Szerző: Mikola Bence

About Mikola Bence

Posts by Bence Mikola:

2019 10 01

Európa pénzei

Mikola Bence adatvizualizáció Európa, gender, pénz

Az euró 2002. január elsejei bevezetésekor 11 ország búcsúzott a nemzeti valutától és a megszokott pénzjegyektől. Azóta újabb 8 uniós tagállam csatlakozott az eurózónához, mellettük pedig további 6 európai ország fizetőeszköze a közös pénz. Érdekes, hogy még Dél-Afrikában, Zimababwében is használatban van az európai fizetőeszköz. Minket most mégsem az euró karrierje érdekel. Fordítsuk figyelmünket az eurózónán kívüli országok pénzjegyeire.

A napjainkban használatos bankók jellemzője, hogy mindkét oldalát valamilyen ábra díszíti. Ezek az ábrák jellemezhetik az országot – ki, mit tart annyira fontosnak a közösség értékei közül, hogy azt a mindennapok legtöbbet használt tárgyain örökítse meg. Anyagunkban áttekintjük az európai országok bankjegyeinek mintáit és különböző szempontok szerint csoportosítjuk őket.

Az alábbi táblázatban az egér lefelé görgetésével léphet tovább.

penz_nyito

A használatban lévő címletek

Kezdésként nézzük meg, hogy a különböző országokban, milyen címletek vannak hivatalosan forgalomban. A címletek nagysága tükrözi az adott pénznem erejét. Ebben a forint nem teljesít túl jól. Európa legnagyobb használatban lévő címlete a magyar 20 000 forintos bankó.
Az eurón kívül 21 ország fizetőeszközét vettük górcső alá. Bosznia és Hercegovina két oszloppal is szerepel a táblázatunkban mert részét képező Szerb Köztársaságban és a Horvát-Bosnyák Föderációban eltérő mintázattal jelennek meg ugyanazok a címletek.

penz_cimletek

penz_szinek_elott

A bankjegyek színezése

A pénznek nincs szaga, színe viszont annál több. Megvizsgáltuk, hogy melyik színeket részesítik előnyben az európai pénzjegynyomdák. Sok esetben találkozunk finom színátmenetekkel egy bankjegyen belül. A kategóriákba helyezéskor a bankjegyre legjellemzőbb árnyalatot vettük alapul. Előfordul, hogy egy színen belül nagyobb árnyalatbeli eltérésekkel találkozunk. Ezeket az eltéréseket figyelmen kívül hagytuk. Így fordulhat elő, hogy egy pénzsorozatban kétszer is találkozunk mondjuk lila színnel és ebből adódik, hogy a legnépszerűbb szín is végül a lila lett.

penz_szinek

penz_ferfi_no_elott

A nemek aránya

152 esetből 118-ban emberi alakot metszettek a bankjegyek előlapjaira. Több mint ötször annyi férfit, mint nőt. Érdekes országonként áttekinteni, hol tűnnek fel nők a bankjegyeken.

penz_ferfi_no

penz_mikorelt_elott

Mikor éltek a bankjegyek szereplői?

Következő szempontunk, hogy a történelem mely korszakaiból kerülnek fel a példaképek a bankjegyekre. Itt tarol az újkor (a XVI. század elejétől) és a XX. század. A szereplők csaknem háromnegyede ezekben a korszakokban élt.

penz_mikorelt

penz_foglalkozasok_elott

Mivel foglalkoztak a bankjegyek szereplői?

Két irányzatot figyelhetünk meg a sorozatokban. Vagy uralkodók, politikusok, államférfiak néznek vissza ránk a pénztárcánkból, vagy pedig költők, írók, művészek. A svéd koronán például találkozunk dalszerzővel, filmszínésznővel, filmrendezővel és operaénekesnővel is. (Egyébként a svédeknél a legdemokratikusabb a nemek aránya, 3 nő és 3 férfi szereplővel). A kilencszázas évek végéig használt magyar pénzeken vegyesen jelentek meg művészek és politikusok. A most forgalomban lévő címletekről kiszorult a művészet.

penz_foglalkozasok

penz_fhatoldal_elott

Mi látható a bankjegyek hátoldalán?

Ha már ennyi pénz átfolyt a kezünk között, fordítsuk meg őket, lássuk mi van a hátoldalon. Jellemzően az ország emblematikus építményeit látjuk majd, illetve a kulturális örökség fontos tárgyait. 25 esetben a hátoldalon is portréval találkozunk. Jó példa erre a török és a brit sor. Mindkét országban minden címlet előlapján ugyanaz a személy látható (II. Erzsébet az angol fonton és Kemal Atatürk a török lírán). Ezeken a pénzeken a hátoldalon kaptak helyet azok a kiváló férfiúk és asszonyok, akik más országokban az előlapon szerepeltek volna.

penz_hatoldal

penz_slider_vege

Végére értünk a táblázatnak

De a cikk folytatódik! Az országonkénti áttekintés után egyszerű diagramokba rendeztük az imént megvizsgált kategóriákat, hogy áttekinthetőbbek legyenek az arányok.
Ha a táblázat felett tartja az egeret, görgetéssel visszanézheti az eddigi diákat.
A táblázat alá húzott egér görgetésével továbblép az oldalon!

Összefoglaló diagramok

A bankjegyek színezése

A nemek aránya a bankjegyeken

Mely korokban éltek a bankjegyek arcai?

Milyen területen tevékenykedtek?

Mi látható a bankjegyek hátoldalán?

Történelmi kitekintés – a magyar pénzjegyek mintáinak változása

Végül ráadásként megmutatjuk, hogyan változott a magyar fizetőeszköz előlapja. Kiket tartottunk fontosnak az elmúlt évszázad során. Érdekes megfigyelni, hogy míg a forgalomban lévő magyar pénzeken egyetlen nő sem szerepel, addig a régebbi kiadású címleteken többségben vannak a nőalakok. Igaz, hogy ezek közül egy sincs nevesítve. Még ha a modellt ismerjük is, a női arcok általában idealizált ábrázolások, vagy allegóriák és nem konkrét személyhez kötődnek ellentétben a pénzeken megjelenő férfiakkal. A képek nagyíthatók!

1848 – 100 forint, idealizált női arc

1902 – 50 korona, női alakok, a mezőgazdaság és a tudomány allegóriái – osztrák-magyar bank

1902 – 1000 korona, női arc, modell: Mina Wiesmüller operaénekes, a grafikus felesége – osztrák-magyar bank

1914 – 250 korona, Zita hercegnő a magyar szent koronával – magyar-királyi kölcsönpénztár

1914 – 2000 korona, Zita hercegnő a magyar szent koronával – magyar-királyi kölcsönpénztár

1914 – 10 000 korona, Zita hercegnő a magyar szent koronával – magyar-királyi kölcsönpénztár

1904 – 10 korona, női arc

1907 – 20 korona, női arc – osztrák-magyar bank

1910 – 100 korona, női alak virágokkal – osztrák-magyar bank

1912 – 100 korona, női arc – osztrák-magyar bank

1914 – 50 korona, női arc – osztrák-magyar bank

1915 – 10 korona, fiú arc – osztrák-magyar bank

1916 – 1 korona, női arcok

1917 – 2 korona, női arcok – osztrák-magyar bank

1918 – 25 korona, női arc – osztrák-magyar bank

1918 – 200 korona, női arc – osztrák-magyar bank

1918 – 1000 korona, női arc – osztrák-magyar bank

1918 – 10 000 korona, női arc – osztrák-magyar bank

1919 – 5 korona, férfi alakok -Magyar Postatakarékpénztár

1919 – 5 korona, női arc – Magyar Postatakarékpénztár

1919 – 10 korona, női arc, a szabadság allegóriája – Magyar Postatakarékpénztár

1919 – 20 korona, női arc – Magyar Postatakarékpénztár

1919 – 100 korona, férfi alak arc – Magyar Postatakarékpénztár

1919 – 1000 korona, allegorikus női és férfi alakok – Magyar Postatakarékpénztár

1920 – 1 korona, női arc – Pénzügyminisztérium

1920 – 2 korona, kaszáló férfi – Pénzügyminisztérium

1920 – 5 korona, parasztcsalád – Pénzügyminisztérium

1920 – 10 korona, Lánchíd – Pénzügyminisztérium

1920 – 20 korona, Mátyás templom, Halászbástya – Pénzügyminisztérium

1920 – 50 korona, II. Rákóczi Ferenc fejedelem – Pénzügyminisztérium

1920 – 100 korona, Mátyás király – Pénzügyminisztérium

1920 – 500 korona, Árpád fejedelem – Pénzügyminisztérium

1920 – 1000 korona, Szent István király – Pénzügyminisztérium

1920 – 5000 korona, női arc, Magyarország allegóriája – Pénzügyminisztérium

1920 – 10 000 korona, Szűz Mária Jézussal, Magyarország patrónája – Pénzügyminisztérium

1922 – 25 000 korona, Szűz Mária Jézussal, Magyarország patrónája – Pénzügyminisztérium

1923 – 25 000 korona, Szent László király – Pénzügyminisztérium

1923 – 50 000 korona, női arc – Pénzügyminisztérium

1923 – 100 000 korona, női arc – Pénzügyminisztérium

1923 – 500 000 korona, női arc – Pénzügyminisztérium

1923 – 1 millió korona, női arc – Pénzügyminisztérium

1925 – pénzügyreform, felülnyomott bankjegy – Pénzügyminisztérium

1926 – 5 pengő, Gróf Széchenyi István – Magyar Nemzeti Bank

1926 – 10 pengő, Deák Ferenc – Magyar Nemzeti Bank

1926 – 20 pengő, Kossuth Lajos – Magyar Nemzeti Bank

1926 – 50 pengő, II. Rákóczi Ferenc fejedelem – Magyar Nemzeti Bank

1926 – 100 pengő, Mátyás király – Magyar Nemzeti Bank

1926 – 1000 pengő, női arc, az aradi szabadság-szobor főalakja, Magyarország allegóriája – Magyar Nemzeti Bank

1932 – 50 pengő, Petőfi Sándor – Magyar Nemzeti Bank

1930 – 100 pengő, Mátyás király – Magyar Nemzeti Bank

1936 – 10 pengő, Szűz Mária Jézussal és női arc – Magyar Nemzeti Bank

1938 – 50 fillér, lány arc – Magyar Nemzeti Bank

1938 – 1 pengő, lány arc – Magyar Nemzeti Bank

1938 – 2 pengő, lány arc – Magyar Nemzeti Bank

1938 – 5 pengő, női arc – Magyar Nemzeti Bank

1939 – 5 pengő, női arc – Magyar Nemzeti Bank

1939 – 100 pengő, női arc – Magyar Nemzeti Bank

1940 – 2 pengő, lány arc, modell: Rudas Valéria – Magyar Nemzeti Bank

1941 – 20 pengő, díszes lány arc, furulyázó juhász – Magyar Nemzeti Bank

1945 – 20 pengő, II. Rákóczi Ferenc fejedelem – Magyar Nemzeti Bank

1943 – 100 pengő, allegorikus nőalak, női arc – Magyar Nemzeti Bank

1945 – 100 pengő, Mátyás király – Magyar Nemzeti Bank

1945 – 500 pengő, női arc – Magyar Nemzeti Bank

1945 – 1000 pengő, női arc – Magyar Nemzeti Bank

1945 – 10 000 pengő, női arc – Magyar Nemzeti Bank

1945 – 100 000 pengő, női arc – Magyar Nemzeti Bank

1945 – 1 millió pengő, Kossuth Lajos – Magyar Nemzeti Bank

1945 – 10 millió pengő, Kossuth Lajos – Magyar Nemzeti Bank

1946 – 100 millió pengő, női arc – Magyar Nemzeti Bank

1946 – 1 milliárd pengő, női arc, modell: Lendvay Lúcia – Magyar Nemzeti Bank

1946 – hiperinflációs címlet, 1 millpengő=1 millió pengő – Magyar Nemzeti Bank

1946 – hiperinflációs címlet – Magyar Nemzeti Bank

1946 – hiperinflációs címlet, 1 billpengő= 1 milliószor 1 millió pengő – Magyar Nemzeti Bank

1946 – hiperinflációs címlet, a legmagasabb címletű, forgalomba került magyar pénz – Magyar Nemzeti Bank

1946 – hiperinflációs címlet, a legmagasabb címletű magyar pénz, forgalomba már nem került – Magyar Nemzeti Bank

1946 – 10 forint, Pfeffer Mihály pénzjegynyomdai munkás – Magyar Nemzeti Bank

1946 – 100 forint, Várszegi Gizella nyomdai betanított munkás – Magyar Nemzeti Bank

1947 – 10 forint, Petőfi Sándor – Magyar Nemzeti Bank

1947 – 20 forint, Dózsa György – Magyar Nemzeti Bank

1951 – 50 forint, II. Rákóczi Ferenc – Magyar Nemzeti Bank

1947 – 100 forint, Kossuth Lajos – Magyar Nemzeti Bank

1969 – 500 forint, Ady Endre – Magyar Nemzeti Bank

1983 – 1000 forint, Bartók Béla – Magyar Nemzeti Bank

1990 – 5000 forint, Széchenyi István – Magyar Nemzeti Bank

1998 – 200 forint, Károly Róbert – Magyar Nemzeti Bank

1998 – 500 forint, II. Rákóczi Ferenc fejedelem – Magyar Nemzeti Bank

1998 – 1000 forint, Mátyás király – Magyar Nemzeti Bank

1998 – 2000 forint, Bethlen Gábor fejedelem – Magyar Nemzeti Bank

1999 – 5000 forint, Széchenyi István – Magyar Nemzeti Bank

1997 – 10 000 forint, Szent István király – Magyar Nemzeti Bank

1999 – 20 000 forint, Deák Ferenc – Magyar Nemzeti Bank

KREDITEK

ATLO025
Inspiráció: Nyáry Krisztián
Adat: Galambosi Eszter, Mikola Bence
Adatvizualizáció, grafika és szöveg: Mikola Bence

Forrás: banknote.ws, Wikipédia, szon.hu

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

Trónok harca Székesfehérvár

Településneveink

Felmelegedés

Anyanyelvi-etnikai térkép

Termelékenység

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK

2019 08 19

Trónok harca Székesfehérvár – Hogyan öröklődött a magyar korona?

Mikola Bence adatvizualizáció király, korona

918 év alatt hatvan király, esetleg ellenkirály, vagy trónkövetelő küzdött a magyar trónért. Nagy részük az Árpád-, a Habsburg-, vagy az Anjou-ház leszármazottjaként formált igényt a hatalomra és sokszor családon belüli erőszakkal biztosította be azt. A magyar királyok utódlásának története izgalmas, fordulatos kalandregény az évszázadok távlatából megszépülő borzongató részletekkel.

Cikkünkben királyról-királyra adjuk a koronát. Megnézzük, hogy melyik uralkodónk, milyen jogon nyerte el a hatalmat. A száraz felsorolás helyett több nagy vizualizációval segítjük a megértést.

Az alábbi ábrán görgetéssel tud haladni az időben. Minden felbukkanó fekete pont egy-egy királyunk születését jelzi. A pontból lefelé induló függőleges vonal az uralkodó életének hossza. A vonalon megjelenő színes téglalap pedig a királyként töltött idő jelképezi. Ezek fölé az elemek fölé mozdulva további információkat kap a királyainkról.

A grafikus áttekintés után érdemes kicsit részletesebben is megvizsgálni volt királyaink történetét. Az alábbiakban nem térünk ki a dicső, vagy dicstelen tettekre, kifejezetten a hatalom öröklésének útjára összpontosítunk. Olykor, ha megszakad az egyenesági fiú vonal, nehéz követni a korona útját. Az itt látható családfákon kizárólag az uralkodókat tüntettük fel és halványabb színnel azokat a családtagokat, akik nem kerültek hatalomra, de összeköttetést biztosítottak a leendő uralkodó és a leköszönő király között.

