Így szavazott Budapest az EP2019 választáson

Bátorfy Attila

Május 26-án vasárnap tartották az európai parlamenti választást Magyarországon, amely országos szinten a Fidesz-KDNP magabiztos, 52 százalékos győzelmével zárult. De mi történt Budapesten? Hogy szavazott a főváros? Melyek voltak a legaktívabb kerületek? Hol nyert igazán nagyon a kormányzó pártszövetség, és hol lenne verhető? Ebben az anyagunban ezt mutatjuk be. 

Az országos választási adatokat a múlt héten az Átlátszón elemeztük ki és mutattuk be. Igyekeztünk ráirányítani a figyelmet arra, hogy a hagyományos területalapú térképábrázolások miért festenek majdnem mindig csalóka képet a győztes valós teljesítményéről azzal, hogy vizuálisan a nyertes pártot felülreprezentálják. Akkor megmutattunk néhány alternatív javaslatot az eredmények reálisabb ábrázolására. Ezúttal a budapesti adatok vizuális bemutatására kínálunk egy szerintünk pontosabb képet három olyan térképi ábrázolással, amely itthon nem különösebben elterjedt, külföldön azonban előszeretettel alkalmazzák. 

Az első típus azt mutatja be, hogy a szavazók az egyes kerületekben hogyan oszlottak meg. Így az összes szavazót pontonként ábrázoljuk, a pontok sűrűsége pedig pontosabb képet mutatnak arról, hogy az egyes pártok szavazói mely kerületekben voltak a legaktívabbak. A könnyebb értelmezhetőség kedvéért a szavazók teljes számát elosztottuk tízzel, hogy a pontok sűrűségét csökkentsük. 

A másik ábrázolás az úgynevezett torzított kartogram. A torzított kartogrammódszer területekhez hozzárendelt adatok alapján módosítja a terület határát-kiretjedését. Nagyobb számnál a területet megnöveli, kisebb számnál pedig összezsugorítja. Ebben az esetben a kerületek határai a kerület szavazóinak száma szerint módosulnak. 

Végül bemutatunk négyzethálós (grid) térképet is, amellyel a kormánypártok és az ellenzéki pártok arányait kívánjuk szemléltetni úgy, hogy a kerületek felületét a kapott szavazatoknak megfelelő arányban színezzük át. 

HÁNYAN MENTEK EL SZAVAZNI?

A torzított kartogramon azt látni, hogy a 689 ezer szavazó hogyan oszlott el az egyes kerületekben. A kerületek körvonala így a szavazók száma szerint módosul. Látható például, hogy a főváros egyik legnagyobb kerülete, a XXIII. teljesen összetöpörödött. 

Fidesz-KDNP

 

 

 

Szavazatok száma: 282583
Arány: 41,17%

 



 

 

 

 

 


Szavazatok száma: 119088
Arány: 17,35%

 

 

 

 

Momentum

Demokratikus Koalíció (DK)

 

 

 

Szavazatok száma: 135821
Arány: 19,79%

 

 

 

 

 

MSZP-Párbeszéd

Jobbik

Lehet Más a Politika (LMP)

Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP)

Mi Hazánk Mozgalom (MHH)

Munkáspárt

Eddig a pártokra adott szavazatok kerületi eloszlását mutattuk be, alább pedig a konkrét eredményeket. Miközben a Fidesz-KDNP országosan a szavazatok 52 százalékát kapta meg, addig a fővárosban csak a 41,17 százalékát. Noha a kormánypárti szövetség minden kerületben a legtöbb szavazatot kapta, van számos kerület, amelyben a szeptemberi önkormányzati választások során az ellenzéki pártoknak lenne keresnivalója. A négyzetekre felosztott kerületeken belül külön láthatók a Fidesz-KDNP arányai, a DK, a Momentum és az MSZP-Párbeszéd együttes arányai (külön kiemelve, hol ért el a három párt együtt több mint 45 százalékot), továbbá a többi szavazatot kapó párt. 

 

MÓDSZERTAN 

A kerületek adminisztratív határait tartalmazó térinformatikai adatokat az Open Street Mapről töltöttük le shp formátumban. A választási adatokat a Nemzeti Választási Irodától kaptuk meg Excelben. A pontok határon belüli elosztásához Maarten Lambrechts útmutatását használtuk. A vizualizációhoz használt szoftverek: Qgis, Flourish, Excel

KREDITEK

ATLO017
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. 
Kontakt: info@atlo.team, batorfy.attila@atlo.team

TOVÁBBI ANYAGAINK