Mutatunk egy reálisabb képet a Fidesz EP-győzelméről

Bátorfy Attila

Nem lehet az egész ország narancssárga, ha a választásra jogosultak mindössze 22 százaléka szavazott a Fideszre.

Ha mi lennénk a Fidesz, akkor a vasárnapi választások után mi is elővennénk egy tiszta narancssárga Magyarország-térképet, mivel a 10277 szavazókörből 10247-ben a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot, így egy-két kivételtől eltekintve minden településen a Fidesz győzött. Ez a térkép valahogy így nézne ki, ahogy alább, egy éve az Átlátszón mi is csináltunk hasonlókat.

Több baj is van az ilyen típusú térképekkel. Az egyik az, hogy vizuálisan azt a benyomást keltik, mintha minden szavazópolgár a Fideszre szavazott volna. A másik alapvető probléma pedig az, hogy vizuálisan torzítja a települések sűrűségét és azok adminisztratív határait. Így például az Alföld és Kelet-Magyarország számos települése az adminisztratív határoknak köszönhetően jelentősen nagyobbnak látszik, mint amekkorák valójában. Ugye senki nem gondolja, hogy Hódmezővásárhely, Karcag, Hajdúnánás, Gyomaendrőd vagy Cegléd “ugyanakkora” település lenne, mint Budapest? Mégis, az ilyen térképek vizuálisan mégiscsak a győztesnek segítenek túlértékelni az eredményeiket, a Fidesz esetében pedig azt a látszatot keltik, mintha minden választó a Fideszre szavazott volna.

Mi ilyenkor a teendő? Több megoldás is érvényes lehet ilyenkor. Az egyik elterjedt megoldás a települések egységesítése, vagy éppen torzítása. Az egységesítés egyik fajtája, ha minden települést (vagy járást, megyét) azonos méretűnek veszünk, ebben az esetben egy csempeszerű megoldás jönne létre. Szintén egységesítést jelent, ha bizonyos méretre (mondjuk négyzetkilométerekre) aggregáljuk az adatokat. Az alábbi két térképen a Fidesz mostani eredményét aggregáltuk 5 négyzetkilométerre egy grid-térképen (1. térkép) és egy hexbin(kaptár) térképen (2. térkép). A színátmenetnél a lila a rosszabbat, a sárga felé változó színek pedig az egyre jobb eredményt jelentik. Mindkettő elég régi megoldás, külföldön újra nagyon népszerűek, itthon viszont nem különösebben elterjedtek.

 

Négyzethálós térkép

Hexbin térkép

Mindkét térkép esetében látjuk, hogy érzékeny valamelyest a településsűrűségre és a topográfiára (eleve 5 négyzetkilométerenként aggregáltunk), de pont az egységesítés miatt minden település azonos méretű, és a helyüket nem is mutatja meg pontosan.

Torzítás pedig lehet az, hogy a települések határait nem a valós, adminisztratív határai jelentik, hanem ebben az esetben a leadott szavazatok száma szerint nő meg (vizuálisan megdagad), vagy csökken (összetöpörödik), ahogy a lentebbi térképen is látható, amely azt mutatja meg, hogy megyénként hány szavazó ment el május 26-án. Ezt is lehetne több dimenzió szerint alkalmazni, például hogy a települések méretét a lakosságuk határozza meg, színeit pedig a leadott szavazatok száma. Az ilyen torzított kartogramokhoz speciális algoritmusok kellenek, itthon ritkán találkozni ilyen térképekkel.

Ha minden párt eredményét egyszerre akarnánk ábrázolni, akkor megoldás lehetne az eredményeket településenként rész-egész arányokként kördiagramon, vagy egymásra pakolt pontokként megmutatni (mint tették ezt a Teleki-Bátky-Kogutowicz-féle carte rouge óriás alaptérképe esetében). Ezeknél a térképre több mint háromezer kördiagramot, vagy több tízezer pontot kellene felzsúfolni, ami olvashatatlanul sűrűvé tenné a térképet. Mivel azonban a cél, hogy ne csupán reálisabb, hanem könnyebben áttekinthető is legyen, ezért talán nem ez a legjobb módja az adatok ábrázolásnak.

Az eddig felhozott problémákra eddig az Index reagált leginkább a tavaly áprilisi, illetve a mostani választás eredményeit bemutatva.

Egy reálisabb verzió

A ponttérkép azért jó, mert megmutatja a települések valós elhelyezkedését és sűrűségét és valamelyest érzékeny a topográfiára. Mi a településekhez ezúttal hozzárendeltük, hogy hányan mentek el szavazni, továbbá azt, hogy az adott párt milyen százalékos eredményt ért el. Ez utóbbit nem csupán színnel, hanem magassággal is jelöltük. A térképekre kattintva nagy méretben is megjelennek!

Részvételi arány

Az idei EP-választás a legmagasabb részvételi arányokat a Nyugat-Dunántúl illetve Észak-, Észak-Kelet-Magyarország kistelepülésein hozta, míg a legalacsonyabbakat az Alföldön.

Fidesz-KDNP

Az első térkép a Fidesz eredményeit mutatja be. Azt eddig is lehetett tudni, hogy a Fidesz lényegében letarolta a Nyugat-Dunántúl és Észak-Kelet-Magyarország kistelepüléseit, ugyanakkor azt is lehet látni, hogy legalábbis ezekhez az eredményekhez képest a nagyobb városokban már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Bár ezeken a településeken is a Fidesz nyert, viszont a legtöbb esetben nem túl nagy különbséggel. Különösen Budapest, Miskolc, Szeged, Pécs és vonzáskörzete, Kecskemét, illetve az Alföld számos települése lehet az idei önkormányzati választások szempontjából érdekes.

Demokratikus Koalíció

A Demokratikus Koalíció országos jó eredménye talán még magát a DK-t is meglepte, de ha nem is, az látszik, hogy az országos átlagához képest hol teljesített jobban, ezeket sárgával jelöltük. Gócpontok: Baranya, Pest és Budapest, valamint Miskolc környéke.

Momentum

A Momentum harmadik helyet eredményező helye is meglepetés volt, az alábbi térképen viszont jól látszik, hogy fő bázisuk Budapest és Pest megye, továbbá önmagához képest nagyon jó eredményeket értek el a Balaton-felvidéken.

 

MSZP

A Magyar Szocialista Párt összeomlása országos szintű, csak néhány olyan település van, ahol tíz százalék fölötti eredményt értek el, és nincs olyan település, ahol 33 százaléknál több szavazatot kaptak volna, ezek is falvak, községek.

 

Jobbik

Nyilvánvaló, hogy a legpontosabb képet ezekből az adatokból az adná, ha a települések beépített területéhez (és nem az adminisztratívhoz, amelyben benne vannak a külterületek, földek, szántók, tavak) tudnánk hozzákapcsolni az adatokat. Ehhez az kellene, ha rendelkeznénk azokkal a térinformatikai adatokkal, amelyek kizárólag a beépített/lakott területeket tartalmazná mind a 3178 településre (ebben benne van Budapest huszonhárom kerülete is). Szintén pontosabb adatokat kapnánk, ha konkrét választókörzetekre (a több mint tízezerre) lennének meg ezek a térinformatikai adatok, vagy hozzájuk tudnánk jutni. Amíg ezek nincsenek, addig ezekkel az áthidalómegoldásokkal és kísérletekkel kell beérnünk.

 

MÓDSZERTAN 

A kerületek adminisztratív határait tartalmazó térinformatikai adatokat az Open Street Mapről töltöttük le shp formátumban. A választási adatokat a Nemzeti Választási Iroda holnapjáról szedtük le. Az eredeti anyag az Átlátszón jelent meg. A vizualizációhoz használt szoftverek: KeplerGL, Excel

KREDITEK

ATLO018
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. 
Kontakt: info@atlo.team, batorfy.attila@atlo.team

TOVÁBBI ANYAGAINK