Európa pénzei

Az euró 2002. január elsejei bevezetésekor 11 ország búcsúzott a nemzeti valutától és a megszokott pénzjegyektől. Azóta újabb 8 uniós tagállam csatlakozott az eurózónához, mellettük pedig további 6 európai ország fizetőeszköze a közös pénz. Érdekes, hogy még Dél-Afrikában, Zimababwében is használatban van az európai fizetőeszköz. Minket most mégsem az euró karrierje érdekel. Fordítsuk figyelmünket az eurózónán kívüli országok pénzjegyeire.

A napjainkban használatos bankók jellemzője, hogy mindkét oldalát valamilyen ábra díszíti. Ezek az ábrák jellemezhetik az országot – ki, mit tart annyira fontosnak a közösség értékei közül, hogy azt a mindennapok legtöbbet használt tárgyain örökítse meg. Anyagunkban áttekintjük az európai országok bankjegyeinek mintáit és különböző szempontok szerint csoportosítjuk őket.

Az alábbi táblázatban az egér lefelé görgetésével léphet tovább.

A használatban lévő címletek

Kezdésként nézzük meg, hogy a különböző országokban, milyen címletek vannak hivatalosan forgalomban. A címletek nagysága tükrözi az adott pénznem erejét. Ebben a forint nem teljesít túl jól. Európa legnagyobb használatban lévő címlete a magyar 20 000 forintos bankó.
Az eurón kívül 21 ország fizetőeszközét vettük górcső alá. Bosznia és Hercegovina két oszloppal is szerepel a táblázatunkban mert részét képező Szerb Köztársaságban és a Horvát-Bosnyák Föderációban eltérő mintázattal jelennek meg ugyanazok a címletek.

A bankjegyek színezése

A pénznek nincs szaga, színe viszont annál több. Megvizsgáltuk, hogy melyik színeket részesítik előnyben az európai pénzjegynyomdák. Sok esetben találkozunk finom színátmenetekkel egy bankjegyen belül. A kategóriákba helyezéskor a bankjegyre legjellemzőbb árnyalatot vettük alapul. Előfordul, hogy egy színen belül nagyobb árnyalatbeli eltérésekkel találkozunk. Ezeket az eltéréseket figyelmen kívül hagytuk. Így fordulhat elő, hogy egy pénzsorozatban kétszer is találkozunk mondjuk lila színnel és ebből adódik, hogy a legnépszerűbb szín is végül a lila lett.

A nemek aránya

152 esetből 118-ban emberi alakot metszettek a bankjegyek előlapjaira. Több mint ötször annyi férfit, mint nőt. Érdekes országonként áttekinteni, hol tűnnek fel nők a bankjegyeken.

Mikor éltek a bankjegyek szereplői?

Következő szempontunk, hogy a történelem mely korszakaiból kerülnek fel a példaképek a bankjegyekre. Itt tarol az újkor (a XVI. század elejétől) és a XX. század. A szereplők csaknem háromnegyede ezekben a korszakokban élt.

Mivel foglalkoztak a bankjegyek szereplői?

Két irányzatot figyelhetünk meg a sorozatokban. Vagy uralkodók, politikusok, államférfiak néznek vissza ránk a pénztárcánkból, vagy pedig költők, írók, művészek. A svéd koronán például találkozunk dalszerzővel, filmszínésznővel, filmrendezővel és operaénekesnővel is. (Egyébként a svédeknél a legdemokratikusabb a nemek aránya, 3 nő és 3 férfi szereplővel). A kilencszázas évek végéig használt magyar pénzeken vegyesen jelentek meg művészek és politikusok. A most forgalomban lévő címletekről kiszorult a művészet.

Mi látható a bankjegyek hátoldalán?

Ha már ennyi pénz átfolyt a kezünk között, fordítsuk meg őket, lássuk mi van a hátoldalon. Jellemzően az ország emblematikus építményeit látjuk majd, illetve a kulturális örökség fontos tárgyait. 25 esetben a hátoldalon is portréval találkozunk. Jó példa erre a török és a brit sor. Mindkét országban minden címlet előlapján ugyanaz a személy látható (II. Erzsébet az angol fonton és Kemal Atatürk a török lírán). Ezeken a pénzeken a hátoldalon kaptak helyet azok a kiváló férfiúk és asszonyok, akik más országokban az előlapon szerepeltek volna.

Végére értünk a táblázatnak

De a cikk folytatódik! Az országonkénti áttekintés után egyszerű diagramokba rendeztük az imént megvizsgált kategóriákat, hogy áttekinthetőbbek legyenek az arányok.
Ha a táblázat felett tartja az egeret, görgetéssel visszanézheti az eddigi diákat.
A táblázat alá húzott egér görgetésével továbblép az oldalon!

previous arrow
next arrow
Slider

Összefoglaló diagramok

A bankjegyek színezése

A nemek aránya a bankjegyeken

Mely korokban éltek a bankjegyek arcai?

Milyen területen tevékenykedtek?

Mi látható a bankjegyek hátoldalán?

Történelmi kitekintés – a magyar pénzjegyek mintáinak változása

Végül ráadásként megmutatjuk, hogyan változott a magyar fizetőeszköz előlapja. Kiket tartottunk fontosnak az elmúlt évszázad során. Érdekes megfigyelni, hogy míg a forgalomban lévő magyar pénzeken egyetlen nő sem szerepel, addig a régebbi kiadású címleteken többségben vannak a nőalakok. Igaz, hogy ezek közül egy sincs nevesítve. Még ha a modellt ismerjük is, a női arcok általában idealizált ábrázolások, vagy allegóriák és nem konkrét személyhez kötődnek ellentétben a pénzeken megjelenő férfiakkal. A képek nagyíthatók!

1848 – 100 forint, idealizált női arc
1902 – 50 korona, női alakok, a mezőgazdaság és a tudomány allegóriái – osztrák-magyar bank
1902 – 1000 korona, női arc, modell: Mina Wiesmüller operaénekes, a grafikus felesége – osztrák-magyar bank
1914 – 250 korona, Zita hercegnő a magyar szent koronával – magyar-királyi kölcsönpénztár
1914 – 2000 korona, Zita hercegnő a magyar szent koronával – magyar-királyi kölcsönpénztár
1914 – 10 000 korona, Zita hercegnő a magyar szent koronával – magyar-királyi kölcsönpénztár
1904 – 10 korona, női arc
1907 – 20 korona, női arc – osztrák-magyar bank
1910 – 100 korona, női alak virágokkal – osztrák-magyar bank
1912 – 100 korona, női arc – osztrák-magyar bank
1914 – 50 korona, női arc – osztrák-magyar bank
1915 – 10 korona, fiú arc – osztrák-magyar bank
1916 – 1 korona, női arcok
1917 – 2 korona, női arcok – osztrák-magyar bank
1918 – 25 korona, női arc – osztrák-magyar bank
1918 – 200 korona, női arc – osztrák-magyar bank
1918 – 1000 korona, női arc – osztrák-magyar bank
1918 – 10 000 korona, női arc – osztrák-magyar bank
1919 – 5 korona, férfi alakok -Magyar Postatakarékpénztár
1919 – 5 korona, női arc – Magyar Postatakarékpénztár
1919 – 10 korona, női arc, a szabadság allegóriája – Magyar Postatakarékpénztár
1919 – 20 korona, női arc – Magyar Postatakarékpénztár
1919 – 100 korona, férfi alak arc – Magyar Postatakarékpénztár
1919 – 1000 korona, allegorikus női és férfi alakok – Magyar Postatakarékpénztár
1920 – 1 korona, női arc – Pénzügyminisztérium
1920 – 2 korona, kaszáló férfi – Pénzügyminisztérium
1920 – 5 korona, parasztcsalád – Pénzügyminisztérium
1920 – 10 korona, Lánchíd – Pénzügyminisztérium
1920 – 20 korona, Mátyás templom, Halászbástya – Pénzügyminisztérium
1920 – 50 korona, II. Rákóczi Ferenc fejedelem – Pénzügyminisztérium
1920 – 100 korona, Mátyás király – Pénzügyminisztérium
1920 – 500 korona, Árpád fejedelem – Pénzügyminisztérium
1920 – 1000 korona, Szent István király – Pénzügyminisztérium
1920 – 5000 korona, női arc, Magyarország allegóriája – Pénzügyminisztérium
1920 – 10 000 korona, Szűz Mária Jézussal, Magyarország patrónája – Pénzügyminisztérium
1922 – 25 000 korona, Szűz Mária Jézussal, Magyarország patrónája – Pénzügyminisztérium
1923 – 25 000 korona, Szent László király – Pénzügyminisztérium
1923 – 50 000 korona, női arc – Pénzügyminisztérium
1923 – 100 000 korona, női arc – Pénzügyminisztérium
1923 – 500 000 korona, női arc – Pénzügyminisztérium
1923 – 1 millió korona, női arc – Pénzügyminisztérium
1925 – pénzügyreform, felülnyomott bankjegy – Pénzügyminisztérium
1925 – pénzügyreform, felülnyomott bankjegy – Pénzügyminisztérium
1925 – pénzügyreform, felülnyomott bankjegy – Pénzügyminisztérium
1925 – pénzügyreform, felülnyomott bankjegy – Pénzügyminisztérium
1925 – pénzügyreform, felülnyomott bankjegy – Pénzügyminisztérium
1925 – pénzügyreform, felülnyomott bankjegy – Pénzügyminisztérium
1925 – pénzügyreform, felülnyomott bankjegy – Pénzügyminisztérium
1925 – pénzügyreform, felülnyomott bankjegy – Pénzügyminisztérium
1926 – 5 pengő, Gróf Széchenyi István – Magyar Nemzeti Bank
1926 – 10 pengő, Deák Ferenc – Magyar Nemzeti Bank
1926 – 20 pengő, Kossuth Lajos – Magyar Nemzeti Bank
1926 – 50 pengő, II. Rákóczi Ferenc fejedelem – Magyar Nemzeti Bank
1926 – 100 pengő, Mátyás király – Magyar Nemzeti Bank
1926 – 1000 pengő, női arc, az aradi szabadság-szobor főalakja, Magyarország allegóriája – Magyar Nemzeti Bank
1932 – 50 pengő, Petőfi Sándor – Magyar Nemzeti Bank
1930 – 100 pengő, Mátyás király – Magyar Nemzeti Bank
1936 – 10 pengő, Szűz Mária Jézussal és női arc – Magyar Nemzeti Bank
1938 – 50 fillér, lány arc – Magyar Nemzeti Bank
1938 – 1 pengő, lány arc – Magyar Nemzeti Bank
1938 – 2 pengő, lány arc – Magyar Nemzeti Bank
1938 – 5 pengő, női arc – Magyar Nemzeti Bank
1939 – 5 pengő, női arc – Magyar Nemzeti Bank
1939 – 100 pengő, női arc – Magyar Nemzeti Bank
1940 – 2 pengő, lány arc, modell: Rudas Valéria – Magyar Nemzeti Bank
1941 – 20 pengő, díszes lány arc, furulyázó juhász – Magyar Nemzeti Bank
1945 – 20 pengő, II. Rákóczi Ferenc fejedelem – Magyar Nemzeti Bank
1943 – 100 pengő, allegorikus nőalak, női arc – Magyar Nemzeti Bank
1945 – 100 pengő, Mátyás király – Magyar Nemzeti Bank
1945 – 500 pengő, női arc – Magyar Nemzeti Bank
1945 – 1000 pengő, női arc – Magyar Nemzeti Bank
1945 – 10 000 pengő, női arc – Magyar Nemzeti Bank
1945 – 100 000 pengő, női arc – Magyar Nemzeti Bank
1945 – 1 millió pengő, Kossuth Lajos – Magyar Nemzeti Bank
1945 – 10 millió pengő, Kossuth Lajos – Magyar Nemzeti Bank
1946 – 100 millió pengő, női arc – Magyar Nemzeti Bank
1946 – 1 milliárd pengő, női arc, modell: Lendvay Lúcia – Magyar Nemzeti Bank
1946 – hiperinflációs címlet, 1 millpengő=1 millió pengő – Magyar Nemzeti Bank
1946 – hiperinflációs címlet, 1 millpengő=1 millió pengő – Magyar Nemzeti Bank
1946 – hiperinflációs címlet, 1 millpengő=1 millió pengő – Magyar Nemzeti Bank
1946 – hiperinflációs címlet – Magyar Nemzeti Bank
1946 – hiperinflációs címlet – Magyar Nemzeti Bank
1946 – hiperinflációs címlet – Magyar Nemzeti Bank
1946 – hiperinflációs címlet, 1 billpengő= 1 milliószor 1 millió pengő – Magyar Nemzeti Bank
1946 – hiperinflációs címlet, 1 billpengő= 1 milliószor 1 millió pengő – Magyar Nemzeti Bank
1946 – hiperinflációs címlet, 1 billpengő= 1 milliószor 1 millió pengő – Magyar Nemzeti Bank
1946 – hiperinflációs címlet, 1 billpengő= 1 milliószor 1 millió pengő – Magyar Nemzeti Bank
1946 – hiperinflációs címlet, a legmagasabb címletű, forgalomba került magyar pénz – Magyar Nemzeti Bank
1946 – hiperinflációs címlet, a legmagasabb címletű magyar pénz, forgalomba már nem került – Magyar Nemzeti Bank
1946 – 10 forint, Pfeffer Mihály pénzjegynyomdai munkás – Magyar Nemzeti Bank
1946 – 100 forint, Várszegi Gizella nyomdai betanított munkás – Magyar Nemzeti Bank
1947 – 10 forint, Petőfi Sándor – Magyar Nemzeti Bank
1947 – 20 forint, Dózsa György – Magyar Nemzeti Bank
1951 – 50 forint, II. Rákóczi Ferenc – Magyar Nemzeti Bank
1947 – 100 forint, Kossuth Lajos – Magyar Nemzeti Bank
1969 – 500 forint, Ady Endre – Magyar Nemzeti Bank
1983 – 1000 forint, Bartók Béla – Magyar Nemzeti Bank
1990 – 5000 forint, Széchenyi István – Magyar Nemzeti Bank
1998 – 200 forint, Károly Róbert – Magyar Nemzeti Bank
1998 – 500 forint, II. Rákóczi Ferenc fejedelem – Magyar Nemzeti Bank
1998 – 1000 forint, Mátyás király – Magyar Nemzeti Bank
1998 – 2000 forint, Bethlen Gábor fejedelem – Magyar Nemzeti Bank
1999 – 5000 forint, Széchenyi István – Magyar Nemzeti Bank
1997 – 10 000 forint, Szent István király – Magyar Nemzeti Bank
1999 – 20 000 forint, Deák Ferenc – Magyar Nemzeti Bank

KREDITEK

ATLO025
Inspiráció: Nyáry Krisztián
Adat: Galambosi Eszter, Mikola Bence
Adatvizualizáció, grafika és szöveg: Mikola Bence

Forrás: banknote.ws, Wikipédia, szon.hu

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. 
Kontakt: info@atlo.team

TOVÁBBI ANYAGAINK

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK