Átlátszó-galéria

Orbis pictus
Az Átlátszó cikkeiben megjelent statikus diagramok gyűjteménye
Szöveg, adat, grafika
Szabó Krisztián, Pete Luca


Orbis pictus
Az Átlátszó cikkeiben megjelent statikus diagramok gyűjteménye
Szöveg, adat, grafika
Szabó Krisztián, Pete Luca
Magyarország klímája
ötven év múlva
Ezen a nyáron is számos meteorológiai rekord dőlt meg Magyarországon, továbbá olyan jelenségek kerültek be a mindennapi hírfolyamba most már itthon is, mint a szélsőséges szárazság, vagy a bozót- és erdőtüzek megemelkedett száma. Azt is tudjuk már, hogy ez volt 1901 óta a legmelegebb nyarunk. Ezek a jelenségek nem kiugrások, hanem illeszkednek egy jóval hosszabb távú trendbe, és ezek a ma még szélsőségnek látszó jelenségek a jövőben általánossá válhatnak.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat idén márciusban bővített klímaváltozási adatai szerint a pesszimista forgatókönyv alapján is Magyarországon 1,5-2,1 fokkal nő majd a hőmérséklet, jelentősen nő a hőségnapok, hőhullámok és eső nélküli napok száma, továbbá szinte megszűnik a tél. Ezek a változások nem minden régiót érintenek majd egyformán, az OMSZ által alkalmazott klímamodellek szerint például lesz olyan része Magyarországnak, ahol a havi átlagos csapadékmennyiség nőni is fog. Az ország a klímaváltozásnak leginkább kitett része Észak-Kelet-Magyarország és Dél-Kelet-Magyarország, vagyis az Alföld nagyobbik része. A hőség szempontjából alighanem azok járnak majd jobban, akik hegyekben, vagy tavak és folyók mentén laknak, de ők sem sokkal. Emellett érdemes azt is megfigyelni, hogy a klímaváltozás – legalábbis ezen adatok alapján – nem csupán azt jelenti, hogy a hatások már az amúgy is érintett régiókban szélsőségesebben jelentkeznek majd, hanem azt is, hogy a hatások területi kiterjedése is nő.
Az alábbi térképeken az OMSZ járási szintre számított klímatérképeit dolgoztuk fel. Az OMSZ módszertani összefoglalója (lásd röviden az anyag végén!) részletesen leírja az általuk használt klímamodellek és számítások előnyeit és hátrányait, továbbá a módszertan határait. Az OMSZ a regionális klímamodell térképeinél a REMO-modell pesszimista forgatókönyvét (RCP8.5) használja. Ebben az anyagban minden esetben ennek a forgatókönyvnek az OMSZ által kalkulált középértékeket mutatjuk. Fontos azonban megjegyezni, hogy a WorldClim oldalán található egyéb, több mint húsz klímamodell-forgatókönyv az OMSZ által használt REMO pesszimista forgatókönyvnél a legtöbb, összehasonlítható meteorológiai jelenség (átlaghőmérséklet, csapadékmennyiség) esetben súlyosabb lefolyásokkal számol Magyarországra is.
Emellett azt se felejtsük el, hogy az Éghajlatváltozási Teljesítményindex (Climate Change Performance Index – CCPI) friss, 2022-es jelentése szerint a vizsgált hatvannégy országból Magyarország az 53. helyen végzett, amellyel utolsó lett az Európai Unióban. Még inkább ijesztő lehet, hogy Magyarország 2014 óta, amikor még a rangsor 11. helyén állt, egyre rosszabb helyezéseket ér el, tehát a klímaváltozás megelőzésének/lassításának érdekében tett vállalásokból egyre kevesebbet teljesít.
Az éves középhőmérséklet változása – Észak-Kelet-Magyarországon a következő ötven évben több mint 2 °C fokkal is nőhet az éves átlaghőmérséklet
A 0-24 óra közötti közötti hőmérsékletek napi átlaga Celsius-fokban (°C)
14,5 °C –––––– 19,1 °C – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva
A nyári éves középhőmérséklet változása – a legnagyobb növekedés Kelet-Magyarországon lehet
A 0-24 óra közötti közötti hőmérsékletek napi átlaga Celsius-fokban (°C)
19 °C –––––––– 24 °C – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva
A téli éves középhőmérséklet változása – Nyugat-Magyarországon nő majd leginkább a téli középhőmérséklet
A 0-24 óra közötti közötti hőmérsékletek napi átlaga Celsius-fokban (°C)
-0,1 °C ––––––– 4,6 °C – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva
A hőségnapok számának változása – 2071-től lesz olyan része Magyarországnak, ahol 197 napon éri el a hőmérséklet a 30 fokot
A napi maximumhőmérséklet eléri a 30 °C fokot
25 nap –––– 197 nap – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva
A másodfokú hőhullámos napok változása – Füzesabony környékén 27 nappal több hőhullámos nap lehet
A napi átlaghőmérséklet legalább három napon keresztül eléri a 25 °C fokot
0,6×3 nap – 24×3 nap – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva
A túl meleg éjszakák számának változása – Budapesten és a Mecsekben fog leginkább nőni a meleg éjszakák száma
A napi minimumhőmérséklet meghaladja a 20 °C fokot
0,1 nap –––––– 7 nap – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva
2021-2050
2031-2060
2041-2070
2051-2080
2061-2090
2071-2100
Az egymást követő száraz napok maximális számának változása – a leghosszabb szárazság a jövőben a Hortobágy környékén lesz
Az a leghosszabb időszak, amikor a csapadékmennyiség nem éri el a napi 1 millimétert
24 nap ––––– 34 nap – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva
A havi átlag csapadékmennyiség változása – a legnagyobb csökkenés Észak-Kelet-Magyarországon várható
A napi csapadékösszeg havi átlaga milliméterben
44 mm –––– 69 mm – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva
A csapadékos napok számának változása – a legnagyobb csökkenés Dél-Nyugat-Magyarországon, Nagykanizsa környékén várható
A napi csapadékösszeg eléri az 1 millimétert
82 nap –––– 103 nap – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva
2021-2050
2031-2060
2041-2070
2051-2080
2061-2090
2071-2100
A téli napok számának változása – a Bakony, a Bükk és a Zemplén egyes részein akár két héttel kevesebb téli nap is lehet
A napi átlaghőmérséklet 0 °C fok alatt marad
3 nap –––––– 27 nap – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva
Módszertan
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a regionális, járási szintre aggregált adatok kalkulációjakor a hamburgi Max-Planck Meteorológiai Intézet REMO-modelljének RCP (Representative Concentration Pathway) 8.5-ös forgatókönyvét alkalmazza. A 8.5-ös forgatókönyv a legpesszimistább. Ez azt jelenti, hogy a forgatókönyv azzal számol, hogy az emberiség károsanyag-kibocsájtása a jelenleg ismert szinten marad, és nem hajlandó, vagy nem tudja azokat csökkenteni. Ehhez az anyaghoz mi minden esetben az OMSZ dedikált klímaadat-honlapjáról (KLIMADAT) letölthető, georeferált raszterképeket (adatokat tartalmazó képfájl) használtuk fel az OMSZ által megadott középértékkel (medián). A jelenlegi állapot és a 2071-ben várható állapot közötti különbséget a két raszterfájl kalkulált különbsége adja meg. Az OMSZ térképeihez mi hozzátettük Magyarország domborzati modelljét és vízrajzát a jobb érthetőség kedvéért.
Szöveg, adatvizualizáció
Bátorfy Attila
Korábbi anyagaink a témában
Orbis pictus
Az Átlátszó cikkeiben megjelent statikus diagramok gyűjteménye
Szöveg, adat, grafika
Szabó Krisztián, Pete Luca, Szász Gergő
Mekkora esélye van
egy atomkatasztrófának
az orosz-ukrán háború miatt?
Mekkora esélye van
egy atomkatasztrófának
az orosz-ukrán háború miatt?
Szabó Krisztián
A február 24. óta zajló orosz-ukrán háború során több alkalommal a figyelem középpontjába került az atomenergia, és annak két gyakori felhasználási módja: az atomerőművek és az atomfegyverek. Az orosz katonák a ma már nem üzemelő csernobili, és az Ukrajnában legtöbb elektromosságot szolgáltató zaporizzsjai atomerőműveket is elfoglalták, utóbbi az orosz katonai hadműveletek közben meg is sérült. Vlagyimir Putyin a háború harmadnapján “különleges harckészültségbe” állította az orosz nukleáris erőket, ami az atomfegyverek bevetésével való fenyegetőzésként értékelhető. Diagramok az atomenergia közel nyolcvan évéről.
2022. február 24-én kitört az orosz-ukrán háború, az orosz haderő megtámadta Ukrajnát. Az orosz katonák egyik első lépése volt, hogy a fehérorosz-ukrán határon lévő, 2000 óta egyáltalán nem üzemelő Csernobili Atomerőművet elfoglalják. Még aznap ez meg is történt. A környék gammasugárzás-mérő állomásai jelentős növekedést mértek a katonai akció után, ennek a járművek által felkavart radioaktív por lehetett az oka. Az MTI információi szerint “fennáll a veszélye annak, hogy radioaktív anyag kerül a környezetbe, mert az erőmű energiaellátása megszűnt, így nem tudják hűteni a kiégett nukleáris fűtőanyagot”, ami akár nukleáris szivárgással is járhat. A Nemzetközi Atomenergia‑ügynökség (IAEA) szerint az áramkimaradás nem jelent veszélyt, mivel a hűtővíz mennyisége és hőterhelés-bírása elektromosság nélkül is el tudja vezetni a kiégett fűtőelemekből származó hőmérsékletet.
Február 27-én, a háború harmadnapján Vlagyimir Putyin orosz elnök már az atomfegyverek bevetésének lehetőségét is belengette, amikor “elrendelte a katonai parancsnokságnak, hogy helyezzék különleges harci szolgálati módba a nukleáris elrettentő erőket” – írta meg a Portfolio.
Március 4-én az orosz haderő Ukrajna (és egész Európa) legnagyobb atomerőművéhez, a Zaporizzsjai Atomerőműhöz is elért. A katonai támadások során az erőművet is érték találatok, tűz is keletkezett az egyik, üzemelő reaktoroktól távol eső melléképületben. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a Zaporizzsjai Atomerőmű esetleges robbanása tízszer nagyobb katasztrófát okozna, mint a csernobili baleset. Erre szerencsére nem került sor. A tűzoltás megtörtént, viszont az orosz katonák március 6-ra elfoglalták az erőművet. Aszódi Attila nukleáris szakértő a HVG-nek adott interjújában elmondta, hogy „túlmegy minden normán és a józan észen is”, hogy erőműre lőttek az oroszok. „Az ENSZ alapdokumentumaiban van rögzítve, hogy nukleáris létesítményeket nemhogy támadni, de fenyegetni sem szabad.” – mondta Aszódi.
Magyarországon is sugárszennyezést okozhatna egy ukrán atomerőmű sérülése | atlatszo.hu
Ha például egy olyan napon következne be katasztrófa a Zaporizzsjai Atomerőműben, mint amilyen 1995. március 7-e vagy március 11-e volt, akkor a baleset utáni két hétben egész Európában szétterülne a radioaktív szennyeződés. 1995. március 16-ai vagy 20-ai időjárási viszonyok esetén viszont a baleset során kiszabaduló radioaktív szennyeződés elkerülné Európát.
A Szabad Európa 2022. március 8-án megírta, hogy több magyar gyógyszertárban is hiánycikk lett a jódtabletta (vagy bármilyen jódtartalmú készítmény), miközben ezek szinte elenyésző hatóanyagú készítmények, egy atomkatasztrófa esetén nem sok hasznuk van: a 100-200 mikrogrammos termékeknél három nagyságrenddel több hatóanyagú kálium-jodid tablettákat osztogattak az embereknek a csernobili és a fukusimai atomkatasztrófa után, de ezeket a tablettákat kereskedelmi forgalomban nem kapni, a magyar államnak vannak ebből készletei.
A fenti bevezetőből látható, hogy nagyon hamar a háború narratívájának részévé vált az orosz atomfegyverkezés, az atomerőművek és az esetleges atomkatasztrófá(k)tól való társadalmi félelem.
Ugyan egy újabb, Csernobil szintű atomerőmű-baleset képes lenne radioaktív fátylat vonni akár egész Európára, ennek az esélye nagyon alacsony, ahogyan annak is, hogy Putyin a különleges harckészültség bevezetése után meg is nyomja azt a bizonyos “piros gombot”.
“Én lettem a halál, a világok pusztítója”
Nézzük meg először az atom eredetét. Mindenki számára ismert tény, hogy a világon eddig két alkalommal használtak atombombát hadi célból. A második világháború gyorsabb befejeződésének reményében, 1945 augusztus 6-án és 9-én, Hirosimára és Nagaszakira dobta le két új találmányát Amerika: a „Little Boy” nevű urániumbombát és a „Fat Man” névre keresztelt plutóniumbombát. A német tudósok által 1938-ban véletlenül felfedezett atomhasadás ötletét – magyar segítséggel – elsőnek az amerikaiak valósították meg, és ugyan látták a benne rejlő pozitív lehetőségeket (ami az atomhasadással előállítható energiát illeti), a második világégés az új eszköz hadi felhasználására is sarkallotta Robert Oppenheimeréket. A fegyver célja legelőször nem a használat, hanem az elrettentés volt: „ha Németország birtokába kerülne egy ilyen fegyver, semmilyen fedezék nem védené ki az esetleges használatot. Az egyetlen hatásos reakció egy hasonló bomba birtoklása lenne.” – írja Richard Rhodes, Pulitzer-díjas szerző.
A Japánra ledobott bombákat viszont megelőzte az új találmány tesztje is: 1945 július 16-án, az Új Mexikói Alamogordo-ban a „Trinity” névre keresztelt, 18 ezer tonnányi TNT erejével felérő plutóniumbomba felrobbantása volt a világ első sikeres atombombája.
A második világháború után kezdődő, hidegháborús fegyverkezési verseny Amerika és a Szovjetunió között nagyban alapozott az elrettentés elvére: a két fél által felhalmozott atomfegyverek nem azok bevetése miatt készültek, hanem a másik fél esetleges atomtámadástól való elrettentésére. Az atomfegyverek fejlesztésének vonzata azok tesztelése, amiben 1945 és 1992 között szám szerint Amerika „nyert”: a becslések alapján összesen 1123 bombát robbanthattak fel. A legnagyobb hatóerejű atomtöltet felrobbantása viszont a Szovjetunió érdeme: az 1961. október 30-án tesztelt „Cár Bomba” 50 és 58 megatonna közötti hatóerővel rendelkezett, ami nagyjából 2500 „Fat Man”-nak felel meg.
Föld alá vitték a problémát
A fegyverkezési verseny első éveiben a túlnyomó többségben légköri teszteknek meg is lett a hozománya: 1959-ben Amerikában már kimutatható volt radioaktív mellékanyag a tejben és a búzában, aminek hatására a tudósközösség és a közvélemény is egyre keményebben kezdett el fellépni az atomfegyverek tesztelésével szemben. A légköri tesztelésből származó radioaktív nemesgázok a magyar légtérben is kimutathatóak voltak.
Egy 1959 és 1961 közötti, közel három éves tesztelési moratórium és az 1962-es kubai atomválság okozta feszültség után Amerika, a Szovjetunió és az Egyesült Királyság megegyezett az atomtesztek korlátozásában: 1963. október 10-én lépett életbe a Részleges Atomcsend-egyezményt, amely megtiltotta a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleárisfegyver-kísérleteket. Az egyezményhez Franciaország és Kína később sem csatlakozott, a légköri tesztelésnek 1980-ban lett csak vége.