Szent Istvántól II. Andrásig (1000–1235)

A magyar államiság atyjának Árpád ükunokáját, Szent Istvánt tekintjük. Első királyunk a történelmünk kiemelkedő alakja. Kialakította az államszervezetet, megerősítette a keresztény egyházat, biztos alapot épített a magyarság fennmaradásához a Kárpát-medencében. Apja, Géza fejedelem vezette be a hatalom új öröklési rendjét. A törzsszövetségekben elterjedt szeniorátus elve szerint a vezető halála után a család legidősebb, vezetésre alkalmas férfitagja veszi át a hatalmat. Ez a férfi lehetett az elhunyt öccse, unokatestvére, nagybátyja, vagy akár távolabbi rokon is. Géza szakított ezzel a szokással és a nyugaton elterjedt primogenitura elvén határozta meg örökösét. Eszerint a vezető elsőszülött fiú gyermeke jogosult a hatalomra. Géza halálakor a szeniorátus elvén Koppányt, a primogenitúra elvén Istvánt illette a fejedelmi titulus. A történet ismert, István felülkerekedett rokonán, királlyá koronáztatta magát és 38 évig uralkodott Magyarországon. A primogenitúra elvének gyengesége hamar megmutatkozott. István fia, Imre herceg, még apja életében tisztázatlan körülmények között meghalt. A király örökös nélkül maradt.

István nővérének Velencében született fia, Péter ekkor már évek óta Magyarországon élt. Első királyunk őt nevezte meg örökösének. Orseolo Pétert István halála után megkoronázták, de két részletben történő, rövid uralkodása alatt mindvégig idegenként tekintettek rá. A német és olasz befolyás erősödése ellen fellépő magyar urak elől a német-római császárhoz menekült.

A megüresedett trónt István nővérének férje, vagy fia (a rokonsági fok tisztázatlan), Aba Sámuel foglalta el. Sámuel király összecsapott a német csapatokkal visszatérő Péterrel, majd egy ütközetben meg is halt. Péter újra trónra került, Magyarország pedig a német-római császár hűbérese lett.

Péter uralkodásának ellenzői Aba Sámuel bukása után újabb jelöltet kerestek, aki vér szerint jogosult lehet a trónra és megdöntheti Péter uralmát. István unokatestvére, Vazul volt a következő, aki megfelelt ezen szempontoknak, azaz csak megfelelt volna, ha István még uralkodása során nem vakíttatja meg. A férfirokon vezetésre alkalmatlanná tételével akarhatták biztosítani, hogy fel se merüljön majd az öröklésnél az ősi szeniorátus elv visszatérése (István védelmében legyen mondva, vannak olyan feltételezések, hogy Vazul megvakíttatása István feleségéhez kötődik, és Vazul fiait épp István mentette meg a hasonló sorstól, mikor menekülésre buzdította őket). Vazul két fia, András és Béla Lengyelországba menekültek, majd innen visszatérve szövetkeztek az Orseolo Péter ellen fellépő pogány erőkkel és megdöntötték Péter hatalmát. A király vagy meghalt, vagy bevett szokás szerint megvakíttatták, hogy a későbbiekben ne formálhasson igényt a trónra.

Andrást királlyá koronázták. Testvére, Béla is megerősödött javakban és mivel Andrásnak még nem volt fiú örököse, így Béla a magyar korona várományosa lett. Később Andrásnak fia született (Salamon), akit apja királynak szánt. Emiatt a két testvér egymás ellen fordult. András a csatamezőn halt meg, Béla királlyá koronáztatta magát. Salamon a német-római császárhoz menekült.

Béla rövid uralkodása után (balesetben halt meg, rászakadt a trón Dömösön) Salamon német csapatok élén tért vissza az országba és szerezte meg a koronát. Két unokatestvére, Béla fiai, Géza és László elismerték hatalmát.

Az idill nem sokáig tartott. Géza csakhamar trónkövetelőként lépett fel és le is győzte Salamont, aki nem halt meg a csatákban és veresége után is ellenőrzése alatt tartotta a nyugati országrészt. Géza három éves uralkodásának egy ismeretlen betegség vetett véget. Salamonnal tárgyalt, mikor hirtelen megbetegedett és meghalt. Utóda László lett, a lovagkirály, akit később szentté is avattak. László is kiegyezésre törekedett Salamonnal, akitől visszakapta a koronázási jelvényeket. László eredményes országlása vége felé, fiúutód híjján testvére fiát, Kálmánt jelölte meg örököseként.

Könyves Kálmán Géza elsőszülött fia volt, de papnak készült, nem királynak. Trónörökösként öccsére, Álmos hercegre tekintettek. Szent László halála után mégis elfogadta a trónt, ezzel pedig megágyazott az újabb testvérviszálynak, mivel Álmos nem fogadta el, hogy nem ő lett a király. Különböző külföldi szövetségesekkel újra és újra megtámadta testvérét, aki mindig visszaverte a támadásokat és majdnem mindig megbocsátott öccsének. Végül a halála előtti évben Kálmán megelégelte testvére szorgalmát és megvakíttatta őt és fiát is, hogy ne jelenthessenek veszélyt István nevű gyerekére.

II. Istvánt uralkodását nem terhelte belviszály. Ugyanakkor fiú örökös nélkül halt meg, így kerülhetett trónra a megvakíttatott Álmos herceg szintén megvakíttatott Béla nevű fia.

II. (Vak) Bélát tíz éves regnálásának idején erős kezű felesége, Ilona segítette a kormányzásban. Három fiuk is született, akik, nem meglepő módon, szintén marták egymást a koronáért.

Vak Béla legidősebb fia II. Gézaként lett Magyarország királya tizenegy évesen. Uralkodását anyja és annak bátyja is segítette. II. Gézának két fiútestvére volt, István és László, őket azonban nem elégítette ki a birtokkal nem járó hercegi cím. István még bátyja élete során bejelentette trónigényét, törekvéseihez pedig külföldön keresett szövetségeseket.

Térképünkön a magyar királyok születési és halálozási helyeit tüntettük fel. A két helyszínt ívesen összekötöttük, az ívekre és a pontokra mozdulva további információ érhető el.

II. Géza halálát a bizánci császár udvarában várta két testvére, László és István. Gézától a trónt idősebb fia, III. István örökölte, de nagybátyjai erős hadakkal indultak meg ellene. A bizánci hadak túlerejével nem bírt az ifjú király, menekülnie kellett. A fiatalabb testvér, István volt az agilisebb trónkövetelő, de annyira népszerűtlen volt, hogy a magyar urak inkább bátyját, Lászlót támogatták. Az esztergomi érsek megtagadta az ortodox császár jelöltjének megkoronázását, majd amikor a kalocsai érsek mégiscsak felkente királynak II. Lászlót, kiátkozta őt az egyházból.

Az országnak így két királya is volt. III. Istvánt tekintjük hivatalos uralkodónak, II. László ellenkirályként vonult be a történelembe. Összesen egy évig ellenkirálykodhatott, mert 1163-ban váratlanul meghalt (valószínűleg megmérgezték). Ekkor újabb ellenkirályként öccse került az ellentrónra IV. István néven. A roppant népszerűtlen uralkodó bizánci támogatással gyakorolta hatalmát, magyarországi híve elvétve akadt. A német császár, tartva a bizánci befolyás erősödésétől, III. István mellé állt, így a hivatalos király legyőzte ellenfelét. IV. István jelleméről sokat elárul, hogy végül Zimonyi várába visszavonulva saját hívei mérgezték meg.

III. István valószínűleg szintén mérgezésben hunyt el 25 éves korában. A koronát öccsének, Bélának ajánlották fel. Bélát III. István diplomáciai megfontolásokból a bizánci császár udvarába küldte, amikor kiegyezett az ortodox uralkodóval és az megvonta támogatását az ellenkirály IV. Istvántól. Az ortodox háttér bizalmatlanságot szült a magyarok körében. Sokan (még Béla anyja is) inkább a legkisebb fiútestvért, Gézát látták volna szívesen a trónon. Béla az ellene indított összeesküvés után börtönbe záratta anyját és öccsét, majd miután az esztergomi érsek megtagadta a királlyá koronázását, egészen a pápáig ment, hogy felkenjék királynak. Végül pápai jóváhagyással a kalocsai érsek koronázta meg. III. vagy Nagy Béla néven ismerjük, 24 évig tartó regnálása idején Magyarország a régió vezető államává vált.

