Magyarország helye az egészségügyi statisztikákban

Bátorfy Attila

A magyar egészségügyről szóló cikkeket gyarkan érik azok a vádak, hogy nem tárják fel elég mélyen az összefüggéseket, nem veszik észre, hogy a magyar egészségügy mennyit fejlődött az elmúlt akárhány évben, illetve a kirívó esetekre koncentrálnak. Mindegyikben van – illetve lehet – igazság, ezzel az anyaggal pedig szeretnénk kicsit hozzájárulni mi is ahhoz, hogy a magyar egészségügy állapotát európai kontextusba helyezzük és megmutassuk, hogy közel harminc év alatt honnan hova jutott.

A grafikonokhoz a Világbank adatait használtuk, de az egészségügyi statisztikák legtöbbjét ők is a Egészségügyi Világszervezettől (WHO) szedik. Az országoknál kizárólag az Európai Unió jelenlegi 28 tagországát vettük figyelembe. Egyfelől azért tettünk így, mert Magyarország az Európai Unió tagja, elméletben a tagországok teljesítményéhez szeretné mérni magát. Másfelől pedig nem akarjuk, ha akár csak vizuálisan is valaki arra a következtetésre jutna, hogy Afrikában vagy Dél-Amerikában még mindig sokkal rosszabb a helyzet, szóval mindenki fogja be a száját.

A kezdő időpontot 1990-ben állapítottuk meg, mivel a legtöbb statisztika ettől az évtől érhető el, de vannak olyanok is, amelyek csak 2000-től, vagy későbbtől. Jó lett volna, ha minden adatsor a lehető legfrissebb adatokat tartalmazná, viszont a nemzetközi összehasonlító statisztikai közlések sokszor két-három éves lemaradásban vannak az épp aktuális évtől.

Az adatok közül két nagyobb területet választottunk. Egyfelől az egészségügy finanszírozását bemutató statisztikákat mutatunk be, másfelől pedig a társadalom egészségügyi állapotára vonatkozókat.

A grafikonokon Magyarországot narancssárgával jelöltük, kékkel azokat, a, amelyek, amelyek a legfrissebb adat szerinti uniós átlagnál jobban teljesítenek, lilával pedig azokat, amelyek rosszabbul. 

Az adatok alapján összességében két fontos megállapítást lehet tenni.

  • A magyar egészségügyi statisztikák egy esetet kivéve egyik vizsgált adatsornál sem a legrosszabbak, viszont minden adatsornál továbbra is a legrosszabbak között, vagyis az utolsó negyedben vannak.
  • A statisztikák alapján a magyar egészségügy állapota összességében sokat javult hosszú távon, viszont  ez igaz minden uniós országra is. Itt érdemes figyelembe venni, hogy egyes országoknak, így Magyarországnak is volt honnan nagyot javulnia, ahogy azt is, hogy a hosszútávú javuló tendenciák ellenére a magyar adatok egy kivételével továbbra sem érik el az uniós átlagot.

KREDITEK

ATLO
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Az anyag eredeti verziója az Átlátszón jelent meg idén januárban

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. 
Kontakt: info@atlo.team, batorfy.attila@atlo.team

TOVÁBBI ANYAGAINK