1970. március 5-én született meg az Atomsorompó-egyezmény, amely megtiltotta az atomfegyverekkel nem rendelkező országokat saját atomfegyvereik fejlesztésében, az atomhatalmakat a technológiai ismereteik megosztására és felszólította őket arzenáljuk mielőbbi (teljes körű) leszerelésére. 2016-ig 191 ország írta alá és emelte jogerőre az egyezményt. 2003-ban Észak-Korea visszavonta aláírását, 2006 és 2017 között feltételezhetően hat földalatti atomkísérletet is végrehajtottak már.
Az első, 1945-ös Alamogordo-i teszt és 1963 között becslések szerint 598 légköri robbantást végeztek el a világon. A föld alatti robbantások száma ennél jóval több, becslések szerint 1900 körüli, de föld alatt tesztelni egészen 1996-ig engedélyezett volt. A részleges korlátozás hatására jelentősen megnőtt a föld alatti tesztelés, öt atomhatalom 1816 föld alatti robbantást végzett el 1963 és 1996 között.
Ugyan az oroszok 1990-ben végezték el az utolsó robbantást, és Mihail Gorbacsov 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása előtt moratóriumot rendelt el az atomtesztelésre (amire reagálva Amerika is leállt a tesztekkel), a valódi egyezményig egészen 1996-ig kellett várni: az 1996. szeptember 10-én hatályba lépett Átfogó Atomcsend-egyezmény kötelezi az aláíró feleket a nukleáris robbantások teljes körű tilalmára. Az atomfegyverrel rendelkező országok közül Pakisztán, India és Észak-Korea nem írta alá az egyezményt, és 1996 után is végeztek föld alatti teszteket.
A két legnagyobb atomhatalom a hidegháború során kialakult fegyverkezési feszültségek csökkentésére számos bilaterális egyezményt is kötött egymással arzenáljuk korlátozása és csökkentése érdekében. A számos, egymást sorra kiváltó szerződés közül a jelenlegi, 2026-ig hatályban lévő New START 1550 bevethető atomtöltetre korlátozza Amerika és Oroszország nukleáris arzenálját. A jelenlegi számok továbbra is elfogadhatatlanul magasak, hiszen a cél a teljes nukleáris fegyvertömeg megszűntetése lenne. A korai években jelentősen gyorsabb volt a csökkenés a számokban, 2010 óta viszont a csökkenés lassabb, stagnáló, az orosz állomány pedig enyhe növekedésnek indult az utóbbi években.
Száz másodperc éjfélig
A felhalmozódott atomfegyverek egy korábbi kor viszálykodásának maradéka, és ugyan a számok csökkennek, még mindig túl sok fegyver áll rendelkezésre ahhoz, hogy továbbra is fennálljon a világszintű pusztulás potenciális esélye. 2022-ben a Federation of American Scientists becslése szerint 3732 felszerelt, gyorsan bevethető atomfegyver oszlik meg kilenc atomhatalom között, ebből 1588 orosz és 1644 amerikai töltet, emellett Amerika nagyjából 100 töltetet tárol öt európai NATO tagállamban. Ugyan az amerikai, bevethető atomtöltetek száma több az orosznál (és jelenleg a New START egyezmény szintje feletti, bár fluktuáció előfordulhat), Oroszországban több az összesített atomtöltetek száma. Ezt 2022-ben 5977-re becsülték.
A nagy számú maradék vonzata, hogy a bevethető töltetek jelentős hányada magas készültségi fokozatban van, ami nagyjából 2000 atomtöltetet érint összesen. Amerikában 920 töltet az indítókódok használata után akár öt percen belül bevethető, Oroszországban ez a szám 890. Franciaország 80, az Egyesült Királyság 49 ilyen státuszú töltettel rendelkezik.
A magas készenlét nehezen feloldható oka magából a magas készenlétből fakad: az amerikai atomfegyverek egy része azért van magas készenlétben, mert az orosz atomfegyverek egy része magas készenlétben van. És ez ugyanígy fordítva is igaz. Ez a patthelyzet egészen addig fennmarad ameddig a két atomhatalom nem szűnteti meg a teljes atomfegyver-arzenálját.
A New START hivatalos országjelentéseiből kiderül, hogy a bevethető atomfegyverek helyileg hol találhatók: ezeket országonként színezett körökkel jelöltük az alábbi térképen. Amerika öt NATO-tagállam (Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia és Törökország) hat katonai bázisán is tárol atomrakétákat, becslések szerint 20-at országonként.
2021. január 22-én lépett életbe az atomfegyverek teljes tilalmáról szóló egyezmény, hetvenhat évvel az első atombomba tesztrobbantás után. Ez az első olyan egyezmény, ami végső céljaként az atomfegyverek teljes megszűntetését tűzte ki. Az ENSZ által 2017-ben előterjesztett egyezményt a 122 jóváhagyó országból végül csak 86 írta alá, és csak 59 emelte jogerőre, többségében feltörekvő országok. Ezt egy atomhatalom se írta alá, a teljes tiltás helyett az 1968-as Atomsorompó-egyezmény szigorítása mellett kampányolnak.
A 2022-es atomhelyzetet tehát egymás kordában tartása, a fokozatos csökkentés ígérete, és az atomfegyverek széles körű elítélése jellemzi. Miért hozta vissza Putyin az orosz atomfegyver-arzenál létét a köztudatba a készenléti szint megváltoztatásával?
A kölcsönös elrettentés elve alapján Amerikának egyből reagálnia kellett volna a megváltoztatott orosz készenlét hírére, és meg kellett volna emelnie a saját készenléti szintjét. Amerika viszont „nem látta szükségét” a változtatásnak. Ennek egyrészt Putyin nem egyértelmű retorikája az oka: nem tudni biztosan, hogy a „különleges harckészültség” mit takar és hogyan valósult meg a gyakorlatban.
A másik, egyértelműbb ok, hogy Putyin célja csak a Nyugat megfélemlítése volt. Ukrajna nem rendelkezik atomfegyverekkel, míg három NATO tagállam, Amerika, az Egyesült Királyság és Franciaország igen. Mivel a NATO-nak nem célja hadba kerülni Oroszországgal, főleg nem kockáztatni az atomfegyverek bevetését, így inkább távol marad az ukrán konfliktustól. Putyin pedig erre számított: tisztában van vele, hogy az atomfegyverrel való fenyegetés távol tartja a Nyugatot a háborútól, és nem szállnak hadba egy olyan országért, amit más esetben megvédenének.
Ami biztos, hogy Putyin terve bevált: a Google keresési trendek alapján látható, hogy február 27-én jelentősen megugrott az érdeklődés a „nukemap” keresőszóra, ami egy 2012-ben készített atombomba-szimulátor oldalt dob fel első találatként. A világ megfélemlítése sikeres volt.
Nem jó, de nem is tragikus
A másik atomfélelem az atomreaktorok elfoglalásából fakadt. Már a háború első napján, február 24-én sikeresen elfoglalták a Csernobili Atomerőművet az orosz csapatok, amely akció során a felkavart radioaktív por miatt megnőtt a környéken mért gammasugárzás. A március 6-ra elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőműnél pedig tűzeset is volt, aminek helyét a kezdeti információk nem közölték, így akár az is feltételezhető volt, hogy az atomreaktorok kerültek veszélybe. Szerencsére nem ez volt a helyzet, a tüzet is hamar eloltották, radioaktív szivárgás pedig nem történt.
Az elektromosságot előállító kereskedelmi atomerőművek önmaguktól nem tudnak meghibásodni. Az atomerőművek biztonságosságára hívja fel a figyelmet a World Nuclear Association is, hiszen több mint hetven év alatt mindössze kettő súlyos atomerőmű-katasztrófa történt, az 1986-os csernobili és a 2011-es fukusimai. Csernobilban részben az alkalmazottak alacsony képzettsége volt a robbanás oka, míg a fukusimai erőmű földrengés és cunami hatására rongálódott meg. Csak ez a két baleset kapott hetes, vagyis az adható legnagyobb fokozatot a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán (INES).
Ugyan a fukusimai baleset után jelentős visszaesés látható a reaktorok számában, Németország pedig az ország szinte összes atomreaktorát kivonta a forgalomból, az atomreaktorok száma továbbra is magas, és fokozatosan nő: jelenleg 439 atomreaktor van a világon (a legtöbb, 94 reaktor Amerikában), és további 53 reaktort áll építés alatt, főleg Kínában.
2020-ban a világ teljes energiaállományának 4,3 százalékát atomerőművek szolgálták ki, ami 2553 terawattórányi elektromosságot jelent. Amerikában a szénsemleges energiaforrások 52 százaléka atomerőművekből származott.
Az atomerőmű meghibásodásából fakadó atomkatasztrófa esélye tehát megszűnt, a félelem megmaradt: legalább kilenc európai országban nőtt meg a gyógyszertárakban kapható jódtabletták iránti kereset. „Egy esetleges nukleáris katasztrófa során nem csak radioaktív jód izotóp kerülne a légkörbe, így a jódtabletta nem lenne hatásos védelem”. – írja az Euronews. Emellett óva intenek a jód túlzott bevitelétől is, hiszen az pajzsmirigybetegséghez is vezethet.
Az oroszoknak nem célja az atomerőművek megrongálásával kontinens méretű katasztrófát okozni – a szél keleti mozgása akár Oroszországot is sugárveszéllyel fenyegetné. Az atomerőművek (de főleg a Zaporizzsjai erőmű) elfoglalása az ukrán áramszolgáltatás feletti kontroll egyik eszköze. Az atomenergiával előállított elektromosság aránya szerint Ukrajna a harmadik helyen áll, 2020-ban 51,19 százalékban az atomerőművek szolgálták ki az ország elektromosság-szükségletét. Ebből a Zaporizzsjai Erőmű az ország áramellátásának egyötödét fedezi. Aszódi Attila szerint „a városi infrastruktúrát, a mobilhálózatot és akár a vízellátást is befolyásolhatja, ha lekapcsolják az áramtermelést”.
A orosz-ukrán háború tehát átitatódott a nukleáris világégés félelmével, miközben Putyin feltehetően direkt ezekre a félelmekre akart rájátszani. Ez viszont nem jelenti azt, hogy valóban be is fog következni a katasztrófa.
A Bulletin of the Atomic Scientists által 1947-ben létrehozott Végítélet óráján évente mozdul előre vagy hátra a percmutató, az atompolitikai légkörtől függően. 1947-ben 23:53-ról indult az óra, vagyis hét percünk volt a biztos pusztulásig. A hidegháború végén, 1991-ben fellélegezhetett a világ, az óra is 17 percre távolodott éjféltől. 2022-ben viszont csak 100 másodpercünk van a világ végéig: az atomfegyverek fejlesztése (és számuk nem jelentős csökkenése), a koronavírus-járvány és a globális felmelegedés is közrejátszik ma már a jóslatban. Az orosz-ukrán háború végkimenetelétől függően a jövőben akár újból megmozdulhat a mutató, reméljük, hogy visszafelé.
ATLO058
Adat forrása
Johnston’s Archive, Our World in Data, Federation of Atomic Scientists, UNIDIR, PRIS, World Nuclear Association, Bulletin of the Atomic Scientists
Szöveg, adat, grafika, vizualizáció
Szabó Krisztián
2022 ATLO – Átlátszó.hu
Ez az oldal elsősorban a hivatalos, kormány által közölt adatokat dolgozza fel, de nem tekinthető hivatalos tájékoztatásnak, továbbá nem vállalunk felelősséget a kormány által közölt adatok és információk valóságtartalmáért. Kérjük, a hivatalos információkért látogasson el a kormány által működtetett Koronavirus.gov.hu oldalra, illetve olvassa a nagyobb hírportálok híreit.
A megújult monitorért kattintson ide: új Koronamonitor.
Ezeket olvastad már?
Térképek, megyei adatok
Bár a kormány a járvány kitörésekor néhány napig még megosztotta a regisztrált fertőzöttek településszintű adatait, az ilyen irányú adatkérésekre az Operatív Törzs egy darabig nem válaszolt a sajtónak, köztük nekünk sem. Március 31-től azonban már legalább megyei szinten közli az adatokat az Operatív Törzs.
Táblázat
Nemzetközi kitekintés
A nemzetközi összehasonlító statisztikákat a továbbiakban ezen az aloldalon érheti el.
Legutóbbi cikkek az Átlátszón
Impakt
2021. április 2. Magyarország az átoltottság terén, de sajnos a halállistán is második helyen áll az unióban
2021. április 1. Érdemes-e kilúgozni a koronavírussal teli kádat, mielőtt belefekszünk?
2021. április 1. Heti dezinfó – A maszkokon mozgó szövetszálak férgek vagy nanorobotok
2021. március 31. A szabad tájékoztatás életeket menthet! – szerkesztőségek nyílt levele a miniszterelnöknek
2021. március 30. „Jól jön most az arcpajzs, mert nem látják, hogy sírok” – kórházi körkép a harmadik hullámból
2021. március 30. Egyre jobban, de nem egyformán bízunk az oltásokban
2021. március 30. Oltási igazolás, vakcinaútlevél – segítenek vagy diszkriminálnak a védettségi igazolványok?
2021. március 29. Annyi magyar áldozata volt már a járványnak, mint Karcag, Keszthely vagy Komárom teljes lakossága
2021. március 29. Kétszer annyi vakcinával sincs kiugró előnyünk oltottak terén az uniós tagállamokhoz képest
A Koronamonitort 2020. március 13-án indítottuk. 2021 január végéig az oldalon több mint 2 millió látogató és több mint 2,5 millió oldalletöltés volt. A Koronamonitor grafikonjait, diagramjait, térképeit és adatait több mint 350-szer hivatkozták le, köztük tudományos cikkekben is ((itt, itt, itt, itt, itt és itt). Az oldal bekerült középiskolai és egyetemi oktatási anyagokba. A Koronamonitorral számos előadáson, konferencián vettünk részt, nyilatkoztunk tévében és a hazai és a nemzetközi sajtóban is.
A Koronamonitort a Datajournalism.com a világ tíz legjobb/legfontosabb járvánnyal foglalkozó médiatartalma/projektje közé választotta. A tízes mezőnyben olyan lapok szerepeltek, mint a New York Times, a Washington Post, a Financial Times, a Reuters, az El País vagy a Google News.
ATLO032
Adat forrása
Koronavirus.gov.hu, saját gyűjtés, Johns Hopkins University, Our World in Data, Ncov2019
Szöveg, adat, grafika, vizualizáció
Bátorfy Attila
SIR-modell becslés és adatok
Dr. Nepusz Tamás mérnök-informatikus, bioinformatikus
Fejlesztés
Horváth László, Nepusz Tamás (szimulátor), Kangyal András (Vizzu), Vidos Péter (Vizzu)
Segítség, pontosítás, javaslat
Több tucat nagyszerű magyar állampolgár
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország (CC BY-NC-SA 2.5 HU)
Ha az adatokban, vagy a grafikonokban bármilyen hibát, pontatlanságot talál, írjon az [email protected] címre!
2020 ATLO – Átlátszó.hu
További anyagaink
Támogatási lehetőségek
Hetente frissülő adatok, diagramok és térképek a koronavírus aktuális magyarországi helyzetéről
2021.06.12. és 2022.05.02. között a hétvégi adatokat hétfői adatokkal összesítve tették közzé.
2022.05.02-től hetente teszik közzé a járványadatokat.
2023.01.01-én megszűnik a koronavirus.gov.hu, a Koronamonitor frissítése is leáll.
Ez az oldal elsősorban a hivatalos, kormány által közölt adatokat dolgozza fel, de nem tekinthető hivatalos tájékoztatásnak, továbbá nem vállalunk felelősséget a kormány által közölt adatok és információk valóságtartalmáért. Kérjük, a hivatalos információkért látogasson el a kormány által működtetett Koronavirus.gov.hu oldalra, illetve olvassa a nagyobb hírportálok híreit.
A harmadik hullám végével megszűnik a napi adatközlés is, ezentúl csak hétköznapokon közölnek új információkat a járványról.
A régi nézetért kattintson ide: régi Koronamonitor.
Táblázat
Legutóbbi cikkek az Átlátszón
Impakt
2022. január 4. Nem nyomoz a rendőrség a védettségi igazolványok ára miatt
2021. december 28. Védettségi igazolványok, oltási adatok, megnyert perek – az Átlátszó legfontosabb adatigényléses sztorijai 2021-ben
2021. december 28. Lélegeztetőgépeket vett az EMMI alá tartozó állami cég, miközben több mint 10 ezer volt raktáron
2021. december 24. „Az emberek elfáradtak a félelemben, és elfáradtak félni, óvatosnak lenni”
2021. december 21. Az állam hivatalosan mit sem tud arról, hogy hány oltottat ápolnak kórházban, de az illetékesek bőszen nyilatkoznak róla
2021. december 14. 45 nap után sem hajlandó elküldeni az oltásokra vonatkozó adatokat az NNK
2021. december 10. Főként határ menti településeken jártak az oltóbuszok, de csak elenyésző számú oltást adtak be
2021. november 30. A harmadszor oltottak 98 százaléka nyugati oltóanyagot kapott emlékeztető oltásnak
2021. november 23. Titkolja a kormány az alapvető járványügyi számokat, pedig a kórházak 85-féle COVID-adatot jelentenek naponta
2021. november 22. Az orvosok egymásnak telefonálgatva próbálnak rájönni, hol van épp szabad ágy a COVID19 betegeknek
A Koronamonitort 2020. március 13-án indítottuk. 2021 január végéig az oldalon több mint 2 millió látogató és több mint 2,5 millió oldalletöltés volt. A Koronamonitor grafikonjait, diagramjait, térképeit és adatait több mint 350-szer hivatkozták le, köztük tudományos cikkekben is ((itt, itt, itt, itt, itt és itt). Az oldal bekerült középiskolai és egyetemi oktatási anyagokba. A Koronamonitorral számos előadáson, konferencián vettünk részt, nyilatkoztunk tévében és a hazai és a nemzetközi sajtóban is.
A Koronamonitort a Datajournalism.com a világ tíz legjobb/legfontosabb járvánnyal foglalkozó médiatartalma/projektje közé választotta. A tízes mezőnyben olyan lapok szerepeltek, mint a New York Times, a Washington Post, a Financial Times, a Reuters, az El País vagy a Google News.
ATLO032
Adat forrása
Koronavirus.gov.hu, saját gyűjtés, Johns Hopkins University, Our World in Data, Ncov2019
Szöveg, adat, grafika, vizualizáció
Bátorfy Attila, Szabó Krisztián
SIR-modell becslés és adatok
Dr. Nepusz Tamás mérnök-informatikus, bioinformatikus
Fejlesztés
Horváth László, Nepusz Tamás (szimulátor), Kangyal András (Vizzu), Vidos Péter (Vizzu)
Segítség, pontosítás, javaslat
Több tucat nagyszerű magyar állampolgár
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország (CC BY-NC-SA 2.5 HU)
Ha az adatokban, vagy a grafikonokban bármilyen hibát, pontatlanságot talál, írjon az [email protected] címre!
2020 ATLO – Átlátszó.hu
Ezeket láttad már?
Támogatási lehetőségek
Bátorfy Attila adatvizualizáció
A magyar utónévadás trendjei az ötvenes évektől napjainkig
Bátorfy Attila
Összeszedtük az 1950-es évek óta újszülötteknek adott férfi és női neveket. Mik voltak az utónév-trendek az elmúlt hetven évben? Melyek voltak a legnépszerűbbek az ötvenes években és melyek ma? Mely nevek vesztettek a népszerűségükből, melyek az örökzöldek és az egynyári slágerek? És mely neveket viseli a legtöbb honfitársunk ma?
Eddig az újszülötteknek adott nevekkel foglalkoztunk, de az is érdekelt bennünket, hogy összességében mely női és férfi nevet viselőkből van a legtöbb jelenleg. A legfrisebb adatok szerint 309 664 Mária él ma Magyarországon, míg a László keresztnevet 286 167 polgártársunk viseli. Mindkét név az ötvenes-hatvanas években volt igazán népszerű, de ha megnézzük, hogy mely további neveket viselők vannak még mindig többségben, akkor azt is láthatjuk, hogy ma, egy-két kivételtől eltekintve egyik sem tartozik a legnépszerűbb nevek közé.
ATLO031
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Adat: Belügyminisztérium, Magyar Keresztnevek Tára, Horváth László
Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. A projekt közpénz felhasználása nélkül készült.
Kontakt: [email protected]
Bátorfy Attila adatvizualizáció
BÁTORFY ATTILA – SZABÓ ATTILA – HEGYI SZABOLCS
Az elmúlt egy évben megnőtt a bejelentett tüntetések száma, ám szervezőik egyre kevesebb emberrel számolnak – többek közt ez derül ki a Társaság a Szabadságjogokért által az Országos Rendőr-főkapitányságtól megkapott adatokból. Mikor, hol, mennyien és miért mentek ki az utcára 2015 óta? Ebben az anyagunkban ezt elemezzük.
2018 októberében már készítettünk egy összesítést az Átlátszón a korábbi adatokból, most az azóta eltelt időszak adataival (az adatok korlátairól lásd a cikk végi metodológiát) kiegészítve talán jobban látunk bizonyos tendenciákat a hazai tüntetések dinamikájáról és helyszíneiről. 2018-ban változott a gyülekezési törvény, és az új törvény 2018. október 1-én lépett hatályba. Az adatok elemzése szempontjából két releváns változást érdemes kiemelni. Az egyik az, hogy korábban a választási gyűléseket nem kellett bejelenteni – így a 2018. tavaszi országgyűlési választások idején megtartott politikai gyűlések nem szerepelnek a statisztikában, a 2019-ben megtartott európai uniós és önkormányzati választások kampányidőszakában rendezett gyűlések viszont igen. A másik fontos változás az, hogy a gyűlések elektronikus bejelentését a rendőrség a korábbi egyszerű email helyett már csak a saját, meglehetősen bonyolult elektronikus űrlapjain fogadja el. A tüntetések számát illetően e két változás egymással ellentétes hatást generál, így önmagukban a számadatok nem teszik lehetővé a változások pontos értékelését.
2015 novembere és 2019 októbere között összesen 5 957 tüntetést jelentettek be, ezekre összesen 2 077 621 embert vártak. Az alábbi grafikonból látszik, hogy az új törvény miatt a választások idején megtartott politikai gyűlésekkel jelentősen besűrűsödött az uniós választások és az önkormányzati választások idején a bejelentett megmozdulások száma. Ugyanakkor az is látszik, hogy hiába nőtt meg a kötelezően bejelentett tüntetések száma, ezekre összességében nem vártak annyi embert, így a bejelentett várt résztvevők számában valamekkora csökkenés volt tapasztalható.
Különösen látszik ez a trend akkor, ha a tüntetések közül csak az 5000 fő felettieket nézzük, amelyek közül kivétel nélkül mindegyik Budapesten volt. Így azt láthatjuk, hogy a számuk 2019-ben jelentősen megritkult. Azt, hogy a szervezők miért várnak egyre kevesebb embert a tüntetésekre, egyelőre szintén nem tudjuk.
Még mélyebbre ásva az adatokban az is láthatóvá válik, hogy a bejelentett megmozdulások átlagban eleve nagyon kevés emberre vannak meghirdetve. Ha csak az átlagot néznénk, akkor egy tüntetésre átlagosan (számtani átlag) mindössze 351 embert várnak a szervezők. Ezt a számot azonban jelentősen megdobják azok a rendezvények, amelyekre kiemelkedően sok embert vártak, mint a Békemenet (200 000 ember), vagy a Tanítanék (50 000 ember). Hogy pontosabb képet kapjunk a tüntetések átlagáról, ezért az alábbi ábrán a hagyományos skála helyett logaritmikus skálát használtunk és a középértékekre (medián) voltunk kíváncsiak. A medián az az érték, amely egy sorozatban középen helyezkedik el, felette és alatta ugyanakkora az elemszám. Három településkategóriát is kialakítottunk, hogy látunk-e jelentős eltérést az értékek között. Eszerint a fővárosban a medián 50, a megyeszékhelyeken 30, az egyéb településeken pedig 20. A megmozdulásokat tehát a szervezők eleve nagyon kevés emberre szabják.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az egyes, klasszikus vagy éppen felkapott tüntetéstémák hogyan alakultak. Nyolc kategóriát mutatunk így be. Ami egyből szembeötlő, hogy noha darabszámra nem lett kevesebb, 2019-ben jelentősen visszaesett a direkt kormányellenes és/vagy Orbánellenes tüntetések bejelentett résztvevőszáma, ahogy egyébként minden más témánál is tapasztalható. Emellett érdemes kitérni arra, hogy ha szerény mértékben is, de leginkább az uniós választáskor nőtt a kormány politikáját támogató demonstrációk száma (ez nem szerepel a grafikonon). A munkavállalók jogaiért folyó tüntetések különösen 2019 év elején sűrűsödtek be az úgynevezett „rabszolgatörvény” elfogadása körül. Külön kiemelnénk még, hogy a környezetvédelem (+ klíma), a kormány és korrupció (ezt az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kampánya dobta meg) témáin kívül lényegében minden más (egészségügy, oktatás, sajtószabadság) téma lényegében eltűnt.
Az nem meglepő, hogy a legtöbb tüntetést Budapesten, illetve a megyeszékhelyeken jelentették be. A vizsgált időszakban összesen 427 településen jelentettek be legalább egyszer tüntetést, vagyis a hazai települések (3155) mindössze 13 százalékában. Az összes tüntetés 43 százaléka Budapesten volt, és a bejelentett résztvevők 76 százaléka is a fővárosban gyülekezett.
Ha azonban kivesszük Budapestet, akkor valamivel izgalmasabb rangsorokat kapunk mind a demonstrációk számát, mind pedig a bejelentett résztvevők számát illetően. Pécs mindkét tekintetben az első, ahogy a nagyobb megyeszékhelyek is az élmezőnyben vannak, noha databszámra Szolnok, Békéscsaba és Eger nem fért be az első ötvenbe. Meglepő azonban Tapolca 6. és 11. helye. Ez annak köszönhető, hogy Tapolcán különösen az idei EP-választások előtt naponta jelentettek be aláírásgyűjtést Orbán Viktor politikája mellett.
Az elmúlt években a száz legtöbb résztvevőre bejelentett tüntetés mindegyike Budapesten volt. Ezek közül kiemelkedik a már említett Békemenet, továbbá a Tanítanék Mozgalom tüntetése, amelyeket 200 000, illetve 50 000 résztvevőre jelentettek be a rendőrségre. Ezeken kívül, mint már említettük, minden 5000 főt meghaladó demonstráció mindegyike Budapesten volt. A legnagyobb nem budapesti demonstráció Szegeden volt, és csak a 104. helyre fért fel.
Az országnak vannak olyan régiói, ahol a vizsgált időszakban egyetlen demonstráció nem volt, pontosabban egyet sem jelentettek be a rendőrségnél. Ilyen Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Somogy és Tolna megye nagy része, amely különösen a településsűrűséget figyelembe vége lehet meglepő, bár ezek zöme kis- és törpefalu. Ilyen továbbá Hajdú-Bihar és Békés megye nagy része is, bár itt épp a nagyon alacsony településsűrűség lehet a magyarázat. Az alábbi térképbe bele lehet nagyítani és el is lehet forgatni a jobb felső sarokban található gombokkal.
A TASZ számára fontos kérdés volt, hogy megnehezíti-e a tüntetések szervezését és megtartását a 2018. október 1-től hatályos új gyülekezési törvény. A számokból az látszik, hogy legalább is nem valósult meg kevesebb tüntetés, mint korábban. Valószínűleg az alacsony részvételi számokat sem okozhatja a rendőrség szélesebb szankcionálási jogköre, hiszen egyrészt ennek nem terjedt el a híre széles körben, másrészt nem láttuk annak jelét, hogy a rendőrség élt volna a kibővített jogköreivel. Az viszont lehetséges, hogy még a régi gyülekezési szabályok alapján megindított szabálysértési eljárásoknak lehetett visszatartó erejük. Széles körben elterjedt ugyanis, hogy a rendőrség a tüntetések végén, mindenkit megbírságol, aki az úttesten vonul el, akkor is, ha azt az úttestet maga a rendőrség biztosítja. Persze az is lehet, hogy az új — szigorúbb — szabályok miatt a rendőrség a több résztvevő bejelentéséhez több rendezőt várnak el és e miatt a szervezők alacsonyabb várható számokat adnak meg a bejelentésekhez. Ezt a megismert adatokból azonban nem tudjuk alátámasztani.
A TASZ gyakorlatából azt biztosan látjuk, hogy az elektronikus bejelentést jelentősen megnehezítette a jogszabály. Azonban azt is tapasztaljuk, hogy a rendőrség talán ennek ellentételezése érdekében a személyes bejelentésekben igyekszik rugalmas lenni.
Összességében azt látjuk, hogy nem csökkent a polgárok tüntetésszervezési kedve. A tüntetéseken való részvétel mértéke pedig nem csak jogi kérdés, hanem társadalmi, politikai is. Annak érdekében, hogy minél többen tudjanak élni a gyülekezési jogukkal a TASZ létrehozta a tiltakozz.hu oldalt. Bízunk abban, hogy a tájékoztatás egyben bátorítás is ahhoz, hogy minden szükséges esetben az ország bármely településén, bárki szabadon szervehessen tüntetést vagy vehessen részt azon.”
Hogy mindezekből az adatokból végül is milyen tanulságokat lehet leszűrni? Egyelőre csak négy évnyi adattal rendelkezünk, ezért hosszú távú tendenciát nehéz látni. Ha levesszük az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom országos megemlékezéseit, amelyek minden évben megdobják eleve a számokat, akkor azt lehet mondani, hogy politikai célú, vagy valamilyen jog, jogtiprás, igazságtalanság, vagy közös ügy miatt eleve ritkán megyünk ki az utcára, és egy-két kiugró részvételű demonstrációtól eltekintve alapvetően is kevesen megyünk ki. Az adatokból az is látszik továbbá, hogy az elmúlt egy évben, 2019-ben a tüntetési kedv mintha lankadt volna azokban a kérdésekben, amelyeket hagyományosan a szabadságjogok témájába sorolnánk, továbbá a kormányellenes tüntetések várt létszáma is csökkent. Persze nem tudjuk, hogy 2015 előtt mi volt a helyzet, és azt sem tudjuk, hogy a tavalyi csökkenés tartós lesz-e.
Az alapadatok az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) származnak, amelyeket a Társaság a Szabadságjogokért kért ki közérdekű adatigénylés útján. A rendelkezésre álló adatokból nem derül ki, hogy valóban megtartották-e a tüntetést, azon ténylegesen hányan voltak, meddig tartott (vannak egy évre bejelentett tüntetések is, itt erősen kérdéses, hogy egy éven keresztül folyamatosan tüntettek-e a szervezők). Az adatokból nem derül ki az sem, hogy egy bejelentett tüntetést megtiltott-e végül a rendőrség. Nem tudjuk továbbá, hogy ki jelentette be a tüntetést. A 2018. szeptember 30-ig hatályos gyülekezési törvény alapján csak természetes személy jelenthetett be tüntetést, cég, egyesület, párt vagy alapítvány nem. Így a személyiségi jogok védelme miatt ezeket az adatokat nehéz megszerezni, ráadásul egy-egy párt tüntetéseit is sokszor nem a közismert politikusok, hanem más munkatársak jelentik be, így még akkor sem lehetne minden tüntetést szervezethez kötni, ha tudnánk a bejelentő nevét.
ATLO030
Adat: Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)
Szöveg: Bátorfy Attila, Szabó Attila (TASZ), Hegyi Szabolcs (TASZ)
Adatvizualizáció, grafika: Bátorfy Attila
Kontakt: [email protected]
atlo adatvizualizáció Európa, gender, pénz
Budapest területén az őskortól kimutathatók az emberi letelepedés nyomai. Ebben az anyagunkban az mutatjuk be, hogy az 1950. január 1-én megalakult, a jelenlegi közigazgatási határokat rögzítő Nagy-Budapest területén milyen települések voltak az őskortól kezdve, melyek tűntek el, melyek magjai találhatók meg még ma is, és hogyan kebelezte be a 19. század végére világvárossá vált főváros a környező falvakat, községeket és városokat.
A cikket a jobb élmény érdekében érdemes asztali számítógépről, vagy laptopról nézni.
Időszámításunk előtt 50 000 évvel ezelőtt jelenhetett meg Budapest területén a neandervölgyi ember, és 40 000 éve pedig a Homo sapiens sapiens, vagyis a modern ember. Tárgyi emlékeiket megtalálták többek közt Farkasréten és Csillaghegyen. Az időszámításunk előtt 6000 évvel kezdődő neolítikum (újkőkor) emberének letelepedésre utaló nyomait a III. kerületben, Békásmegyeren fedezték fel a régészek. A rézkortól (5000–3000) kezdve megszaporodnak a leletek Budapest területén, elsősorban temetkezések mellékleteként. A hosszabb ideig tartó egyhelyű letelepedés általánossá a bronzkorban (3000–1000) válik, ahogy az erődített telepek létesítése is, különösen a budai oldalon. A kelták, főként az eraviszkuszok időszámításunk előtt 400 körül jelentek meg Budapest területén, telepeiket Békásmegyeren, a Tabánban és a pesti oldalon találták meg.
Az illír-kelta eredetű eraviszkuszok az időszámításunk előtti 5. századtól az időszámításunk szerinti 1. század végéig mutathatók ki Budapest területén. Központjuk a Gellért-hegyi sánccal védett erődítmény és település (oppidum) volt, helyén ma az 1854-ben épített Citadella áll. Az eraviszkuszok a római hóditás után Aquincumba költöztek át, a Gellért-hegyet egészen a 3. századig szakrális célra tovább használták.
A rómaiak Budapest területén időszámításunk után 50 körül jelennek meg Pannónia provincia Duna-menti limesének erődítményeivel. Campona (Nagytétény) és Albertfalva katonai tábor, továbbá a Gellért téri és a Vízivárosi segédcsapattábor alapítása is ekkorra tehető, később a védelem erődítései északabbra húzódtak és a 89-ben Domitianus császár jelenlétében megalapított Aquincum légiótáborának (Árpád híd budai oldal, Flórián tér) lettek az előzményei. Traianus császár 106-ban Pannónia provinciát kettéosztotta, és a Rábától a Duna limeséig terjedő terület, Pannonia Inferior székhelyévé tette Aquincumot. Az erődített légiótábor körül városi ranggal nem rendelkező táborváros, úgynevezett canabae alakult ki, kissé északabbra pedig a főként kelta eraviszkuszok által lakott polgári település, amelyet 124-ben Hadrianus császár emelt városi rangra. Aquincumnak a 2.-3- századbeli fénykorában 50-60 000 lakosa lehetett. Az 4. században a népvándorlás miatt a rómaiak egyre inkább visszahúzódtak a határtól, és az 5. századra Aquincum lényegében elnéptelenedett. Aquincumot később használták a longobardok, az avarok és a honfoglaló magyarok is, a katonai tábor területe a későbbi Óbuda, a pesti oldalon lévő Contra-Aquincum pedig Pest magjává vált.
Térkép: Györffy György alapján.
A honfoglaló magyarok első székhelye és Árpád nemzetségének szálláshelye a Csepel sziget volt. Noha a honfoglaló magyarok letelepedtek az egykori Aquincum (Ó-Buda) és Contra-Aquincum (Pest) területén is, az államalapításkor a királyi és egyházi székhely előbb Esztergomba került és ezt a funkciót töltötte be egészen a 13. századig. Székesfehérvár mint királyi koronázó- és temetkezőhely, illetve mint számos orszűggyűlés helye, a második legfontosabb település ekkor. A szlávok, blogárok, később németek által lakott Pest első írásos említése 1149, a vele szemben lévő, a Gellért-hegy lábánál kialakult települést pedig ekkor Kispestnek (Minor Pest) hívták. Óbudán szintén királyi udvarház, továbbá prépostság és társkáptalan volt. Az Árpád-híd északi oldalán a mai Fő téren és környékén alakult ki az egyházi központ, délre pedig a település, ahol a királyi, később pedig a királynéi vár is felépült. Budapest területén ekkor számos, ma már nem létező és nehezen behatárolható falu alakult ki, melyek közül a legnagyobb Kána volt és néhány neve ma is él még a jelenlegi budapesti kerületekben (Nyék, Gercse, Szentlőrinc, Gubacs, Szentmihály). Jelentős részük a tatárjáráskor megsemmisült, az egyetlen, fallal körül vett települést, Pestet felégették, a város évtizedekre elnéptelenedett, ahogy Óbuda is.
A tatárjárás után IV. Béla 1243-ban kőfallal erődített várost kezdett el építeni a pesti Újhegyen a további tatár támadások ellen. Noha (Ó)Buda megtartotta egyházi intézményeit, királyi központi jelentőségét fokozatosan elvesztette. A budavári építkezések 1255-ben már készen voltak. Az új Buda a 13. század végére az ország de facto fővárosává vált, amíg Károly Róbert a királyi székhelyet át nem telepítette Visegrádra. Buda Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás alatt is királyi székhely, egyben az ország fővárosa volt. A tatárok által felégetett Pest lassan nyerte vissza a jelentőségét, falait sokáig nem építették vissza, viszont a 15. század végére felépült új városfal már magában foglalta az egykor városfalon kívüli Bécs (Bécsi kapu), Újbécs és Szenterzsébetfalva településeket is. Ezekben az évszázadokban alakult ki számos kerületünk középkori-késő középkori magva, így (Rákos)palota, (Rákos)Szentmihály, Pósarákosa (Keresztúr), Kőér (Kőbánya) és (Pest)Szentlőrinc is.
Térkép: Györffy György alapján.
Az 1541 és 1686 közötti török uralom nem csupán országszerte, hanem Budán és Pesten is visszavetette a városfejlődést, ráadásul a visszafoglalók ostromai miatt mind a két város szinte teljesen elpusztult, így a középkori emlékekből szinte semmi nem maradt. A 18. században azonban az újjáépítések, valamint a fokozott Habsburg császári jelenlét miatt mind a két város rohamosan fejlődött. Pest a 18. század végére túlnőtte a városfalat, amelyet 1800-ra több lépésben elbontottak (a mai Kiskörút nyomvonala). A városba ekkor a német és a magyar lakosság mellé jelentős számú szerb, görög és zsidó települt be és az ország kereskedelmi központjává vált.
Térkép: Az első katonai felmérés (1782–1785) alapján. Mapire.eu
Térkép: Pest-Buda–Óbuda topográfiai térképe (1852) alapján.
A kiegyezés után az ország lakossága és gazdasága is rohamosan fejlődött, így időszerűvé vált, hogy a kereskedelmi és kulturális központ Pest, valamint a törvényhozási központ, Buda, egyetlen közigazgatási egységet alkosson. Az Országgyűlés az 1872. évi XXXVI. törvénycikk alapján megszavazta, hogy Pest, Buda és Óbuda, valamint a Margitsziget egyetlen törvényhatóság alatt egyesüljön, a törvény 1873. január 1-jével lépett hatályba. Az egyesülés után az új főváros soha korábban nem tapasztalt fejlődésnek indult. Míg a század elején Pestnek, Budának és Óbudának összesen alig volt 60 000 lakosa, addig a század végére már 860 000, 1920-ra pedig 1 200 000 lakosa lett. A fővárosba özönlő népesség lakhatását hatalmas bérházépítkezésekkel igyekezett orvosolni a főváros, de a vándorlás tempójával nem tudott lépést tartani, ráadásul nem csupán az építkezések költségei, hanem a lakhatás ára is jelentősen megnövekedett. A bérházépítkezések mellett azonban volt mód kísérletezésre is, a vidékiek számára az akkori Budapest közigazgatási határán 1908 és 1925 között építették fel a kertvárosias jellegű Wekerletelepet.
Már a századelőn megszületett annak a gondolata, hogy Bécshez és egyéb más európai nagyvárosokhoz hasonlóan az agglomerációban lévő falvakat, kisvárosokat hozzá kellene csatolni Budapesthez. 1935-ben Újpest a 9., Albertfalva a 21., Kispest a 23., Pestszentlőrinc a 25., Budafok a 26., Rákospalota a 32., Csepel pedig a 34. legfejlettebb megyeszintű vagy középvárosi szintű település volt Magyarországon. A Székesfővárosi Közmunkák Tanácsának területi illetékességét már a két világháború után kiterjesztették a környező településekre, majd a második világháborút követően rendőrség államosítása után a közbiztonsági szervezet is kiterjedt az agglomerációra. Végül a parlament az 1949. évi XXVI. törvény megszavazásával hét megyei várost és tizenhat nagyközszéget csatolt hozzá Budapesthez 1950. január 1.-i hatállyal. A huszonhárom bekebelezett települést tizenkét kerületre osztották szét, így a korábbi tíz kerület huszonkét kerületre bővült. Soroksár 1994-ben vált ki Pesterzsébetből, így lett mára Budapestnek huszonhárom kerülete.
Mikola Bence adatvizualizáció Európa, gender, pénz
Az euró 2002. január elsejei bevezetésekor 11 ország búcsúzott a nemzeti valutától és a megszokott pénzjegyektől. Azóta újabb 8 uniós tagállam csatlakozott az eurózónához, mellettük pedig további 6 európai ország fizetőeszköze a közös pénz. Érdekes, hogy még Dél-Afrikában, Zimababwében is használatban van az európai fizetőeszköz. Minket most mégsem az euró karrierje érdekel. Fordítsuk figyelmünket az eurózónán kívüli országok pénzjegyeire.
A napjainkban használatos bankók jellemzője, hogy mindkét oldalát valamilyen ábra díszíti. Ezek az ábrák jellemezhetik az országot – ki, mit tart annyira fontosnak a közösség értékei közül, hogy azt a mindennapok legtöbbet használt tárgyain örökítse meg. Anyagunkban áttekintjük az európai országok bankjegyeinek mintáit és különböző szempontok szerint csoportosítjuk őket.
Az alábbi táblázatban az egér lefelé görgetésével léphet tovább.
Kezdésként nézzük meg, hogy a különböző országokban, milyen címletek vannak hivatalosan forgalomban. A címletek nagysága tükrözi az adott pénznem erejét. Ebben a forint nem teljesít túl jól. Európa legnagyobb használatban lévő címlete a magyar 20 000 forintos bankó.
Az eurón kívül 21 ország fizetőeszközét vettük górcső alá. Bosznia és Hercegovina két oszloppal is szerepel a táblázatunkban mert részét képező Szerb Köztársaságban és a Horvát-Bosnyák Föderációban eltérő mintázattal jelennek meg ugyanazok a címletek.
A pénznek nincs szaga, színe viszont annál több. Megvizsgáltuk, hogy melyik színeket részesítik előnyben az európai pénzjegynyomdák. Sok esetben találkozunk finom színátmenetekkel egy bankjegyen belül. A kategóriákba helyezéskor a bankjegyre legjellemzőbb árnyalatot vettük alapul. Előfordul, hogy egy színen belül nagyobb árnyalatbeli eltérésekkel találkozunk. Ezeket az eltéréseket figyelmen kívül hagytuk. Így fordulhat elő, hogy egy pénzsorozatban kétszer is találkozunk mondjuk lila színnel és ebből adódik, hogy a legnépszerűbb szín is végül a lila lett.
152 esetből 118-ban emberi alakot metszettek a bankjegyek előlapjaira. Több mint ötször annyi férfit, mint nőt. Érdekes országonként áttekinteni, hol tűnnek fel nők a bankjegyeken.
Következő szempontunk, hogy a történelem mely korszakaiból kerülnek fel a példaképek a bankjegyekre. Itt tarol az újkor (a XVI. század elejétől) és a XX. század. A szereplők csaknem háromnegyede ezekben a korszakokban élt.
Két irányzatot figyelhetünk meg a sorozatokban. Vagy uralkodók, politikusok, államférfiak néznek vissza ránk a pénztárcánkból, vagy pedig költők, írók, művészek. A svéd koronán például találkozunk dalszerzővel, filmszínésznővel, filmrendezővel és operaénekesnővel is. (Egyébként a svédeknél a legdemokratikusabb a nemek aránya, 3 nő és 3 férfi szereplővel). A kilencszázas évek végéig használt magyar pénzeken vegyesen jelentek meg művészek és politikusok. A most forgalomban lévő címletekről kiszorult a művészet.
Ha már ennyi pénz átfolyt a kezünk között, fordítsuk meg őket, lássuk mi van a hátoldalon. Jellemzően az ország emblematikus építményeit látjuk majd, illetve a kulturális örökség fontos tárgyait. 25 esetben a hátoldalon is portréval találkozunk. Jó példa erre a török és a brit sor. Mindkét országban minden címlet előlapján ugyanaz a személy látható (II. Erzsébet az angol fonton és Kemal Atatürk a török lírán). Ezeken a pénzeken a hátoldalon kaptak helyet azok a kiváló férfiúk és asszonyok, akik más országokban az előlapon szerepeltek volna.
De a cikk folytatódik! Az országonkénti áttekintés után egyszerű diagramokba rendeztük az imént megvizsgált kategóriákat, hogy áttekinthetőbbek legyenek az arányok.
Ha a táblázat felett tartja az egeret, görgetéssel visszanézheti az eddigi diákat.
A táblázat alá húzott egér görgetésével továbblép az oldalon!
Végül ráadásként megmutatjuk, hogyan változott a magyar fizetőeszköz előlapja. Kiket tartottunk fontosnak az elmúlt évszázad során. Érdekes megfigyelni, hogy míg a forgalomban lévő magyar pénzeken egyetlen nő sem szerepel, addig a régebbi kiadású címleteken többségben vannak a nőalakok. Igaz, hogy ezek közül egy sincs nevesítve. Még ha a modellt ismerjük is, a női arcok általában idealizált ábrázolások, vagy allegóriák és nem konkrét személyhez kötődnek ellentétben a pénzeken megjelenő férfiakkal. A képek nagyíthatók!
ATLO025
Inspiráció: Nyáry Krisztián
Adat: Galambosi Eszter, Mikola Bence
Adatvizualizáció, grafika és szöveg: Mikola Bence
Forrás: banknote.ws, Wikipédia, szon.hu
Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected]