Égig érő paszuly – mezőgazdaságunk termelékenységének változása

A mesebeli égbenyúló bab sok ezer embert jóllakatna, ha létezne. Hasonlóan mesebelinek tűnik egyes mezőgazdasági terményeink hozamnövekedése az elmúlt évtizedekben.

1930-ban kettő milliárd embert kellett eltartania a Földnek, ma hét és fél milliárdan használjuk az erőforrásait. Az ENSZ populáció-becslése szerint 2100-ra már majdnem 11 milliárd embert kell etetnie és itatnia a bolygónak. A népességrobbanás egyik oka az elképesztő mértékű technológiai fejlődés. Az orvostudománynak köszönhetően csökken a halálozások száma, nő a várható életkor. A mezőgazdaság fejlődése ezzel párhuzamosan biztosítja az élelem szükséges mennyiségét. A természeti erőforrások végesek. A termőterület nagysága büntetlenül nem növelhető bármeddig. Lényeges tehát, hogy az adott nagyságú területen minél nagyobb termésátlagokat érjenek el a gazdák. Nem foglalunk állást, hogy a modern mezőgazdaság – műtrágyával, vegyszerekkel, génmódosított növényekkel – megmenti-e az emberiséget, vagy éppen romlásba dönti. Csupán bemutatjuk, hogy az elmúlt nyolcvan évben Magyarországon miképp alakult a főbb mezőgazdasági cikkek termésátlaga.    

Százalékos változás

Az alábbi diagramon még több termény adatait tanulmányozhatjuk. Az összehasonlíthatóság kedvéért minden cikknek a százalékos változását jelenítjük meg az 1928-as bázisévhez képest (a sertés és szarvasmarha szaporulat, valamint a zöldborsó termesztés esetében a bázisév: 1938). A jobb oldali lista fölé húzva az egeret, jól elkülönítve láthatóvá válik a kiválasztott termény vonala. Természetesen az évi termésátlagok nemcsak a technológiai fejlettségtől függnek, hanem nagyban befolyásolja őket az időjárás is, de tendenciaként jól megfigyelhető a folyamatos emelkedés.

TOVÁBBI ANYAGAINK

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK