Kategória: tematikus térképek
Állami hirdetések 2006–2018
ÁLLAMI HIRDETÉSEK 2006–2018
STATE ADVERTISING 2006–2018
MAGYAR
Ezek az adatvizualizációk a „State advertising as an instrument of transformation of the media market in Hungary” című tudományos dolgozatunkhoz készültek, amelyek az East European Politics folyóiratban jelentek meg.
A tanulmányban a magyar állami szektor (a kormány, minisztériumok, önkormányzatok, állami intézmények, állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok) hirdetési gyakorlatát elemezzük három kormányzati cikluson keresztül 2006 áprilisa és 2018 decembere között. A három kormányzati ciklus: Gyurcsány-Bajnai-kormányok (2006–2010), második Orbán-kormány (2010–2014) és harmadik Orbán-kormány (2014–2018). Az adatokat a Kantar Media Magyarország bocsájtotta rendelkezésünkre.
A vizualizációkhoz a könnyebb követhetőség érdekében csak az 50 legnagyobb állami hirdetőt vettük figyelembe, ők a teljes büdzsé 90%-át fedik le. Az elemzésből kivettük a plakátpiacot, a mozikat és az indoor piacot és kizárólag azokra a médiatípusokra koncentráltunk, amelyeket egységesen hírmédiának nevezünk: napilapok, folyóiratok (hetilapok, magazinok, időszaki kiadványok), online hírmédia, televíziók és rádiók. Szintén az egyszerűbb megértés kedvéért a médiapiacot felosztottuk „fideszes” és „nem fideszes” (2010-től kormánypártiként szokás őket emlegetni) médiacégekre. Szeretnénk azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a „nem fideszes” nem azt jelenti, hogy azok egyben Fidesz-ellenesek is lennének, így nem lehet az ábrákat aszerint olvasni, hogy 2010-előtt pedig az akkori szocialista-szabaddemokrata szimpatizáns médiacégek lettek volna a favoritok. A „nem fideszes” címkével ellátott médiumokba így beletartoznak a szocialistákhoz köthető médiacégek éppúgy, mint a pártokhoz, ideológiákhoz nem köthető médiacégek is. Aki az ezen belüli felosztásra külön is kíváncsi, annak ajánljuk egy másik, szintén adatvizualizációs projektünket.
Hogyan olvasd az ábrákat?
Az interaktív fődiagramok azt mutatják meg, hogy a baloldalon található 50 legnagyobb állami hirdető mennyi pénzt költött el a „fideszes” (narancs) és a „nem fideszes” (kék) médiacégeknél, amelyek halmozott összege jobboldalon jelenik meg. A hullámok 2006-ban kezdődnek és 2018-ban érnek véget, minden év egy-egy hullámot jelent. Az ábráról az is leolvasható, hogy a magyar állam egyre több pénzt költött évente hirdetésekre. Minden fődiagram alatt látható egy osztott oszlopdiagram is a 2010 és 2018 közötti arányokról. Az összegek forintban vannak megadva.
Bátorfy Attila – Urbán Ágnes
ENGLISH
This series of visualizations is an appendix to our journal paper „State advertising as an instrument of transformation of the media market in Hungary” , published recently in East European Politics.
In the paper we examine and analyze data on state bodies’ (the government, ministries, authorities, state institutions, state owned companies) advertising practices between 2006 and 2018 through three following governments, the Gyurcsány-Bajnai (2006–2010), the second Orbán-government (2010–2014) and the third (2014–2018). The data were provided by Kantar Media Hungary.
For this project we focus on just the 50 largest state advertisers. We filtered out the billboard-, the indoor- and the cinema-advertising market. While all three media types can serve as a good tool for propaganda, hereby we show just those media types which is considered as „news media”, as newspapers, television and radio channels and online news media. We make a simple dichotomy on what can be considered „pro-Fidesz” (pro-Orbán, from 2010 pro-government) media and what is „not pro-Fidesz”. This simple division can be misinterpreted as „not pro-Fidesz” is „anti-Fidesz”. This is not the case. „Not pro-Fidesz” is all other media including pro-Socialist, independent, multinational, or politically and ideologically neutral media. For a more in-depth analysis see our previous (and still ongoing) visualization project with Mérték Media Monitor.
How to read?
The alluvial diagrams show how much public money was spent by the largest 50 state advertisers (left) to „pro-Fidesz” (orange) and „not pro-Fidesz” (blue) media companies (right) in HUF. The years follow consecutively from 2006 to 2018. By clicking on an advertiser the stream of the money can be highlighted.
Attila Bátorfy – Ágnes Urbán
MÓDSZERTAN
Az adatokat a Kantar Media Magyarország kutatócégtől vásároltuk meg. A Kantar Media úgynevezett listaáras becsléssel dolgozik, ami azt jelenti, hogy a kutatócég az egyes médiumokban közölt reklámok listaárai alapján becsüli meg, hogy mennyibe kerülhetett az adott reklám. Az általunk feldolgozott teljes alap-adatbázis 2006. január 1.-je és 2018. december 31.-e között az összes hónap összes olyan reklámját tartalmazza, amelyet állami intézmény tett közzé.
Az adatbázis nem tartalmazza az összes médiumot, mivel a Kantar Media nem méri őket. Így hiányzik az adatbázisból az ATV, a HírTV, a Lánchíd Rádió, a Karc FM, a 444.hu, a 888.hu, a Mahir Cityposter és az Euro Publicity is.
METHODOLOGY
The data on state advertising expenditures is provided by advertising research company Kantar Media Hungary. Kantar’s calculations are based on rate cost prices, without discounts offered for advertisers. The data’s time range is January 01. 2006 – December 31. 2018.
There are some important media titles missing from Kantar’s dataset because the company does not measure them: ATV, HírTV, Lánchíd Rádió, Karc FM, 444.hu, 888.hu, Mahir Cityposter, Euro Publicity is.
A magyar foci szponzorai
Bátorfy Attila
Az NB1 tizenkét, és az NB2 húsz csapatának összesen 219 szponzora van. A felcsúti Puskás Akadémiának egyedül negyvenegy, amivel messze a legnépszerűbb focicsapat a támogatók körében, különösen az építőipari cégeknél.
A 444.hu a múlt héten arról írt, hogy a felcsúti Puskás Akadémiának „lassan több szponzora van, mint nézője„, és ehhez hozzátette, hogy más csapatoknak kik a támogatóik. Mi most összegyűjtöttük az összes NB1-es és NB2-es csapat szponzorait a honlapjaik alapján, hogy megnézzük, kiknek-milyen szponzorok jutnak. Ez azért is lényeges kérdés, mert a miniszterelnök kedvenc sportjának támogatása adott esetben jól jöhet még a tárgyalóasztaloknál. A honlapokon található támogatók közül kivettük az OTP Bankot, a Merkantil Bankot és a Szerencsejáték Zrt. márkáit, mivel őket a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatóiként kötelező feltüntetni. Kivettük továbbá a médiatámogatókat (mint például az M1, vagy megyei, helyi lapok), a csapatok sporfelszerelését szállító márkákat (2rule, Adidas, Nike, Jako, Hummel), valamint az önkormányzatokat és a társadalmi célú szervezeteket is. Ebben a listában természetesen nem szerepelnek azok a cégek, amelyek a társasági adójukat (TAO) ajánlották fel valamelyik fociklubnak, noha átfedés lehet a két forrás között.
Ezek alapján a Puskás Akadémiának van messze a legtöbb szponzora, összesen negyvenkettő. Ebből a negyvenkét szponzorból tizenhétnek tágabb tevékenységi köre az építőipar (tervezés, kivitelezés, beszállítás, gépszállítás), köztük pedig nem csupán a Mészáros Lőrinchez tartozók találhatók meg, hanem a Strabag és a Swietelsky is.
Ha már a közbeszerzéseken felhízlalt építőipar, akkor érdemes megjegyezni, hogy Európa többi bajnokságában az UEFA idén januári jelentése szerint a legnagyobb hirdetők a bankok és biztosítók, az áruházláncok és a (nem állami) szerencsejátékbizniszek.
Az állami és építőipari szponzorokon kívül a legérdekesebb kereskedelmi támogató a Volkswagen, amelyet tizenegy magyar focicsapat is a támogatói között tüntetett fel vagy direkt módon, vagy márkakereskedőn keresztül. A Volkswagen a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság egyik globális szponzora, illetve új kommunikációs aktivitásaiban feltűnik a magyar válogatott (miközben nem a válogatott támogatója) is. Ugyanakkor talán fontosabb, hogy a Volkswagen nagyon szeretne a német autógyárakkal rendkívül nagyvonalú Magyarországon gyárat építeni, legalábbis a G7 márciusi cikke szerint. Korábban a lehetséges városok között volt Békéscsaba és Győr is, de ahogy a G7 megjegyezte, a német konszern arra számít, hogy az 1,3 milliárd eurós beruházás egy részét a befogadó ország adófizetői állják majd. Nem a Volkswagen lenne az első olyan külföldi cég, amely valamely, a kormánynak kedves célra költött összegben hajlandó pénzben is jelezni, hogy jönne ide.
Érdekes továbbá megjegyezni két másodosztályú csapat szponzorállományát, mint a Soroksárét és a Dorogét. Mindkét csapatot számos helyi kisebb vállalkozás támogatja a honlapjuk szerint, így kerültek a második és a harmadik helyre.
Érdemes még kitérni arra, hogy a már említett UEFA jelentés szerint a magyar klubok árbevételének 49 százaléka érkezik szponzorációból és 46 százaléka „egyéb” forrásból (mint például a TAO vagy az önkormányzatok által juttatott pénzek), míg a televíziós közvetítési jogokból, a jegyárbevételből és az UEFA-tól, például továbbjutásért kapott pénzekből mindössze a maradék 5 százalék. Ez minden tekintetben eltér a vizsgált európai ligák árbevételeinek összetételétől, és egyfelől az állam jelentős szerepvállalását jelzi (TAO), másfelől a hazai viszonyokból kiindulva a kereskedelmi támogatók szintén jelentős állami befolyásoltságát, miközben a magyar NB1 bevételei nőttek a legnagyobb mértékben 2008 és 2017 között.
KREDITEK
ATLO
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. A projekt közpénz felhasználása nélkül készült.
Kontakt: [email protected], [email protected]
TOVÁBBI ANYAGAINK
Magyarország vallási térképe
Galambosi Eszter
Magyarországon a 2011-es népszámláláskor 5,4 millió fő vallotta magát valamely felekezethez tartozónak. A településszintű adatok alapján azt mutatjuk be, hogy hol élnek a vallásos honfitársaink.
A múlt héten a Magyarországon élő nemzetiségekkel foglalkoztunk, most ugyanazt az adatbázist, a 2011-es népszámlálás adatait településszinten is közzéadó, az Országgyűlési Könyvtár honlapján található Nemzetiségi Adatbázis adatait használtuk fel hozzá, de megjegyezzük, hogy a közzétett adatok nem adhatnak teljes képet a hazai felekezetek országos, településszintű eloszlásáról (a módszertant és az adatok korlátait lásd az anyag végén!). Ennek egyik oka az, hogy az adatbázis csak hat felekezet, a római katolikus, a református, az evangélikus, a görög katolikus, az ortodox és az izraelita adatokat tartalmazza településszinten, noha a 2011-es cenzuskor a Központi Statisztikai Hivatal 23 felekezetre kérdezett rá. Másfelől pedig historikusan látható a KSH adataiból, hogy jelentősen nőtt a cenzusok során azoknak a száma, akik nem adtak választ a vallási-felekezeti hovatartozásukat firtató kérdésre. Így feltételezhető, hogy jelentősen több vallásos ember van Magyarországon, mint amennyien be is vallják a népszámlálásokkor, bár ez a trend a következő cenzuskor akár meg is fordulhat. Így ez a térkép semmiképpen sem alkalmas annak megállapítására, hogy Magyarország mennyire vallásos, ezen belül pedig arra, hogy mennyire keresztény ország. Ezekhez némi támpontként ajánljuk az egyházaknak felajánlott személyi jövedelemadó egyszázalékokról szóló korábbi elemzésünket, illetve azt a cikkünket, amelyben megpróbáltuk elhelyezni Magyarországot a keresztény országok között.
Római katolikusok
Evangélikusok
Ortodoxok
Reformátusok
Görögkatolikusok
Izraeliták
MÓDSZERTAN ÉS AZ ADATOK KORLÁTAI
Az adatokat az Országgyűlés Könyvtárának honlapján található Nemzetiségi Adatbázisból scrapeltük le, amelyet Sebők László állított össze. A jelenleg hatályos egyházi törvény 14 egyházat ismer el, ugyanakkor az adatbázisban csak hat felekezetre, a római katolikusra, a reformátusra, a görögkatolikusra, az evangélikusra, az ortodoxra (az összesre) és az izraelitára találhatók adatok, továbbá azokra, akik nem kívántak válaszolni, nem tartották egyik felekezethez sem tartozónak magukat, vagy egyéb egyházat jelöltek meg. Így számos egyházra/felekezetre nincsen – legalábbis ebben az adatbázisban – településszintű adat. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a KSH népszámlálási adatai és a Nemzetiségi Adatbázis adatai között országos szinten, ha nem is nagyon jelentős, de eltérés van. Ez adódhat abból is, hogy a Nemzetiségi Adatbázis 22 településről egyáltalán nem tartalmaz vallásra vonatkozó adatokat.
A térképhez tartozó, a települések adminisztratív határait is tartalmazó térinformatikai adatokat az Open Street Mapről töltöttük le. Ezeket a határokat párosítottuk a településekhez tartozó felekezeti adatokkal. A térképek megjelenítéséhez úgynevezett alakzaton (poligonon) belüli véletlenszerű pontelosztást alkalmaztunk, így ezen a térképen egy településen belül annyi pont jelenik meg, ahányan az adott egyházhoz tartozónak vallották magukat.
KREDITEK
ATLO019
Grafika és adatvizualizáció: Galambosi Eszter
Szöveg: Bátorfy Attila
Adat-crawling, fejlesztés: Horváth László
Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected], [email protected]
TOVÁBBI ANYAGAINK
TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK
Magyarország nemzetiségi térképe
Bátorfy Attila
Magyarországon a 2011-es népszlámláláskor 644524 fő vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak. A jelenleg hatályos nemzetiségi törvény tizenhárom etnikumot ismer el. Hányan vannak? Hol élnek ma ezek a nemzetiségek? Mi is készítettünk egy saját verziót a nemzetiségi térképek sorában.
A nemzetiségi térképeknek Magyarországon is jelentős hagyománya van, elég csak a Teleki-Bátky-Kogutowicz-féle Carte Rouge-ra gondolni, nem mellesleg pedig ezek a térképek különösen szépek tudnak lenni (ilyen szerintünk például Kocsis Károly Erdély és Szlovákia etnikai térképe). Számos módszertan létezik az etnikai arányok bemutatására is (lásd itt és itt), mi most pontsűrűség-módszerrel készítettük el, méghozzá úgy, hogy az alakzatokon (településhatárokon) belüli véletlenszerű ponteloszlást alkalmaztunk, így egyetlen pont egy embert jelent.
Magyarország lakosságának a 2011-es népszámlálás adatai szerint 6,5 százaléka tartozik valamely nemzetiséghez, bár egyes becslések szerint ez az arány 8-10 százalék is lehet. Magyarország nemzetiségi összetétele sokat változott a történelem során a vándorlások, betelepítések és kitelepítések miatt. Ezt a folyamatot később egy másik anyagunkban mutatjuk majd be, most csupán azt, hogy a legfrissebb elérhető adatok szerint a nemzetiségek hol élnek. Ehhez az Országgyűlési Könyvtár honlapján található Nemzetiségi Adatbázis adatait használtuk fel, amelyet Sebők László állított össze. Ebben az adatbázisban az első, 1870-es összeírás óta eltelt összes népszámlálás etnikai adatai szerepelnek. Az adatbázis településszinten tartalmazza a horvát, német, roma, román, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nemzetiségűek számát, továbbá a zsidókét és az „egyéb” nemzetiségűekét. Az adatbázis azonban külön nem listázza a bolgár, lengyel, görög, örmény, ruszin nemzetiségűeket, noha a törvény szerint ők is hivatalosan elismert nemzetiségek, így őket nem tudtuk vizualizálni.
Az alábbi térképeken tájékozódhat az egyes nemzetiségek letelepedéséről, gócpontjaról. A kisebb, feliratozott térképeknél a kurzor mozgására egy nagyító is megjelenik, hogy jobban eligazodjon az egyes településhatárokban, régiókban és a főbb településnevekben.
Romák
Horvátok
Szerbek
Szlovének
Németek
Románok
Szlovákok
Ukránok
Budapest
Romák
Horvátok
Szerbek
Szlovének
Németek
Románok
Szlovákok
Ukránok
MÓDSZERTAN
Az adatokat az Országgyűlés Könyvtárának honlapján található Nemzetiségi Adatbázisból scrapeltük le, amelyet Sebők László állított össze. A jelenleg hatályos nemzetiségi törvény alapján 13 nemzetiséget ismer el a magyar állam: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán. A Nemzetiségi Adatbázisban azonban csak a horvát, német, roma, román, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nemzetiségekre vonatkozó településszintű adatok szerepelnek. Fontos még megjegyezni, hogy a 2011-es népszámláláshoz tartozó adatoknál az anyanyelv, a nemzetiség, a használt nyelv és a kulturális hagyomány (A-N-H-K) szerinti adatokkal dolgoztunk.
A térképhez tartozó, a települések adminisztratív határait is tartalmazó térinformatikai adatokat az Open Street Mapről töltöttük le. Ezeket a határokat párosítottuk a településekhez tartozó nemzetiségi adatokkal. A térképek megjelenítéséhez úgynevezett alakzaton belüli véletlenszerű pontelosztást alkalmaztunk, így ezen a térképen egy településen (vagy kerületen) belül annyi pont jelenik meg, ahányan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.
KREDITEK
ATLO019
Adat, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Adat-crawling, fejlesztés: Horváth László
Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected], [email protected]
TOVÁBBI ANYAGAINK
TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK
Tévedsz, ha azt hiszed, nincs ok a sietségre
A hőmérséklet változása Budapesten és négy megyeszékhelyen 1901 óta
Bátorfy Attila
Ma az éves átlaghőmérséklet 3 celsius fokkal magasabb, mint a múlt század első évében, a meleg napok száma nőtt, a kifejezetten hidegeké csökkent. Nagy hőmérséklet-változás összeállítás Budapest és négy megyeszékhely adataiból.
A klímaváltozás és a globális felmelegedés nem játék. A világon egyre többen vannak, akiket minimum aggaszt a bolygónk jövője. Hetente több tucat magyar és angol nyelvű tudományos és sajtócikk jelenik meg a témában, hangnemeik az óvatos figyelmeztetéstől az apokaliptikus víziókig terjednek. Sokasodnak azok a civil mozgalmak, amelyek társadalmi szinten sürgetnek változást és a maguk eszközeivel igyekeznek a politikára is hatni, a nagypolitika pedig szintén egyre több országban reagál valamilyen tervvel és szabályozással a helyzetre, noha a globális együttműködések többnyire a legnagyobb iparú, így a klímát saját károsanyag-kibocsájtásukkal leginkább befolyásoló országok ellenállásán megbuknak. Az Európai Bizottság azon terve, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon, három kisebb ország, Csehország, Lengyelország és Magyarország vétójával bukott el. A magyar kormány, amely pedig korábban jelezte, hogy megszavazza a tervet, hivatalos nyilatkozata szerint azért szavazott nemmel, mert Magyarország és „a magyar emberek” számára túl költséges lenne, a 2050-es dátum pedig amúgy is beláthatatlan messzeségben van. Ahogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter fogalmazott: „Nincs ok a sietségre.”
A klímaváltozás és a globális felmelegedés azonban nincs beláthatatlan messzeségben, mivel minden nap tapasztaljuk. Hol az elviselhetetlen hőségben, hol a hatalmas szárazságban, hol az elképesztő hőmérsékletingadozásban és szélsőséges időjárásban. Nemcsak Floridában, Malajziában, Irakban vagy Grönlandon, hanem a Kárpát-medencében, Magyarországon is.
BUDAPEST
A ország fővárosának adataiból (az adatok korlátairól lásd a módszertani leírást az anyag végén!) ez világosan kiderül. Budapesten a vizsgált időszak tíz rekordhőmérsékletű évéből kilenc 2007 utánra esik. Ha külön a hónapokat nézzük, akkor az látható, hogy a tavaszi és a nyári hónapok melegednek, ugyanakkor a téli hónapok minimumértékei egyre magasabbak, ami azt jelenti, hogy ugyan az átlagaik nem lengenek át maximumrekordokba, viszont eltünedeznek a nagyon hidegek is. Emellett Budapesten jelentősen megnőtt a 25, illetve a 30 fok feletti hőmérsékletű napok száma is.
Az éves átlag minimum-, átlag- és maximumhőmérséklet változása Budapesten
NÉGY MEGYESZÉKHELY
Anyagunkban végül kitérünk arra is, hogy négy megyeszékhelyen, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Szombathelyen hogyan alakultak az átlaghőmérsékletek évenként. A grafikon némiképp más trendet írnak le a fővárosihoz képest, ám a kéterzes évektől kezdve ismét egyre melegebb éveket mérnek, 2018 pedig mind a négy város esetében a legmelegebb év volt a vizsgált időszakban.
ADATOK ÉS MÓDSZERTAN
Az adatok 2010-ig megtalálhatók az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján (met.hu), ám hiába kértük ki a 2010 utáni időszak napi adatait, az OMSZ-től nem kaptunk választ sem. Ezután a teljes adatsort a National Centers for Environmental Information oldaláról töltöttük le 1901. január 1. és 2018. december 31. közötti összes napra. Az adatbázis celsius fokban tartalmazza a napi mért minimum-, maximum- és átlaghőmérsékletet. A hónapokra és az évekre vonatkozó adatok a napi átlagok havi-, illetve éves átlagai. Néhány grafikon y-tengelyét a kisebb, de így is jelentős változások jobb láthatósága érdekében nem a 0-nál kezdtük.
Az adatok korlátai: ezek az adatok hangsúlyozottan városi adatok, így számos tényező, így a települések beépítettsége, az épületek mérete és anyaga, a fás részek és a vizek aránya vagy az úthálózat kiterjedtsége befolyásolják a változásokat, így városi környezetben a növekedés nagyobb lehet, mint a városi környezeten kívül telepített mérőállomások adatai alapján. Az NCEI csak városi adatokat közöl.
KREDITEK
ATLO
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected], [email protected]
TOVÁBBI ANYAGAINK
Így néz ki a kormánypárti hírmédia
Bátorfy Attila
A kormánypárti médiához számításaink szerint 112 olyan nyomtatott lap, online média, rádió, tévécsatorna és plakátcég van, amiken keresztül eljuthat a kormánypárt kommunikációja a magyar lakossághoz. Hogyan alakult ki ez a robosztus hírmédia-konglomerátum? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Ezt mutatjuk most be.
A MAGYAR MÉDIÁRÓL EZ EGY KORÁBBI ANYAGUNK, AZÓTA SZÜLETETT FRISSEBB, ÖSSZETETTEBB, JOBB ANYAGUNK IS. AZ ALÁBBI LINKEN ELÉRHETŐ!
A magyar média elmúlt tíz éve / The past ten years of the Hungarian media
A MAGYAR HÍRMÉDIA ELMÚLT TÍZ ÉVE THE PAST TEN YEARS OF THE HUNGARIAN MEDIA Az Index tragikus ügye újra ráirányította a nemzetközi sajtó figyelmét is a hazai média helyzetére, noha a több mint nyolcvan újságíró kormányzati befolyás miatti felmondása csupán egy tíz éve ta
Az Átlátszón is többször foglalkoztunk a kormánypárti média alakulásával, legutóbb tavaly november végén azt mutattuk be, hogy a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) létrehozása hogyan rendezi át a kormánypárti média tulajdonosi szerkezetét. Akkor összesen 476 olyan médiacímet (nyomtatott napi- és hetilapot, folyóiratot, hírportált, blogot, rádiót, tévét és plakátcéget) számoltunk össze, amely a korábbi kormánypárti tulajdonos önkéntes felajánlásaként ingyen jutott az alapítvány tulajdonába. Ez a bűvös 476-os szám azóta elterjedt, van olyan független hírportál, amely ezzel a számmal reklámozva gyűjt támogatókat. Viszont az elmúlt fél évben számos cím megszűnt azóta, mások pedig időközben bekerültek a kormánypárti médiaportfólióba.
Mi most csak azzal az aktuális 112 médiacímmel foglalkozunk ebből a halmazból, amely konkrétan hírmédia. Hírmédián azokat a médiumokat értjük, amelyek valamilyen formában híreket szolgáltatnak, vagy híreket kommentálnak, illetve tágabb értelemben hatással vannak a nyilvánosságra. Bevettük továbbá a gyűjtésbe a plakátcégeket is, ugyanis a kormányzat rajtuk keresztül is kommunikálja az épp aktuális üzeneteit.
