Magyar nevű települések a
Kárpát-medencében
Hungarian toponyms in the Carpathian Basin

Az anyag léptetéséhez használd az oldalt található két nyilat vagy az egeret. A jobb oldali sávban láthatod, hány oldal van még hátra.
Az anyag megtekintéséhez használj asztali számítógépet!

A Kárpát-medencében közel tizennégyezer olyan település van, amelynek magyar neve (is) van.
De hogyan kapták a nevüket a települések?
A földrajzi helyek elnevezésével és kialakulásával (toponímia) a nyelvészeten belül helynév-etimológia foglalkozik, ezen belül a településnevek kialakulásával a helynévtan-helynévkutatás. Településeket sokféleképpen neveztek el, például a földrajzi adottság (hegy, víz), az alapító törzsfő vagy nemzetség, a templomának nevet adó szent, a település funkciója (vár, bánya, határőrség, híd), vagy az ott élők nemzetisége alapján.

Ebben az anyagunkban azt mutatjuk be a magyar nevű települések alapján, hogy hol vannak a Kárpát-medencében várak, bányák, merre találhatók a szentek, ősi nemzetségek és törzsek, valamint egyes népcsoportok nevét viselő települések. Ezek mellett látható lesz, hol vannak a "régiek" és az "újak", az "alsók" és a "felsők", továbbá a "határok". Az anyag végén bibliográfiát és módszertant is közlünk.
Folyók (rivers)
Magyar-
Népcsoport (ethnic group)
Törzsek (Hungarian tribes)
Nemzetségek (ancient family/gens)
Vár (fort, -castle)
Számos középkori vármegyénknek és későbbi megyénknek a központként alapított, sokszor földvár adta a nevét. Több szláv eredetű név is felbukkan a váraknál, mint Nógrád, Csongrád, Visegrád (-grád) vagy Zemplénvár (zeml'n), vagy Keszthely, Kesztölc (kostl). Erődített helységet jelöl továbbá a palánk(a) szó is (pl.: Drégelypalánk).
Bánya (-mining)
Vásár (market)
Számos település őrzi nevében a vásártartási kiváltságot aszerint, hogy melyik napon tarthatták meg a jogosultság szerint a vásárt. A vásárhely, vására a vasárnapra (vásárnapra) utal, de ugyanígy megmaradtak a szerdai (szerdahely, szereda), csütörtöki, pénteki és szombati vásártartást jelentő nevek is.
Határvédelem (border defence)
A középkori Magyar Királyság terülének határait és határvédelmét több településnév is őrzi. A határvédelemre szervezett települések nevében ma is megmaradt az őr-szó (Őriszentpéter, Rábaőr), továbbá az íjászokra utaló lő- szó (Lövő, Városlőd, Németlövő). Megmaradt továbbá a természetes határt jelölő gyepü is néhány település nevében (Gyepükaján), gyepük stratégiai fontosságú helyein a kapu szó (Kapuvár), valamint a vég és a torok szó is határra utal.
Irtványfalvak (clearance)
A középkorban az ország gyéren lakott, többnyire erdős vidékére főként német telepeseket hívtak be erdőírtásra, akik cserébe hosszú időre adómentességet kaptak, jobbágyaik pedig szabadok voltak. Az erdőírtásra utalnak a vágás, vágása, lehota és poruba szavak, a jogállásra pedig a szabadi, szabadja szavak.
Egyház (church, monastery)
Egyházi rang (ecclesiastic title)
Szent- (saint)

A szentek nevét viselő településeknek alapvetően két fajtája van. A település vagy örökli a településen található egyház (templom) nevét (patrocíniumi településnév), vagy a település más szent nevét viseli, mint az egyházának neve. A leggyakoribb szentek: Miklós, György, (tours-i) Márton, Mihály, Péter és Szűz Mária.

Árpád-házi szentek (saints of the Árpád-dynasty)
István (975–1038)
Imre (100?–1031)
László (1046–1095)
Erzsébet (1207–1231)
Margit (1242–1270)
Szín (colour)
fekete (csern-, csorn-)
fehér (fejér, belo/a, béla)
vörös (veres, piros, rőt)
Ó-, új- (old, new)
Alsó-, felső-, közép- (upper, lower, middle)
Erdő-, mező-, rét (forest, land)
Gyümölcs (fruit)
Módszertan
Az anyag elkészítéséhez a határon túli települések magyar neveit Sebők László Határon túli magyar helységnévszótárából vettük. A települések pontos helymeghatározását a Google geolokációs API-jával végeztük, majd a települések nevében egyszerű szűréseket végeztünk. Ezek a térképek csak a jelenlegi magyar neveket mutatják és csak a konkrét településeket, így településrészeket, földrajzi neveket, egykori, de a mára megszűnt településeket nem. Ez az anyag nem törekedhet teljességre és nem is tudományos munka, de természetesen a pontatlanságokat, hibákat jelzés esetén igyekszünk mihamarabb javítani.

Ajánlott irodalom:

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978 (1988 bővített)
Mező András: Templomcím a magyar helységnevekben. Budapest, METEM, 1996
Hoffmann István: Magyar helynévkutatás. Debrecen, 2003
Tóth Valéria: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008
Rácz Anita: Etnonímák a régi magyar településnevekben. Debrecen, 2016
Hoffmann István: Helynevek nyelvi elemzése. Budapest, Tinta, 2017
Tóth Valéria: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debrecen, 2017

Kreditek:

ATLO
Szöveg, térképek, grafika: Bátorfy Attila
Az anyag a Creative Commons - Nevezd meg! - Ne add el! - licensz alapján szabadon felhasználható.
Az értékes segítséget és kommenteket köszönjük Platon Arnoldnak.

Kontakt: info@atlo.team
Előző
Következő
Slider

TOVÁBBI ANYAGAINK

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK