A magyar állam terjeszkedése grafikonokon és térképeken

Bátorfy Attila és Sipos Zoltán

Magyarország kormánya az utóbbi években rendre visszautasította, hogy az Európai Unió beleszóljon a magyar belpolitikába, a különféle uniós szándékokat pedig gyarmatosítási kísérletként bélyegezte meg. Ezzel szemben a magyar állam a rendszerváltás óta támogatja anyagilag és – a helyi nacionalista erők szerint – így befolyásolja a szomszédos országokban (a történelmi Magyarország területén) élő magyar közösségeket, valamint a diaszpórát, egyfajta virtuális, csak a fejekben létező Nagy-Magyarországot próbálva létrehozni. A külföldi magyar nemzetpolitika jelenlegi legnagyobb támogatási forrása a 2010-ben életre hívott Bethlen Gábor Alap. Ebben az adatvizualizációs anyagunkban azt mutatjuk meg, hogy az Alap 2011 áprilisa óta pályázati úton elköltött közel 190 milliárd forintját mikor, kik és mire nyerték el.

A cikket az adatvizualizációk miatt asztali számítógépről érdemes olvasni.

A Bethlen Gábor Alap

A Bethlen Gábor Alapot (BGA) a magyar kormány a 2010. CLXXXII. törvénnyel hozta létre, tevékenységét 2011. áprilisában kezdte meg. A BGA törvényben meghatározott célja “a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítése”. A BGA rendelkezésére álló összeget a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kezeli. 

A BGA adatbázisa szerint 2011. áprilisa és 2018. augusztusa között összesen 22315 pályázatot támogatott több mint 187 milliárd forint összértékben. Fontos tudni, hogy ezek csak a pályázatok – a BGA több egyéb programot is bonyolít (például az oktatási, nevelési és taneszköz-támogatást, mely 2018-ban 5,1 milliárdos kiadást jelentett), amelyek a NIR rendszerében nem találhatóak meg. Az Átlátszó Erdély számítása szerint az összes kifizetés 2011 és 2018 között mintegy 300 milliárd forintra rúg.

Az Alap támogatáspolitikájával, visszásságaival legbehatóbban az Átlátszó Erdély foglalkozott, ők évek óta nyomon követik a BGA ügyeit, továbbá a támogatások átláthatóságát, elszámoltathatóságát és kérdéses eredményeit. 

Az ország határain túl élő közösségek anyagi támogatása nem az utóbbi években kezdődött, Magyarországon a kilencvenes évektől úgy a bal-, mind a jobboldali kormányok különítettek el erre költségvetési forrásokat.

Az ok egyszerű: ezek a magyarlakta területek gyakran az országos átlagnál kevesebb költségvetési forrást kapnak azon országok kormányaitól, ahol adót fizetnek, ezért sokszor alulfejlettek. A krónikus forráshiány miatt nem képesek önerőből fenntartani intézményrendszerük oktatástól a kulturális szféráig vagy akár egyházakig, az intézményrendszerek összeomlása egyben a közösségek eltűnését jelentené.

A támogatás nem ablakon kidobott pénz: az utóbbi évtizedekben határon túli magyarok egész generációi döntöttek úgy, hogy miután iskoláikat születési helyükön végezték el, tudásukat Magyarországon kamatoztatják – ez esetben a magyar adófizetők minimális befektetéssel jutnak hozzá nyelvet jól beszélő, képzett munkaerőhöz.

Nem az a probléma tehát, hogy a magyar állam támogatja ezeket a közösségeket, hanem az, hogy ezek a támogatási programok sokszor pillanatnyi ötlettől vezérelve, hatástanulmányok nélkül jelennek meg, hatékonyságukat nem ellenőrzi egy független szerv, a pályázatokon pedig távolról sem egyenlő esélyekkel indul minden szervezet.


Míg a határon túli civil szervezetek zöme egyik napról a másikra él és hosszú távú fejlesztésre alkalmatlan, néhány százezer forintos, esetleg milliós pályázatokat nyerhet meg egy túlbürokratizált rendszerben, addig jó kapcsolatokkal rendelkező, világnézetileg is “megfelelő” hátterű pályázók kétoldalas szándéknyilatkozatokra és első pillantásra is elnagyolt költségvetésekkel rendelkező, gazdasági rációt teljességgel nélkülöző, közösségépítésre nem alkalmas pályázatokra milliárd forintokat kaphatnak.

A BGA támogatásai a pályázók címe alapján 2011-2018

Utóbbiak esetében az elszámolás is formaság: nem tudunk arról, hogy az utóbbi években a BGA kifogást emelt volna olyan projektek megvalósítása kapcsán, melyekről messziről látszik, hogy a magyarországi adófizetők pénzét nem megfelelően költötték el. Erdélyben számos történet kering arról, hogy egy-egy ilyen milliárdos támogatást kinél, milyen vadászkirándulás alkalmával “lobbiztak ki”.

Így nyerhetett 150 millió forintot egy Németh Zsolthoz közel álló kör a valóban rossz állapotú tusványosi kemping felújítására, és mely azóta is csak részben készült el. Ugyanígy felmerülhet az, hogy mi értelme van milliárdokat elkölteni egy olyan székelyföldi fociakadémiára, melynek felnőttcsapata jelenleg a román bajnokság harmadik ligájában játszik?

Lesz-e vajon elég magyar gyermek a jelenleg épülő óvodákban? Vagy valóban 200 református templom felújítása valamint egy sor látványos (és méregdrága) ingatlanberuházás az erdélyi magyarság legsürgetőbb problémája, melyre Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke, Orbán Viktor erdélyi bizalmasa összesen 43 milliárd forintot kapott?

Az utóbbi időkben megnyíló budapesti pénzcsapok, vagy ahogy bizonyos erdélyi értelmiségi körökben nevezik: az “ingyenpénz” közép-és hosszú távon súlyos következményekkel jár a határon túli magyar közösségekre nézve. Ezt a kérdéskört egy kerekasztal-beszélgetésen járta körbe az Átlátszó Erdély (első rész, második rész).

Ezekre a kérdésekre ebben az anyagban nem tudunk válaszokat adni, viszont segítünk kicsit átláthatóbbá tenni, hogy mire adott eddig pénzt a magyar állam a BGA-n keresztül. 

Top5

A Top 5-ökből alapvetően a támogatáspolitika prioritásait lehet leolvasni, amelyet a következő három szóval lehet összefoglalni: egyházak, oktatás, ingatlan. 

Ez a három – a BGA célkitűzésével összhangban – szorosan összefügg. Az ingatlanvásárlás- és -fejlesztés és -beruházás többnyire egyházi intézményeket érint, az oktatással kapcsolatos támogatások jelentős részét is egyházi iskolák, felsőoktatási intézmények és líceumok kapták. 

A grafikonok felosztásából jól látszik az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) termete a támogatásokon belül. A grafikonra kattintva könnyedén kiszűrhetjük (exclude), és akkor látjuk meg igazán a valós arányokat. Az EREK a támogatásból egy sor ingatlanberuházást eszközöl az egyházkerületen belül, ezek közül fontos tételnek számítanak a több erdélyi városban megtalálható református líceumok, melyek felújítása a közelmúltban lezárult, vagy jelenleg folyamatban van.

Az összevont kategóriákból ugyan nem látszik, de az egyes pályázati címeknél, leírásoknál további – nem meglepő – alkategóriákat is meg lehet állapítani. Hangsúlyos szerepet kap a magyar nemzeti összetartozás segítése, a családtámogatás, a magyarság történelmének és kultúrájának megőrzése, továbbörökítése. 

 

 

Nyertesek

A keresőfelületen országra, településre és pályázóra szabadszavasan rá tud keresni. Ha például csak a Romániában kiosztott támogatásokra kíváncsi, egyszerűen beüti az országnál, hogy Románia, és csak azokat fogja kilistázni. A pályázóknál nem csupán a konkrét pályázókra, hanem külön szavakra is rá tud keresni. Így ha az összes olyan találat érdekli, amely az “egyház” szót tartalmazza, akkor elég csak az egyházat beírnia. A kezdőfelületen mind a 187 milliárd forint nyerteseit lehet látni egyenként, a pályázók által elnyert összes támogatás értékével, továbbá a teljesen belüli részesedéssel. A részesedés természetesen keresésenként változik. 

Az eredményekből az látszik, hogy a BGA megalapítása óta az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) több mint 44 milliárd forint támogatást kapott különféle célokra, ez pedig a teljes összeg 23,66 százaléka, vagyis közel negyede. A másik nagy nyertes a Sapientia Alapítvány volt 17,8 milliárd forinttal, amely a teljes összeg 9,55 százaléka. Ha csak Románián belül érdekel bennünk a két pályázó részesedése, elég az országhoz beírni, hogy Románia, így megkapjuk, hogy az EREK részesedése 41 százalék, a Sapientiáé pedig 16,53 százalék.

 

 

Térképek

Az első térkép egy általános áttekintés az Alap által kifizetett összegekről pályázatkonként. A térképről kiszűrtük az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) számára kifizetett összegeket, mert több mint 40 milliárd forintos nagyságrendje jelentősen eltorzította volna a térkép arányait. A nyitótérképen rá lehet keresni az egyes pályázók nevére, továbbá a csúszka jobbra-balra huzogatásával a különféle összegeket is ki lehet szűrni. A színmagyarázatnál az egyes színekre kattintva csak az adott nagyságrendű támogatások maradnak a térképen.

A térképek abban is segítenek, hogy az egyes támogatott témák hol érvényesülnek igazán. Így például a határon túli média (p. lapkiadás, hírmédia-szolgáltatás) támogatásról szóló térképen látszik, hogy a szlovákiai Dunaszerdahely és a vajdasági Szabadka a két legnagyobb nyertes. Dunaszerdahelyen a Pro Media Alapítvány egy újonnan indított magyar nyelvű hírportálra (Ma7.sk), hetilapra (Magyar7) és audiovizuális tartalmak gyártására kapott közel 475 millió forintot. Szabadkán pedig a Magyar Nemzeti Tanács és a Pannon Alapítvány is kapott magyar nyelvű médiára támogatást. 

Egyházak, oktatás, némi kultúra, de mindenekelőtt ingatlanberuházások: röviden így lehet összefoglalni az utóbbi években kialakult támogatási gyakorlatot. Bár tudomásunk van arról, hogy a határon túli magyarság vezetőivel esetenként zajlanak informális konzultációk a fő támogatási irányokról, ezekbe az egyeztetésekbe sem a társadalomtudósok, sem pedig a nagyközönség nincsen bevonva.

A formális, nyilvános adatokon és világosan megfogalmazott célokon alapuló konzultációk helyett a különféle határon túli szereplők egyéni kapcsolatrendszerük és hatalmi pozíciójuk függvényében próbálnak támogatást szerezni egy-egy ötletre a magyar kormánytól, melyet aztán vagy támogatnak, vagy nem.

Talán semmi nem jellemzi jobban ezt a “párbeszédet”, mint az a komáromi sztori, amikor 2014-ban Czíria Attila, az MKP és a Híd akkori közös polgármesterjelöltje nem hivatalos találkozón vett részt Orbán Viktorral. Czíria elmesélte, hogy a miniszterelnök megkérdezte, a magyar állam miben segíthetne Komáromnak? A jelölt elmondta, jó lenne egy erős magyar mezőgazdasági szakközépiskola, vagy jó ötlet lenne egy kikötő, esetleg poliklinika. Orbán Viktor erre felvetette, mi lenne, ha épülne egy új stadion?

Mondanunk sem kell, miközben a komáromi stadion-projekt már körvonalazódik, gazdasági szakközépiskolának se híre, se hamva.

Úgy költ el tehát a magyar kormány súlyos milliárdokat a határon túli közösségekre, hogy a beruházások a közösség valós igényeire és a térség gazdasági realitásaira nem mindig vannak tekintettel, a közpolitikai döntésekről közvita nincsen, azok hatását senki nem méri.

És bár nem kétséges, sok hasznos projekt is megvalósul ezekből a támogatásokból, egy sor beruházás közösségi értelme megkérdőjelezhető.

ATLO004
Szöveg és adatvizualizációk: Bátorfy Attila
Szöveg: Sipos Zoltán (Átlátszó Erdély)
Adat, scraping: Horváth László

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. A projekt közpénz felhasználása nélkül készült.