Nem lehet az egész ország narancssárga, ha a választásra jogosultak mindössze 22 százaléka szavazott a Fideszre.

Ha mi lennénk a Fidesz, akkor a vasárnapi választások után mi is elővennénk egy tiszta narancssárga Magyarország-térképet, mivel a 10277 szavazókörből 10247-ben a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot, így egy-két kivételtől eltekintve minden településen a Fidesz győzött. Ez a térkép valahogy így nézne ki, ahogy alább, egy éve az Átlátszón mi is csináltunk hasonlókat.

Több baj is van az ilyen típusú térképekkel. Az egyik az, hogy vizuálisan azt a benyomást keltik, mintha minden szavazópolgár a Fideszre szavazott volna. A másik alapvető probléma pedig az, hogy vizuálisan torzítja a települések sűrűségét és azok adminisztratív határait. Így például az Alföld és Kelet-Magyarország számos települése az adminisztratív határoknak köszönhetően jelentősen nagyobbnak látszik, mint amekkorák valójában. Ugye senki nem gondolja, hogy Hódmezővásárhely, Karcag, Hajdúnánás, Gyomaendrőd vagy Cegléd „ugyanakkora” település lenne, mint Budapest? Mégis, az ilyen térképek vizuálisan mégiscsak a győztesnek segítenek túlértékelni az eredményeiket, a Fidesz esetében pedig azt a látszatot keltik, mintha minden választó a Fideszre szavazott volna.

Mi ilyenkor a teendő? Több megoldás is érvényes lehet ilyenkor. Az egyik elterjedt megoldás a települések egységesítése, vagy éppen torzítása. Az egységesítés egyik fajtája, ha minden települést (vagy járást, megyét) azonos méretűnek veszünk, ebben az esetben egy csempeszerű megoldás jönne létre. Szintén egységesítést jelent, ha bizonyos méretre (mondjuk négyzetkilométerekre) aggregáljuk az adatokat. Az alábbi két térképen a Fidesz mostani eredményét aggregáltuk 5 négyzetkilométerre egy grid-térképen (1. térkép) és egy hexbin(kaptár) térképen (2. térkép). A színátmenetnél a lila a rosszabbat, a sárga felé változó színek pedig az egyre jobb eredményt jelentik. Mindkettő elég régi megoldás, külföldön újra nagyon népszerűek, itthon viszont nem különösebben elterjedtek.

Mindkét térkép esetében látjuk, hogy érzékeny valamelyest a településsűrűségre és a topográfiára (eleve 5 négyzetkilométerenként aggregáltunk), de pont az egységesítés miatt minden település azonos méretű, és a helyüket nem is mutatja meg pontosan.

Torzítás pedig lehet az, hogy a települések határait nem a valós, adminisztratív határai jelentik, hanem ebben az esetben a leadott szavazatok száma szerint nő meg (vizuálisan megdagad), vagy csökken (összetöpörödik), ahogy a lentebbi térképen is látható, amely azt mutatja meg, hogy megyénként hány szavazó ment el május 26-án. Ezt is lehetne több dimenzió szerint alkalmazni, például hogy a települések méretét a lakosságuk határozza meg, színeit pedig a leadott szavazatok száma. Az ilyen torzított kartogramokhoz speciális algoritmusok kellenek, itthon ritkán találkozni ilyen térképekkel.

Ha minden párt eredményét egyszerre akarnánk ábrázolni, akkor megoldás lehetne az eredményeket településenként rész-egész arányokként kördiagramon, vagy egymásra pakolt pontokként megmutatni (mint tették ezt a Teleki-Bátky-Kogutowicz-féle carte rouge óriás alaptérképe esetében). Ezeknél a térképre több mint háromezer kördiagramot, vagy több tízezer pontot kellene felzsúfolni, ami olvashatatlanul sűrűvé tenné a térképet. Mivel azonban a cél, hogy ne csupán reálisabb, hanem könnyebben áttekinthető is legyen, ezért talán nem ez a legjobb módja az adatok ábrázolásnak.

Az eddig felhozott problémákra eddig az Index reagált leginkább a tavaly áprilisi, illetve a mostani választás eredményeit bemutatva.

Egy reálisabb verzió

A ponttérkép azért jó, mert megmutatja a települések valós elhelyezkedését és sűrűségét és valamelyest érzékeny a topográfiára. Mi a településekhez ezúttal hozzárendeltük, hogy hányan mentek el szavazni, továbbá azt, hogy az adott párt milyen százalékos eredményt ért el. Ez utóbbit nem csupán színnel, hanem magassággal is jelöltük. A térképekre kattintva nagy méretben is megjelennek!

Részvételi arány

Az idei EP-választás a legmagasabb részvételi arányokat a Nyugat-Dunántúl illetve Észak-, Észak-Kelet-Magyarország kistelepülésein hozta, míg a legalacsonyabbakat az Alföldön.

Fidesz-KDNP

Az első térkép a Fidesz eredményeit mutatja be. Azt eddig is lehetett tudni, hogy a Fidesz lényegében letarolta a Nyugat-Dunántúl és Észak-Kelet-Magyarország kistelepüléseit, ugyanakkor azt is lehet látni, hogy legalábbis ezekhez az eredményekhez képest a nagyobb városokban már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Bár ezeken a településeken is a Fidesz nyert, viszont a legtöbb esetben nem túl nagy különbséggel. Különösen Budapest, Miskolc, Szeged, Pécs és vonzáskörzete, Kecskemét, illetve az Alföld számos települése lehet az idei önkormányzati választások szempontjából érdekes.

Demokratikus Koalíció

A Demokratikus Koalíció országos jó eredménye talán még magát a DK-t is meglepte, de ha nem is, az látszik, hogy az országos átlagához képest hol teljesített jobban, ezeket sárgával jelöltük. Gócpontok: Baranya, Pest és Budapest, valamint Miskolc környéke.

Momentum

A Momentum harmadik helyet eredményező helye is meglepetés volt, az alábbi térképen viszont jól látszik, hogy fő bázisuk Budapest és Pest megye, továbbá önmagához képest nagyon jó eredményeket értek el a Balaton-felvidéken.

MSZP

A Magyar Szocialista Párt összeomlása országos szintű, csak néhány olyan település van, ahol tíz százalék fölötti eredményt értek el, és nincs olyan település, ahol 33 százaléknál több szavazatot kaptak volna, ezek is falvak, községek.

Jobbik

Nyilvánvaló, hogy a legpontosabb képet ezekből az adatokból az adná, ha a települések beépített területéhez (és nem az adminisztratívhoz, amelyben benne vannak a külterületek, földek, szántók, tavak) tudnánk hozzákapcsolni az adatokat. Ehhez az kellene, ha rendelkeznénk azokkal a térinformatikai adatokkal, amelyek kizárólag a beépített/lakott területeket tartalmazná mind a 3178 településre (ebben benne van Budapest huszonhárom kerülete is). Szintén pontosabb adatokat kapnánk, ha konkrét választókörzetekre (a több mint tízezerre) lennének meg ezek a térinformatikai adatok, vagy hozzájuk tudnánk jutni. Amíg ezek nincsenek, addig ezekkel az áthidalómegoldásokkal és kísérletekkel kell beérnünk.

MÓDSZERTAN 

A kerületek adminisztratív határait tartalmazó térinformatikai adatokat az Open Street Mapről töltöttük le shp formátumban. A választási adatokat a Nemzeti Választási Iroda holnapjáról szedtük le. Az eredeti anyag az Átlátszón jelent meg. A vizualizációhoz használt szoftverek: KeplerGL, Excel

KREDITEK

ATLO018
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. 
Kontakt: [email protected], [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

Május 26-án vasárnap tartották az európai parlamenti választást Magyarországon, amely országos szinten a Fidesz-KDNP magabiztos, 52 százalékos győzelmével zárult. De mi történt Budapesten? Hogy szavazott a főváros? Melyek voltak a legaktívabb kerületek? Hol nyert igazán nagyon a kormányzó pártszövetség, és hol lenne verhető? Ebben az anyagunban ezt mutatjuk be. 

Az országos választási adatokat a múlt héten az Átlátszón elemeztük ki és mutattuk be. Igyekeztünk ráirányítani a figyelmet arra, hogy a hagyományos területalapú térképábrázolások miért festenek majdnem mindig csalóka képet a győztes valós teljesítményéről azzal, hogy vizuálisan a nyertes pártot felülreprezentálják. Akkor megmutattunk néhány alternatív javaslatot az eredmények reálisabb ábrázolására. Ezúttal a budapesti adatok vizuális bemutatására kínálunk egy szerintünk pontosabb képet három olyan térképi ábrázolással, amely itthon nem különösebben elterjedt, külföldön azonban előszeretettel alkalmazzák. 

Az első típus azt mutatja be, hogy a szavazók az egyes kerületekben hogyan oszlottak meg. Így az összes szavazót pontonként ábrázoljuk, a pontok sűrűsége pedig pontosabb képet mutatnak arról, hogy az egyes pártok szavazói mely kerületekben voltak a legaktívabbak. A könnyebb értelmezhetőség kedvéért a szavazók teljes számát elosztottuk tízzel, hogy a pontok sűrűségét csökkentsük. 

A másik ábrázolás az úgynevezett torzított kartogram. A torzított kartogrammódszer területekhez hozzárendelt adatok alapján módosítja a terület határát-kiretjedését. Nagyobb számnál a területet megnöveli, kisebb számnál pedig összezsugorítja. Ebben az esetben a kerületek határai a kerület szavazóinak száma szerint módosulnak. 

Végül bemutatunk négyzethálós (grid) térképet is, amellyel a kormánypártok és az ellenzéki pártok arányait kívánjuk szemléltetni úgy, hogy a kerületek felületét a kapott szavazatoknak megfelelő arányban színezzük át. 

Eddig a pártokra adott szavazatok kerületi eloszlását mutattuk be, alább pedig a konkrét eredményeket. Miközben a Fidesz-KDNP országosan a szavazatok 52 százalékát kapta meg, addig a fővárosban csak a 41,17 százalékát. Noha a kormánypárti szövetség minden kerületben a legtöbb szavazatot kapta, van számos kerület, amelyben a szeptemberi önkormányzati választások során az ellenzéki pártoknak lenne keresnivalója. A négyzetekre felosztott kerületeken belül külön láthatók a Fidesz-KDNP arányai, a DK, a Momentum és az MSZP-Párbeszéd együttes arányai (külön kiemelve, hol ért el a három párt együtt több mint 45 százalékot), továbbá a többi szavazatot kapó párt. 

MÓDSZERTAN 

A kerületek adminisztratív határait tartalmazó térinformatikai adatokat az Open Street Mapről töltöttük le shp formátumban. A választási adatokat a Nemzeti Választási Irodától kaptuk meg Excelben. A pontok határon belüli elosztásához Maarten Lambrechts útmutatását használtuk. A vizualizációhoz használt szoftverek: Qgis, Flourish, Excel

KREDITEK

ATLO017
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. 
Kontakt: [email protected], [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

Tavaly jelent meg magyar nyelven a norvég építész, Bjørn Berge könyve, az Eltűnt országok nyomában, amelyben ötven, 1840 és 1970 között eltűnt ország történetét ismerteti. Ebben az anyagban azt mutatjuk be Berge könyve alapján, hogy ezek az országok hol voltak, mettől-meddig léteztek, milyen fennhatóságból szakadtak ki, mekkora volt a területük és a lakosságuk és mely országhoz tartoznak ma.

A könyvben találkozhatunk más államokba beolvadt gyarmatokkal, a történelem során néhány év erejéig függetlennek számító, szakadár területekkel, stratégiai jelentőségű, néptelen szigetekkel, és bonyolult státuszú városokkal egyaránt. A szerző nem csupán az eltűnt országok területét, fontosabb városait és politikai berendezkedését rögzíti, hanem izgalmas és különleges történeteken keresztül mesél lakóiról, az ország területén (vagy éppen annak okán) dúló konfliktusokról, de még az uralkodó mulatságos hóbortjairól is.

A könyvben szereplő megszűnt országok közül a legtöbb valaha a Brit Birodalom részét képezte. Az egykori gyarmatosító hatalom (területbeli) nagyságát bizonyítja, hogy ezek az államok a Föld egymástól legtávolabb eső pontjain, olyan jelenleg létező országok határain belül találhatóak, mint Szaúd-Arábia, Kanada, vagy Ausztrália.

A leghosszabb ideig, 178 évig a ma Indiához tartozó Alvar állama állt fenn 1771 és 1949 között. Területileg a legnagyobb nyertes Oroszország volt 2,1 millió négyzetkilométernyi területtel, továbbá Kína 1,5 millió négyzetkilométerrel. A legnagyobb vesztes pedig Japán volt, Mandzsukuo, mint egykori japán felségterület, 1,5 millió négyzetkilométerével Kína részévé vált – ismét. 

MÓDSZERTAN ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM

Először táblázatba szedtük a könyvben említett országok alapinformációit (terület, népesség, fontos városok, fennhatóság), ezután pedig hozzárendeltük a már nem létező államokhoz azt az országot, amelynek napjainkban részét képezi. A könyv az eltűnt országokat a valaha volt határaik alapján azonosítja be, így rajzolja meg az egykor létező országokat. Az országok kontúrjait a Google MyMaps-szel rajzoltuk meg digitálisan. Ahol nem volt elég konkrét és egyértelmű a könyvben megrajzolt térkép, ott a környékbeli városok, folyók jelentették a támpontot a munka során. Ezután a MyMaps által generált, a koordinátákat tartalmazó fájlt (KML – keyhole markup language) összekötöttük az adatokat tartalmazó Excellel. 
A vizualizációhoz használt szoftverek: Excel, Mymaps, Mapbox, Tableau

Felhasznált irodalom:
Bjorn Berge: Eltűnt országok nyomában. Cser Kiadó, 2018. Eredeti norvég kiadás: Landene som Forsvant. Spartacus, 2016

KREDITEK

ATLO016
Adat, szöveg, grafika és adatvizualizáció: Galambosi Eszter, Kovács Villő, Bátorfy Attila
Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. 
Kontakt: [email protected], [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

Budapesten közel kétezer olyan közterület van, amely valós vagy fiktív személyről lett elnevezve, esetleg valamely keresztnevet viseli. A névadási szokások sokmindent elárulnak arról, hogy az utókor kiket és miért tart emlékezésre méltónak, mely korszakokat véli saját történelme kiemelkedő és fontos időszakának. Ebben az anyagunkban azt mutatjuk be, hogy Budapesten kikről neveztek el köztereket, és milyen emlékezetpolitikáról árulkodnak az utókor döntései.

Egy nemzet emlékezetpolitikája – ahogy a szobrok – úgy a közterek elnevezésében is megjelenik. A névadásokat és a névváltoztatásokat szerencsés esetben közéleti viták előzik meg, máskor csak utólag van mód a döntések megvitatására, de előfordul, hogy utólag sem. Kormányok és rezsimek szívesen teszik az ideológia játszóterévé a köztereket, egykori neveikre sokszor már csak az ott élő idősek emlékeznek. Máskor velünk maradnak a múlt árnyai, vagy a politikai akarat újra előhozza őket, így kinek-kinek kedves vagy gyűlölt nevek tűnnek el a közterekről, vagy kerülnek elő újra. Így számos, az 1948-as kommunista hatalomátvétel utáni emlékezetpolitika számára fontos utcanevet cseréltek le a rendszerváltás után, ahogy napjainkban egyre több olyan átnevezésről hallunk, amelyek névadói kétes szerepet játszottak a két világháború között. Ebben az interaktív anyagunkban azt mutatjuk be, hogy Budapesten és agglomerációjában hol vannak valós vagy fiktív személyneveket viselő közterek, hogyan aránylanak egymáshoz a férfiakról és nőkről, magyarokról és külföldiekről, valós és fiktív személyekről elnevezett közterek. 

A személynevet viselő közterek 89 százaléka férfinevet kapott, ennek a 89 százaléknak a 94 százaléka valós személyről lett elnevezve. Ezzel szemben a 11 százaléknyi női nevet viselő utcák mindössze 52 százalékát nevezték el valaha élő nőről, a többi vagy keresztnév, vagy irodalmi alak.

A valós személyek több mint 40 százaléka az 1848-49-es szabadságharc és forradalom, és a második világháborút lezáró 1945-ös év közötti közel száz évben halt meg, ezzel kijelölve az országos és a fővárosi emlékezetpolitika fő fókuszait is: a reformkor és a dualizmus nemzetté válási folyamatában kulcsszerepet játszó államférfiak (Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc) hadvezérek (Bem tábornok és az aradi 13-ak), költők (Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály) és művészek, továbbá az 1945 előtti magyar világ különösen író-költő nagyságai (Ady Endre, József Attila). Rajtuk kívül átlagon felüli számú közteret neveztek el II. Rákóczi Ferencről, Dózsa Györgyről, Szent Istvánról és Mátyásról. A valaha élt nők közül két Erzsébet, Árpád-házi Szent Erzsébet és Wittelsbach Erzsébet királyné, Ferenc József császár itthon Sissiként ismert felesége kapta a legtöbb közteret. A két legnagyobb nyomot hagyó család is így oszlik meg Budapest utcaszövetében: az Árpád-ház és a Habsburg uralkodócsalád tagjairól lett elnevezve a legtöbb köztér Budapesten.

Számos olyan utca is van Budapesten, amelyek a nyilas rémuralom vagy a kommunista terror ellen valamilyen formában fellépő, tevékenységükért kivégzett hétköznapi hősöknek, többnyire munkásoknak, aktivistáknak, utcai harcosoknak állítanak emléket. 

MÓDSZERTAN ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM

Az utcákat és neveiket is tartalmazó térinformatikai adatokat az Open Street Mapről töltöttük le shp formátumban, majd kiszűrtük belőle az összes olyan utcát, amely nem személynevet visel. Ezt összekötöttük egy olyan Excel-táblával, amelybe felvezettük az utcának nevet adó személynév nevét, halálának évét, továbbá beleírtuk, hogy melyik korszakban élt, valós, vagy fiktív (keresztnév, mesealak, regényhős) személyről van-e szó, illetve, hogy mi volt a foglalkozása. Különösen az agglomeráció településein vannak olyan utcák, amelyek névadójáról még a szakirodalom sem tudott bővebb információt nyújtani. Sok volt az elsőre pusztán keresztnévnek tűnő név, amelyekről kiderült, hogy vezetéknév, vagy virágnév, továbbá számos olyan vezetéknév, amelynél nehéz volt, vagy egyáltalán nem lehetett megállapítani, hogy a család melyik tagjáról van szó. A térkép a legutoljára publikált OSM adatokat mutatja. Az 1989 utáni átnevezésekről készült térképhez az ELTE hallgatóinak 2015-ös A nagy átnevezés anyagának adatait használtuk fel. 
A vizualizációhoz használt szoftverek: Mapbox, Tableau, Excel

Felhasznált irodalom:
Ráday Mihály: Budapesti utcanevek A-Z. Corvina, 2013.
Rátonyi G. Tamás: Az ismeretlen utcanevek sírja, avagy kik ezek az emberek? Utcaterek.blog.hu 2015. május 11. Megj.: a szerző az 1973-as Kossuth Kiadónál megjelent Utcák, terek, emberek című könyv alapján írta a bejegyzést, sajnos ehhez a könyvhöz nem sikerült hozzájutnunk. 

KREDITEK

ATLO015
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Adat: Galambosi Eszter
Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. 
Kontakt: [email protected], [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

A települések bizonyos szabályok szerint alakulnak ki és fejlődnek. A települések elhelyezkedésével a településföldrajz foglalkozik, formai sajátosságaival, szövettanával pedig a morfológia. Mindkettőt több tényező határozza meg: a domborzat, a vízrajz, a természeti kincsek kiaknázhatósága és a történelem. Ebben az anyagunkban megnézzük, hogy Magyarország településeit hogyan lehet osztályozni, morfológiai típusai milyen jellegzetességeket mutatnak és ezek a típusok mely tájegységekre jellemzők.

A települések elhelyezkedése méret szerint

MÓDSZERTAN ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM

Az anyag inspirációs forrásául a New York Times A Map of Every Building in the United States interaktív vizualizációja szolgált. A Magyarországra vonatkozó, az épületeket és az utakat is tartalmazó térinformatikai adatokat az Open Street Mapről töltöttük le shp formátumban. Sajnos Magyarország épületeinek és úthálózatának a nyilvánosan elérhető adatai nem teljesen feldolgozottak, nagyon sok település épületei teljesen hiányoznak, és egyetlen település sem teljesen lefedett egyelőre. Ugyanakkor a már most elérhető adatok is elegendőek voltak arra, hogy a cikkben szereplő morfológiákat bemutassuk. A térinformatikai adatok kezelésére és feldolgozására használt szoftverek: Qgis, Mapbox, Tableau. A településméretek osztályozásához a Lechner Központ Térport oldalát használtuk. 

Az anyag elkészítéséhez számos, alapvetően népszerűsítő irodalmat használtunk fel. Fontos megjegyezni, hogy földrajztudomány és a városépítészet a településmorfológiai alapsémákat némiképp különbözőképpen kategorizálják. Mi a földrajztudomány kategóriáit használtuk, így elsősorban a német mintákat magyarra fordító, itthon úttörő Prinz Gyula, illetve Mendöl Tibor kategóriáiból indultunk ki, amelyeket mások is követtek. 

Prinz Gyula: Magyarország településformái. Magyar Földrajzi Értekezések III, 1922
Mendöl Tibor: Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, 1963
Meggyesi Tamás: Városépítészet. (egyetemi jegyzet), 2006
Tóth József (szerk.): Általános társadalomföldrajz I.-II. Campus Dialog, 2014
Pirisi Gábor és Trócsányi András: Általános társadalom- és gazdaságföldrajz. PTE, é.n.
Hartl Jánosné: Települési ismeretek. Observans, 2009

KREDITEK

ATLO005
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Lektor: Smiló Dávid

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. A projekt közpénz felhasználása nélkül készült.

Kontakt: [email protected], [email protected]