egészségügy állapota összességében sokat javult hosszú távon, viszont ez igaz minden uniós országra is. Itt érdemes figyelembe venni, hogy egyes országoknak, így Magyarországnak is volt honnan nagyot javulnia, ahogy azt is, hogy a hosszútávú javuló tendenciák ellenére a magyar adatok egy kivételével továbbra sem érik el az uniós átlagot.

KREDITEK

ATLO
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Az anyag eredeti verziója az Átlátszón jelent meg idén januárban.

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected], [email protected]