Az interaktív ábrán a magyar királyok kapcsolati hálója látható. Itt csak az uralkodók egymáshoz való viszonyát vizsgáltuk meg. A vonalak vastagsága a kapcsolat „közelségét” jelzi. Minden egyes királyunknál megnéztük, hogy tőle kiindulva, a családfán hány lépésben jutunk el elődeihez és utódaihoz. Legfeljebb öt lépést tettünk meg és a dédunokai szintnél nem mentünk tovább.

Nagy Béla elsőszülött fiát, Imrét már nyolc éves korában királlyá koronáztatta, mivel bebörtönzött öccsével, Gézával szemben igyekezett bebiztosítani fiának a koronát. Imre apja halálakor így zökkenőmentesen foglalhatta el helyét, de később sok gondja akadt saját testvérével, Andrással. András magyar főurakra támaszkodva sereget indított testvére ellen és elfoglalta Dalmáciát, ahová elvonulva erőt gyűjtött a főuralom megszerzéséhez. Később a pápa közbenjárására kibékült testvérével.

Imre halálakor fia, III. László mindössze négy-öt évesen került trónra. Imre és András megegyeztek, hogy András hűséget esküszik a gyermek királynak és annak nagykorúságáig gyámjaként ő gyakorolja a hatalmat. András a hatalom gyakorlásban jó volt, a hűségben gyenge. Az ifjú király és édesanyja menekülni kényszerült az országból, és csak azért nem lett fegyveres összecsapás András és III. László hívei között, mert hirtelen meghalt a király.

A gyermek uralkodó halálával II. András lett a törvényes trónörökös, akit királlyá koronáztak és harminc évig uralkodott Magyarországon. Fiát, Bélát (a későbbi IV. Bélát) már gyerekkorában ifjú királlyá koronázta, de később kapcsolatukat folyamatos viszályok kísérték. Béla ennek ellenére nem támadt apja ellen, igazi király annak halálakor lett.

IV. Bélától Luxemburgi Zsigmondig (1235–1437)

IV. Bélát a tatárjárás utáni ország újjáépítőjeként ismerjük. Trónra lépése idején derült ki, hogy apjának, II. Andrásnak harmadik felesége gyereket vár. Béla kétségbe vonta, hogy valójában András nemzette a gyermeket, így a várandós királynénak Itáliába kellett menekülnie. Ott fiút szült, Istvánt, aki ugyan nem lett magyar király, de nemsokára szerepe lesz, hiszen az ő fia az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András. IV. Béla és apja viszálykodása tovább élt Béla és fia kapcsolatában. István herceget a bevett szokás szerint ifjabb királynak koronázták, majd hatalma olyannyira megerősödött, hogy a Dunától keletre eső országrészen valódi királyként viselkedett. Apja nagy sereggel indult ellene, majd a kezdeti sikerek után vereséget szenvedett és el kellett ismernie fia hatalmát.

Magyarország királyaként, apja halálakor V. István néven koronázták meg, és bő két év jutott neki a trónon, majd a tízéves fia, László követte. IV. (Kun) László a kunok közt nevelkedett, akik apjával szembeni biztosítékként vették magukhoz gyerekkorában. Átvette a pogány szokásokat követő népcsoport életformáját, amely később a pápával szembeni konfliktushoz vezetett. Uralkodása idején a valódi hatalom nem az ő kezében, hanem az évtizedek óta erősödő főuraknál volt. A kunok ellen kényszerből hozott intézkedései után, kun merénylők végeztek vele. Ő volt az utolsó bizonyosan Árpád-házi királyunk.

IV. (Kun) László idején az elégedetlen főurak ellenkirály-állítását tervezték. Először László öccse volt a kiszemelt, majd az ő halála után jutottak el a Velencében nevelkedő Árpád-házi herceghez, Andráshoz. Kun László halála után a főurak meglepően egységesen álltak ki a bizonytalan származású herceg mellett (II. András unokája volt, de apja már a király halála után született – II. András és harmadik felesége között csaknem harminc év korkülönbség volt, ezért is vonakodtak elfogadni királyi vérnek az utószületett Istvánt, majd az ő fiát, Andrást). A főurak és az egyházi vezetők a gyenge befolyással bíró király mellett gondolták fenntartani az addigi rendet, miszerint az igazi hatalom már nem a koronás fő, hanem a nagy területeket birtokló oligarchák kezében volt. III. András néven utolsó Árpád-házi királyként uralkodva próbálta a királyi hatalmat megerősíteni a tartományurakkal szemben. Ezt kellő katonai erő híján önmagában nem tudta elérni. Uralkodásának vége felé a nemesség és a klérus az anarchiával szemben valós királyi vezetést szeretett volna elérni. A változás igénye megerősítette III. András pozícióit, a legnagyobb oligarchák (Csák, Kőszegi) hűséget fogadtak neki. A stabilizációt viszont nem tudta befejezni, tisztázatlan körülmények között (mérgezés?) hirtelen elhunyt.

A kiskirályok évtizedes uralma, a valódi királyi hatalom nélküli uralkodók és az Árpád-ház fiú ágának kihalása utáni zűrzavarban többen is bejelentkeztek a magyar koronáért. Az Árpád-ház erejét jelzi, hogy ekkor is fontos legitimációt jelentett egy trónkövetelőnek, ha legalább anyai ági kapcsolatot tudott felmutatni az uralkodóházzal.

Anjou Martell Károly nápolyi herceg már Kun László halálakor jelezte igényét a magyar koronára azon az alapon, hogy anyja, Árpád-házi Mária Kun László testvére volt. A végül a helyette megkoronázott III. András ellen nem tudott érdemben fellépni, mert korán meghalt. Trónigényét fia, a későbbi Károly Róbert (születési nevén Carpberto) vitte tovább, de előtte még két király is megfordult a trónon.

III. András után IV. Béla lányának dédunokája a cseh Vencel (magyar uralkodói nevén László) kapta meg a koronát. Károly Róbertet a pápa támogatta, Vencelt pedig a magyar főurak. Károly befolyásának növekedésével Vencel mögül sorra kiléptek a támogatók, végül négy év után le is mondatták a trónról, viszont a koronázási ékszereket a Károly Róbertet támogatók helyett Ottó bajor hercegnek adta át, aki IV. Béla unokájaként tartotta magát legitim trónörökösnek. Ottót a szent koronával megkoronázták (bár nem az esztergomi érsek kente fel), bevonult Budára, de igazi hatalomra nem tett szert. Két év küzdelem után hazatért Bajorországba. A szent koronát Kán László erdélyi oligarcha elkobozta tőle.

Károly Róbert háromszor koronáztatta magát királlyá. Először 1301-ben, Vencellel egy időben, jobb híján egy külön neki gyártott koronával. Később megerősödve, a legtöbb magyar tartományúr hódolatát tudva 1308-ban (ekkor sem a szent koronával, mert Kán László nem esküdött neki hűséget és nem adta a koronát). Majd végül az erdélyi kiskirály halála után 1310-ben immár minden szokásjogi előírásnak megfelelően a szent koronával, az esztergomi érsek segédletével. Károly visszaszerezte a királyi hatalmat a tartományuraktól és egy működőképes, erős államot hagyott fiára.

Nagy Lajos királyunk apai és anyai ágon is kapcsolódott az Árpád-házhoz (anyai dédanyja IV. Béla lánya, Boldog Jolán volt). Lajost szeretetben nevelték és készítették fel az uralkodásra. Koronás éveit nem terhelte családi belviszály, negyven évnyi regnálása során megőrizte apai örökséget. Nagy és erős országot hagyott hátra. Fiúgyermeke viszont nem született, ám Lajos úttörő módon lányát, Máriát jelölte utódjául, akit tizenegy éves korában meg is koronáztak. Mária gyámja és segítője az uralkodásban édesanyja volt, Erzsébet. Nagy Lajos befolyása biztosította, hogy mindenki elfogadja a női királyt, de ez a befolyás a halálával megszűnt. A női vezetéssel elégedetlen főurak lemondásra kényszerítették, és helyére V. István dédunokáját, II. Károlyt tették.

Az anyakirályné nem törődött bele lánya háttérbe szorításával és II. Károlyt bő egy hónapnyi uralkodás után meggyilkoltatta. II. Károly végrendeletében kiskorú fiára, Lászlóra hagyta a trónt. Anjou Lászlót ellenkirályként tartjuk számon, hiszen apja halála után a tényleges hatalom visszaszállt Máriára, aki társuralkodóként kormányzott férje, Luxemburgi Zsigmond oldalán.

Luxemburgi Zsigmond házassága révén lett magyar király. A magyar trón mellett német és cseh király, német-római császár is volt. Fiúörökös nélkül halt meg, a koronát lányának, Erzsébetnek a férjére, Albertre hagyta.

Habsburg Alberttől I. Lipótig (1437–1705)

Albert az első Habsburg uralkodó volt Magyarországon. Halála után négy hónappal született meg fiú örököse, akit anyja, Luxemburgi Erzsébet csecsemő korában királlyá koronáztatott. A magyar nemesek nem ismerték el a gyermekkirályt és felajánlották a koronát a lengyel Jagelló-házi Ulászlónak, így az országnak ismét két koronázott uralkodója volt. Erzsébet haláláig a fia nevében kormányzó régensként tekintett magára, elismert királyként ugyanakkor I. Ulászló gyakorolta a hatalmat. A lengyel származású királyunk a törökök elleni harcban, a várnai csatában vesztette életét. Halála után beteljesült Erzsébet akarata és kiskorú fia V. László lett a király. Az ország kormányzásáért Hunyadi János erdélyi vajda (pletykaszinten Luxemburgi Zsigmond törvénytelen fia) felelt.

V. László 17 éves korában esküvőjére készülődve hirtelen meghalt (mérgezés?). Választott királyként a törökverő kormányzó fia, Hunyadi Mátyás került trónra. Mátyás törvényes gyermek nélkül halt meg. Még életében igyekezett elfogadtatni házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost, de a trónra ő nem követhette apját.

Mátyás után a főnemesek Corvin János és a szintén trónigénnyel fellépő Habsburgok helyett ismét Lengyelország felé fordultak. II. Jagelló Ulászlót (Dobzse Lászlót) 26 éves uralkodás után a Mohácsnál tragikus véget érő II. Lajos követte a trónon.

A mohácsi vész után ismét kaotikussá vált az utódlás kérdése. Szapolyai János, az ország befolyásos főura országgyűlést hívott össze, amelyen őt választották királynak. 1526-ban Székesfehérváron, a szent koronával, a rangidős egyházi vezető segítségével koronázták királynak, így a koronázás formailag megfelelt. János legitimitását mégsem sikerült elfogadtatnia, hiszen az őt megválasztó országgyűlés összehívására nem volt joga (azt csak a nádor tehette meg), így az ott született döntések illegitimek voltak.

Koronázása után a nádor által összehívott jogszerű országgyűlésen viszont Habsburg I. Ferdinándot (II. Lajos feleségének testvérét) választották királynak. Ferdinándot 1527-ben koronázták meg.

A több részre szakadt országon két koronás fő uralkodott. A Habsburgoké volt a nyugati és északi országrész. Szapolyai uralta Erdélyt és a Tiszántúlt. Török ellenőrzés alatt állt Dél- és Közép-Magyarország. Ferdinánd nagy sereggel sikeresen támadta Szapolyait, de I. János a török szultánnal szövetkezve végül visszaverte a Habsburg erőket. Hosszú diplomáciai és katonai küzdelem után a két király békét kötött. Ferdinánd biztosította Szapolyai birtokainak sértetlenségét, I. János pedig halála esetén örökös híján Ferdinándot jelölte ki utódjául. Szapolyainak végül idős korában fia született, ezért felrúgta az egyezséget fia javára. II. Jánost végül nem koronázták királlyá, és mivel neki sem volt utóda, halála előtt kiegyezett a Habsburgokkal és lemondott a magyar királyi címről.

I. Ferdinándot halála után fia, I. Miksa követte a trónon, akinek anyai nagyapja II. Ulászló király volt. Ő volt az első Habsburg, aki nem választás, hanem öröklés útján került trónra. Tizenöt gyereke született, közülük a legidősebb, Rudolf követte őt királyként. Rudolfnak megjósolták, hogy fia fogja letaszítani a trónról, ezért nem nősült meg, nem született törvényes utóda. A jóslat így nem teljesült, a trónról nem fia, hanem öccse mondatta le erőszakkal. II. Mátyás védelmében meg kell említeni, hogy kivételesen nem hatalomvágyból fordult testvére ellen, hanem mert Rudolf pszichéje megfáradt, viselkedésén az elmebaj jelei mutatkoztak. II. Mátyás sem töltötte ki haláláig a királyi tisztséget. Későn házasodott, utóda nem született, így amikor idős korba érve betegessé vált, unokaöccsét nevezte ki örököséül.

II. Ferdinánd idején pusztította Európát a harmincéves háború, melynek közvetlen kiváltó oka a magyar király (de még inkább német-római császár, cseh király és osztrák uralkodó) erőszakos ellenreformációs politikája lehetett. II. Ferdinánd után fia, III. Ferdinánd kevésbé elvakult, békére törekvő utódnak bizonyult.

III. Ferdinánd természetszerűen követte apját a trónon, de a helyzet nem volt ennyire egyértelmű. A Habsburg családnak nem volt örökletes joga a magyar koronára. A királyválasztásba a rendeknek is volt beleszólása (a Habsburg-ház jogát a magyar koronára 1547-ben törvényben rögzítették, de a családon belül az uralkodó személyének kiválasztásában a rendeknek is volt szava). A Habsburgok folyamatosan próbálták elérni, hogy hatalmuk kizárólag öröklés útján, saját hatáskörben, legitim módon maradjon a családban. Ferdinánd még életében magyar királlyá koronáztatta fiát, IV. Ferdinándot, de az ifjú Habsburg korai halála miatt ténylegesen nem vehette át apjától az uralkodást.

Ezt I. Lipót tette meg, III. Ferdinánd kisebbik fia. Negyvennyolc éves uralkodása során kiűzte a törököket Magyarországról és 1687-ben el tudta fogadtatni a Habsburg-ház fiúági örökösödési jogát.

I. Józseftől az utolsó magyar királyig (1705–1918)

I. Lipót fia, I. József, korai halála miatt csupán hat évig kormányozhatott. A koronát öccse, III. Károly örökölte. III. Károly uralkodásának első éveiben elhunyt egyetlen fia, így politikájában meghatározóvá vált a női ági örökösödés elfogadtatása. Az 1687-ben elfogadott örökösödési törvény szerint, ha elhal a Habsburg család fiú ága, a szabad királyválasztás joga visszaszáll a rendekre. Ennek ellenére III. Károly 1723-ban mégis el tudta fogadtatni a magyar országgyűléssel a leányági öröklés rendjét, az volt a Pragmatica sanctio.

Apja ügyes diplomáciai manővereinek köszönhetően III. Károly halála után II. Mária, vagy ismertebb nevén, Mária Terézia lett Magyarország királya. Hosszú, negyven éves uralkodása miatt idősebb fiának, II. Józsefnek nem sok ideje maradt a trónon. Tíz évig volt magyar király, de saját kérésére nem koronázták meg és nem tette le a szokásos esküt sem. A koronázási eskü garantálta a rendek jogait, míg II. József folyamatos reformokban gondolkozott. Rendeletei meghozatalában így nem kötötte semmilyen ígéret. A koronázás elmaradása miatt nevezték kalapos királynak.

II. József fiú örökös nélkül hunyt el, így a koronát öccse, II. Lipót kapta. II. Lipótot legidősebb fia I. Ferenc követte. Az új uralkodó elutasított minden felvilágosult reformot és szakított apja és nagybátyja politikájával. Halála után helyét fia, V. Ferdinánd vette át. Az új uralkodó híján volt minden vezetési képességnek, erélytelensége miatt le is mondatták császári tisztségéről. A magyar király címét az 1849. április 14-i trónfosztáskor veszítette el. Ezután még évtizedeket élt csendes elvonultságban.

Az új császár, majd a magyar szabadságharc leverése után magyar király V. Ferdinánd testvérének fia, Ferenc József lett. A magyar történelem leghosszabb ideig, hatvannyolc évig regnáló uralkodóját csak a kiegyezéskor, 1867-ben koronázták meg a szent koronával. Ferenc Józsefet fia, Rudolf főherceg követhette volna a trónon, de ő harmincegy éves korában öngyilkos lett. Ekkor Ferenc József öccse, Károly Lajos lett a trónörökös, de pár éven belül ő is elhunyt, így fia, Ferenc Ferdinánd követte az örökösödési sorban. Neki rangon aluli házassága miatt le kellett mondania trónigényéről, majd 1914-ben Szarajevóban merénylet áldozata, egyben az I. világháború casus bellije lett. A rangidős fiú a sorban Ferenc Ferdinánd öccse, Ottó Ferenc főherceg volt, de ő 1906-ban meghalt. Így értünk el Ottó Ferenc főherceg fiához, akit IV. Károly néven koronáztak utolsó magyar királynak 1916-ban. Kétévi uralkodása során nem tudta összetartani a monarchia országait, 1918-ban önként lemondott a trónról.

Végül nézzük meg egyben a fentebb már megismert családfát!

KREDITEK

ATLO023
Szöveg: Mikola Bence
Adatvizualizáció: Bátorfy Attila, Mikola Bence
Fejlesztés: Horváth László

Ajánlott irodalom:
Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók, 1988
Pálffy Géza – Velkey Ferenc, Nógrády Árpád: Magyar uralkodók, 2007

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

Településneveink

Termelékenység

Felmelegedés

Magyarország anyanyelvi-etnikai térképe 1910-ben

A Vasfüggöny története

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK

2019 08 05

Égig érő paszuly – mezőgazdaságunk termelékenységének változása

Mikola Bence adatvizualizáció Átló, mezőgazdaság, termés

A mesebeli égbenyúló bab sok ezer embert jóllakatna, ha létezne. Hasonlóan mesebelinek tűnik egyes mezőgazdasági terményeink hozamnövekedése az elmúlt évtizedekben.

1930-ban kettő milliárd embert kellett eltartania a Földnek, ma hét és fél milliárdan használjuk az erőforrásait. Az ENSZ populáció-becslése szerint 2100-ra már majdnem 11 milliárd embert kell etetnie és itatnia a bolygónak. A népességrobbanás egyik oka az elképesztő mértékű technológiai fejlődés. Az orvostudománynak köszönhetően csökken a halálozások száma, nő a várható életkor. A mezőgazdaság fejlődése ezzel párhuzamosan biztosítja az élelem szükséges mennyiségét. A természeti erőforrások végesek. A termőterület nagysága büntetlenül nem növelhető bármeddig. Lényeges tehát, hogy az adott nagyságú területen minél nagyobb termésátlagokat érjenek el a gazdák. Nem foglalunk állást, hogy a modern mezőgazdaság – műtrágyával, vegyszerekkel, génmódosított növényekkel – megmenti-e az emberiséget, vagy éppen romlásba dönti. Csupán bemutatjuk, hogy az elmúlt nyolcvan évben Magyarországon miképp alakult a főbb mezőgazdasági cikkek termésátlaga.

Százalékos változás

Az alábbi diagramon még több termény adatait tanulmányozhatjuk. Az összehasonlíthatóság kedvéért minden cikknek a százalékos változását jelenítjük meg az 1928-as bázisévhez képest (a sertés és szarvasmarha szaporulat, valamint a zöldborsó termesztés esetében a bázisév: 1938). A jobb oldali lista fölé húzva az egeret, jól elkülönítve láthatóvá válik a kiválasztott termény vonala. Természetesen az évi termésátlagok nemcsak a technológiai fejlettségtől függnek, hanem nagyban befolyásolja őket az időjárás is, de tendenciaként jól megfigyelhető a folyamatos emelkedés.

KREDITEK

ATLO021
Grafika és adatvizualizáció: Mikola Bence

Forrás: KSH
http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/tabl1_5_4_3.html
http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/tabl1_5_4_1.html
http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/tabl1_4_3_1.html
http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/tabl1_4_3_2.html
http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/tabl1_4_3_6.html
http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/tabl1_4_3_7.html

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

Magyarország anyanyelvi-etnikai térképe 1910-ben

Nemzetiségi térkép

Felmelegedés Magyarországon

A Vasfüggöny története

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK

2019 06 26

A magyarországi vasfüggöny története

Mikola Bence Egyéb kategória Churchill, izometrikus, történelem, vasfüggöny

„A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai- tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre.”

Részlet Winston Churchill fultoni beszédéből

A második világháború végéhez közeledve, a német vereség biztossá vállásával az addig szövetséges angolszász és kommunista államok egymásban találtak új ellenséget. 1945 februárjában Jaltán a brit, az amerikai és a szovjet vezetők találkozóján még a győzelem örömteli hangulata garantálta a barátságos légkört, de pár hónap múlva Sztálin már nyíltan és élesen bírálta az imperialista államokat. A jaltai konferencián felosztották a háború utáni Európát az angolszász és a kommunista szövetséges erők között. Roosevelt nem számított a kommunizmus exportjára. Egyszerűen a Szovjetunió határainak biztosítását látta a kelet-európai országok szovjet befolyási övezetbe kerülésében. Sztálin ígéretet tett ezen országok függetlenségének megtartására, így az Egyesült Államok áldását adta a keleti igényekre.

Churchill miután miniszterelnökként győzelemre vezette Nagy-Britanniát, elvesztette a háború utáni első választást. 1946 márciusában magánemberként érkezett az Egyesült Államokba, ahol híres fultoni beszédében felvázolta az új világméretű konfliktus, a hidegháború képét. A beszédében használt vasfüggöny kifejezés Európa megosztottságának szimbólumaként került be a közbeszédbe.

Churchill jelképes vasfüggönyről beszélt, de pár éven belül a jelkép megtestesült. A Balti-tengertől az Adriáig a szovjet érdekszféra országainak nyugati határán különböző műszaki megoldásokkal akadályozták meg a lakosság nyugat felé történő mozgását.

A magyar vasfüggöny – első szakasz 1949–1956

A vasfüggöny fogalma Magyarországon az osztrák határhoz kapcsolódik. Tény, hogy 1949-ben a nyugati határunkon kétsoros szögesdrót kerítést húztak fel, amit aknazárral egészítettek ki, hogy meggátolják az illegális határátlépést. Az osztrák határt 300 kilométer körüli hosszon biztosító kerítésénél viszont lényegesen jelentősebb volt ebben az időszakban a Jugoszláv határra telepített erődítés. A Tito vezette Jugoszláviát potenciális ellenségként tekintve a déli határt 630 kilométer hosszan zárták le kerítéssel, aknamezővel, árkokkal és különböző vasbeton akadályokkal. A második világháború után az imperialista támadást ebből az irányból várták ezért a déli határszakaszt elképesztő költséggel (7 milliárd forintért) erősítették meg. A munkálatokat 1955 elejére fejezték be.

Épphogy letették a lapátot, a kormány a határzár felszámolásáról döntött. A magas fenntartási költségek mellett Sztálin 1953-as halála és az ezzel együtt járó polituikai enyhülés indokolta a logikátlannak tűnő lépést. Az 1955 őszén született határozat nyomán 1956. október 20-ra mind a déli, mind a nyugati határszakaszon befejeződtek a mentesítési munkák.

Második szakasz 1957–1970

Az 56-os forradalom utáni disszidálási hullámban százezrek távoztak nyugat felé. A kormány 1957. márciusában elrendelte a határzár újbóli kiépítését. A 2.0-ás vasfüggöny kerítésoszlopai már nem akácfából, hanem betonból készültek. Az első változat fatestű aknái helyett korszerűbb bakelit burkolatú aknákat telepítettek. A két kerítéssor között 5 méter széles folyamatosan karbantartott, laza szerkezetű felgereblyézett nyomsávot alakítottak ki, hogy jól látható legyen a határsértők mozgása. A nyomsáv mellett járőrút is épült, hogy a határőrök gyorsan odaérjenek a kerítés bármelyik részéhez.

Ebben az időszakban kifejezetten a nyugati határra koncentráltak, az erődítés a déli határunkra már nem került vissza.

Az anyagában korszerűbb vasfüggöny már megépítésekor korszerűtlen volt. Bár felmerült a Szovjetunióban fejlesztett elektronikus határzár átvétele, magas költségei miatt ezt 1957-ben még elvetették. Az aknazárral viszont sok gond akadt. Előfordult, hogy a közvetlenül az osztrák határvonalra telepített aknamezőből a Pinka patak robbanószert mosott át Ausztriába, ahol azok felrobbantak. Ráadásul az aknamező elrettentő erején túl nem bizonyult hatékonynak a határátlépések megakadályozásában. 1964 nyarán egy laktanyában kísérleti céllal kiépítettek egy rövid szakaszt a korszerű SZ-100-as jelzőrendszerből. A pártvezetőknek tartott bemutató sikeres volt, a drága építési költség (350 000 forint/km) ellenére döntés született az új rendszer fokozatos átvételéről.

Harmadik szakasz 1965–1989

Az SZ-100-as szovjet rendszer lényege nem a pusztítás, hanem a jelzés. A kerítésbe kisfeszültségű áramot vezetnek. A dróthoz érve, vagy azt átvágva a feszültségváltozás jelzést indukál a határőr örsökön. 200-300 méteres pontossággal megállapítható, hogy hol próbálnak átkelni a kerítésen. Egy-egy ilyen riasztásnál akár 80 határőr is elindult, hogy elfogja a disszidenst. A rendszer fontos eleme volt, hogy az előző változatoktól eltérően a kerítés nem a határvonalon állt, hanem volt hogy attól 2 kilométerre beljebb az ország területén. Ha valaki átverekedte magát a szögesdrót akadályokon, még 2 kilométert meg kellett tennie, hogy elérje a határt. A riasztásra kivonuló katonák könnyedén elkapták a próbálkozókat. Ez az információ nem volt közismert, így előfordult, hogy a kerítésen átjutó honfitársunk a túloldalon álló magyar őrsöt már osztrák fennhatóságúnak vélte és ott kért menedéket.

Az elektronikus jelzőrendszer kiépítése hatalmas munkával járt. Először is fel kellett számolni az előző kerítéseket és az aknamezőt. Ez kilométerenként csaknem 4000 darab akna felszedését jelentette. Ezután elő kellett készíteni az új nyomvonalat. Széles sávban kellett erdőt írtani, vadfogó kerítést telepíteni, megépíteni a jelző kerítést, kiépíteni a jeltovábbító hálózatot, létrehozni a bevállt nyomjelző sávot és végül jó minőségű földutakat építeni a kerítés teljes hosszában, hogy a kivonuló egységek gyorsan megközelíthessék a tethelyet.

A tetemes építési költségek mellett sokba került a rendszer üzemeltetése is. Nagy volt az élőerő igény, hiszen a kerítés csak jelzett, az elfogás a határon szolgáló katonákra hárult. A vadfogó háló ellenére a riasztások nagy részét a kerítésnek ütköző kisebb-nagyobb állatok okozták. A rendszer nem volt képes azonosítani, hogy ember, vagy állat ért a kerítéshez. A karbantartás sem volt egyszerű. A jelzést adó speciális drótokat nyugati importból lehetett csak beszerezni. A rendszer 1970-re teljesen kiépült. A nyolcvanas évek közepére már komolyabb felújítási munkák váltak szükségessé. Az ismét enyhülő politikai helyzet ráadásul indokolatlanná tette a határ ilyen szigorúsággal történő őrzését.

Már 1984-ben felmerült a határzár leállítása. A kormány ekkor még aggódott, hogy mit szólnak majd a Varsói-szerződés államai, ha lekapcsoljuk a rendszert. Végül több év és óvatos puhatolózás után 1989. február 28-án született döntés a kerítésrendszer lebontásáról. A hírekbe Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter szimbolikus kerítés átvágó akciója került be 1989. június 27-én, de ekkorra már a kerítés nagyrészét elbontották

KREDITEK

ATLO
Szöveg, grafika: Mikola Bence
Forrás: Wikipédia, Vasfüggöny múzeum, Tarján Tamás: Churcill fultoni beszéde – Rubiconline,

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

A kormánypárti hírmédia kialakulása

Magyar egészségügy

Webshop

Menekültek Trianon után

2019 06 20

Átló támogatás adatviz-es ajándékokért

Mikola Bence Egyéb kategória adat vizualizáció, ajándék, Átló, dataviz, infografika, poszter, támogatás, táska

ÁTLÓ TÁMOGATÁS ADATVIZ-ES AJÁNDÉKOKÉRT

Az ATLO Magyarország első, kizárólag adatújságírásra és adatalapú vizuális tartalmak elkészítésére szakosodott csapata. Az ATLO az Átlátszó finanszírozásából jött létre 2018 novemberében.

Az Átlátszó finanszírozása kivételes helyzetbe hozott minket, de nyilván a kezdőlöket nem tart ki örökké. Az a tervünk, hogy piaci megrendelésre is dolgozzunk, teljesült, vagyis nem pusztán eltartottak vagyunk. Dolgoztunk a genfi székhelyi Small Arms Survey szervezetnek, a bécsi Eurozine-nek, a szintén bécsi Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ – OSCE), az utóbbi időkben pedig a Fővárosi Önkormányzatnak, a 30 év után újraindult Szabad Európa Rádiónak és Budapest Főváros Levéltárának is.

Ezeknek a megbízásoknak a mennyisége jelenleg annyira elég, hogy néhány hónapig meg tudjuk hosszabbítani a létünket. Ahhoz, hogy több megbízást tudjunk teljesíteni, vagyis esélyünk legyen eltartani magunkat, növekednünk kell, mert a jelenlegi kapacitásaink végesek. Tehát az elsődleges tervünk, hogy növekedjünk, illetve olyan specialistákat is meg tudjunk fizetni, akiknek segítségével még jobb és összetettebb tartalmakat tudunk készíteni.

Számos olyan tervünk van továbbá, amelyhez az adatot vagy meg kell vásárolni, vagy elő kell állítani, ami sok esetben szintén nagyon költséges lehet. Eddig igyekeztünk olyan anyagokat gyártani, amelyhez az adat ingyenesen hozzáférhető volt, vagy mi magunk állítottuk elő, de ezek a lehetőségek szintén limitáltak. Ráadásul sem a közpénzből előállított köz- és tudományos adat, sem pedig a magáncégek esetében nem állunk jól az adatközlés terén, erről itt írtunk.

Szintén költséges az új technológia. Az Átlónál különösen fontos, hogy új technológiákat, szoftvereket tudjunk kipróbálni. Eddig a legtöbb esetben ingyenes lehetőségekkel éltünk (egyes szoftverek ingyenes, vagy próbaverziói például), de ahhoz, hogy hosszabb távon a nemzetközi mezőnnyel összevethető minőségű munkákat tudjunk készíteni, ugyanazokat a technológiákat és szoftvereket kell nekünk is használnunk ugyanazokkal az opciókkal, amiket ők használnak.

Tartalmi ötletből nincs hiány. Folytatjuk az ország és Budapest különféle szempontú feldolgozását, ezekben még nagyon sok lehetőség van adatszinten. Vannak továbbá eddig fiókban maradt, illetve félkész anyagok is, amikre nem jutott időnk, vagy nem voltunk velük még elégedettek, vagy nem találtuk meg a megfelelő bemutatási módot hozzájuk.

Tehát még egyszer a terveink:

több tartalom
magasabb színvonal
összetettebb vagy izgalmasabb megoldások

Mostantól támogathatsz is bennünket!

A további megbízások és lehetséges pályázatok csak forrásaink egyik részét teszik ki. Ha tetszett az eddigi munkánk, vagy legalábbis találtál olyat közöttük, ami tetszett és szeretnéd, ha még több ilyet csinálnánk, akkor mostantól támogathatsz is bennünket az Átlátszón keresztül. A támogatás nem a semmiért kérjük: különféle csomagokat dolgoztunk ki, a támogatásért cserébe pedig ajándékokat kapsz.

Csomag 1
5000 forint
Ajándék:
1 db plakát (A1)

Csomag 2
10 000 forint
Ajándék:
1 db plakát (A1)
1 mappa 8 kis poszterrel

Csomag 3
15 000 forint
Ajándék:
1 db plakát (A1)
1 mappa 8 kis poszterrel
1 vászontáska

Csomag 4
25 000 forint
Ajándék:
3 db plakát (A1)
1 mappa 8 kis poszterrel
1 vászontáska

A plakátok és a táska így néz ki (keret nélkül küldjük, a kép illusztráció):

Növekvő városok

Utak és hálózatok

Kossuth-díj

Vászontáska – Növekvő városok, Utak és hálózatok

Mit kell tenned, ha támogatni szeretnél bennünket?

Az Átlátszó honlapján érhetők el a különféle támogatási lehetőségek. Miután kiválasztottad a neked szimpatikus formát, az átutalási közleménybe írd be, hogy “Átló”. Miután elutaltad a támogatást, írj nekünk egy e-mailt az [email protected] e-mailcímre a következő adatokkal:

Tárgy: Átló támogatás

A szövegbe pedig a következő adatokat: neved, csomag neve, melyik plakátot és/vagy melyik táskát választod a csomagnak megfelelően, valamint azt is add meg, hogy milyen címre postázhatjuk neked az ajándékot. Természetesen személyes átvételre is lehetőség van.

Támogatom

Az Átlót úgy is támogathatod, ha konkrétan munkát rendelsz tőlünk. Ha azt gondolod, hogy cégednek, szervezetednek, céljaidnak tudunk segíteni a munkánkkal, workshopjainkkal, tanácsadással, akkor is keress bennünket bátran!

Az Átlót itt tudod bekövetni a Facebookon, itt a Twitteren, itt pedig a Tumblr-en.

2019 03 29

Van-e értelme az óraátállításnak?

Mikola Bence adatvizualizáció

Friss hír, hogy az Európai Parlament támogatja az évi kétszeri óraátállítás megszüntetését az unióban. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az Európa Tanács is rábólint a döntésre, így 2021-től nem tekergetjük tovább az órákat. Tagállami hatáskör lesz eldönteni, hogy ki, melyik időszámítást tartja meg. Magyarországon a téli időszámítás az „eredeti”, de korántsem biztos, hogy ezt tartanánk meg állandó használatra.

Az óraátállítást kezdetben energiatakarékossági okokból vezették be. Ha jobban igazodik a Nap járása az emberi tevékenységhez, kevesebb mesterséges fényre van szükség. Magyarországon 1954–1957 között alkalmazták először a módszert. 1958 és 1970 között szünetelt az óraállítás, majd 1980-tól ismét bevezették.

Világításra a modern LED izzók idején nagyságrendekkel kevesebbet kell költenünk, mint pár évtizeddel ezelőtt, így az óraállítás pénzügyi hatása egyre csökken. Az anyagiak mellett viszont fontos, hogy a napi teendőinket milyen környezetben látjuk el. A nyári időszámítás meghosszabbítja a természetes fény mellett eltölthető időszakot. Kedvez a nyáresti programoknak és a napfelkelte sem tolódik irreálisan korai időpontra. Hátránya viszont, hogy télen előfordulhat, hogy csak 8:30 körül kel fel a Nap.

Diagramunkon feltüntettük, hogy Budapesten, 2019-ben mikor kel és mikor nyugszik a Nap. A napkeltétől napnyugtáig tartó időszakot sárgával jelezzük. A napnyugta utáni órákat kékkel. Szaggatott piros vonallal jelezzük a nyári időszámítás kezdetét és hogy ebben az időszakban hová esik a reggeli hat és az esti nyolc óra. Fekete szaggatott vonal mutatja a téli időszak kezdetét.

TOVÁBBI ANYAGAINK

SPAR Budapest Maraton 2018

Kik nyertek Kossuth-díjat eddig?

Bekamerázott Budapest

Magyarország épületei

2019 03 13

Kőművesektől művészekig: a Kossuth-díj története 1948-tól napjainkig

Mikola Bence adatvizualizáció

Három évvel a második világégést követően rangos állami díjat alapítottak a magyar tudomány és kultúra művelőinek, valamint az ország újjáépítésében kiemelkedő munkásoknak. A Kossuth-díj ma a művészvilág legmagasabb állami kitüntetése ezért az első évek díjazottjait nézve furcsának tűnik az elismerések száma és a sokszínű tevékenység, amiért odaítélték. Az első években festőművészek, színészek, rendezők, írók mellett biológusok, kémikusok, vájárok, esztergályosok, párttitkárok, szövőnők kaptak elismerést és az azzal járó tetemesnek mondható 20 000 forintos jutalmat.

Feltűnő, hogy az első években egészen fiatalon is meg lehetett kapni a díjat – a rekorder Bátai Ilona, aki ugyan csoportos elismerésként, de 16 éves korában lett Kossuth-díjas. Az életkori ábrán jól látható a tendencia. A díj rangjának növekedésével emelkedett az arra érdemesnek találtak életkora is.

Az alábbi ábrán minden pont egy díjazottat jelent. A pontok fölé mozdulva megjelenik a személy neve és a pontos tevékenysége.

Kossuth-díjasok életkor és tevékenységi kör szerinti bontásban

Ugyancsak az első évekre volt jellemző a díjak halmozása. A 114 legalább kétszeres Kossuth-díjas közül 88-an a díj első két évtizedében részesültek kitüntetésben. Öten kapták meg három alkalommal a díjat. Az alapításkor két fokozatú díjat hamar (1951-ben) három, majd négy fokozatúvá bővítették (1953). A hetvenes évek végén újból két fokozatúvá tették.

Háromszoros Kossuth-díjasok

Bán Frigyes
(1902–1969)
díjazott: 1950, 1952, 1954

Kodály Zoltán
(1882–1967)
díjazott: 1948, 1952, 1957

Nádasdy Kálmán
(1904–1980)
díjazott: 1950, 1954, 1965

Fischer Annie
(1914–1995)
díjazott: 1949, 1955, 1965

Illyés Gyula
(1902–1983)
díjazott: 1948, 1953, 1970

Díjazottak a tevékenységi köreik alapján

Diagramunkon öt nagy csoportra osztottuk a kitüntetetteket. A tevékenységi körökre mozdulva kirajzolódik, hogy adott körből évente, hányan részesültek díjban. Jól látható az ábrán az 1964-es díjreform hatása. Ezután kizárólag a művészeti élet területén kimagasló munkát végző személyek kaphatták meg. A hatvanas években eltűnnek a munkások a díjazottak listájáról, csökken a kiadott díjak száma és a gyakorisága is. A változtatás után feltűnő mérnök és tudós díjazottak jellemzően határterületen alkotó építészek, művészettörténészek, filozófusok voltak.

Férfi és női díjazottak

A nemek aránya a díjazottak között finoman szólva nem túl kiegyensúlyozott. 1609 kitüntetett között csupán 187 nőt találunk.

Nemek és tevékenységi körök

Még jobban látható a nemek közti aránytalanság, ha egymás mellé tesszük a díjazottak összesített számát. A férfi többség mellett kirajzolódik a tevékenységi körökön belüli eltérés is. A női kitüntetettek között alig találunk mérnököket (2 fő), vagy tudományos munkásságukért díjazottakat (9 fő).

Díjak száma

A márciusi forradalom századik évfordulóján 110 Kossuth-díjat osztottak ki (2018-ban 16 darabot). A hatvanas években eltűnnek a munkások a díjazottak listájáról, csökken a kiadott díjak száma és a gyakorisága is. 1990-ig két-három évente adtak kitüntetést.

Korábbi anyagaink

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.