A jelenlegi helyzet kialakulása
Az első folyamatábrán azt mutatjuk be, hogy ez a 112 médiacím hogyan, milyen lépcsőkön keresztül jutott el a jelenlegi kormányközeli, centralizált tulajdonba. Érdemes rögtön az első és a második lépcsőfok közötti átmetetet figyelni. Az első lépcsőfok egy öt évvel ezelőtti állapotot mutat, amikor az összes megyei napilap és online verzióik, továbbá az Origo Csoport, és a TV2 Csoport is külföldi tulajdonban voltak (Axel Springer, WAZ, Lapcom, Inform/Russmedia, Pro7Sat1, áttételesen a Deutsche Telekom). Ezután pedig hol egyszerűbb, hol pedig bonyolultabb áttétellel a második és a negyedik lépcsőfok között végérvényesen átkerültek kormányközeli tulajdonba. A modellben az egyik főszereplő az orsztrákoknál is ma már példaképpen emlegetett Heinrich Pecina volt, aki a Mediaworksöt, a Pannon Lapok Társaságát, illetve az Inform/Russmediát is átjátszotta Mészáros Lőrincnek, illetve a KESMA-nak. Rajtuk kívül a folyamatban jelentős szerepe volt még az azóta elhunyt Andy Vajnának, Matolcsy Ádámnak, Schmidt Máriának, Habony Árpádnak, valamint a médiajavait a totális vereség és néhány pármilliárd forint után „visszaadó” egykori főoligarchának, Simicska Lajosnak.
Az alábbi úgynevezett napsugár-diagramon a fentebb vázolt folyamatnak egy másik típusú bemutatását láthatja. A koncentrikus körök külső köre az összes médiacímet mutatja, befelé haladva pedig a kormánypárti médiakoncentráció folyamatát lehet követni, a legbelsőbb kör a jelenlegi állapotot mutatja. Az egyes elemekre kattintva ki lehet bontani az adott szelvényhez tartozó folyamatot.
A kormánypárti hírmédia hálózata
Végül az alábbi hálózaton azt lehet látni és böngészni, hogy ezek a hírmédiacímek, médiacégek és tulajdonosok milyen kapcsolatban vannak egymással, továbbá a kormánnyal. A körök mérete a médiacégeknél a legfrissebb elérhető árbevételi adatot mutatja, a KESMA esetében pedig a hozzá tartozó médiacégek együttes árbevételét. Az interaktív felületen a színmagyarázat elemeire kattintva ki lehet szűrni azokat az elemeket, amelyekre nem vagyunk kíváncsiak, továbbá az interakció lehetőséget ad arra, hogy egyes csoportokat a kurzorral jobban láthatóvá tegyünk.
KREDITEK
ATLO
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected], [email protected]
TOVÁBBI ANYAGAINK
Magyarország helye az egészségügyi statisztikákban
Bátorfy Attila
A magyar egészségügyről szóló cikkeket gyarkan érik azok a vádak, hogy nem tárják fel elég mélyen az összefüggéseket, nem veszik észre, hogy a magyar egészségügy mennyit fejlődött az elmúlt akárhány évben, illetve a kirívó esetekre koncentrálnak. Mindegyikben van – illetve lehet – igazság, ezzel az anyaggal pedig szeretnénk kicsit hozzájárulni mi is ahhoz, hogy a magyar egészségügy állapotát európai kontextusba helyezzük és megmutassuk, hogy közel harminc év alatt honnan hova jutott.
A grafikonokhoz a Világbank adatait használtuk, de az egészségügyi statisztikák legtöbbjét ők is a Egészségügyi Világszervezettől (WHO) szedik. Az országoknál kizárólag az Európai Unió jelenlegi 28 tagországát vettük figyelembe. Egyfelől azért tettünk így, mert Magyarország az Európai Unió tagja, elméletben a tagországok teljesítményéhez szeretné mérni magát. Másfelől pedig nem akarjuk, ha akár csak vizuálisan is valaki arra a következtetésre jutna, hogy Afrikában vagy Dél-Amerikában még mindig sokkal rosszabb a helyzet, szóval mindenki fogja be a száját.
A kezdő időpontot 1990-ben állapítottuk meg, mivel a legtöbb statisztika ettől az évtől érhető el, de vannak olyanok is, amelyek csak 2000-től, vagy későbbtől. Jó lett volna, ha minden adatsor a lehető legfrissebb adatokat tartalmazná, viszont a nemzetközi összehasonlító statisztikai közlések sokszor két-három éves lemaradásban vannak az épp aktuális évtől.
Az adatok közül két nagyobb területet választottunk. Egyfelől az egészségügy finanszírozását bemutató statisztikákat mutatunk be, másfelől pedig a társadalom egészségügyi állapotára vonatkozókat.
A grafikonokon Magyarországot narancssárgával jelöltük, kékkel azokat, a, amelyek, amelyek a legfrissebb adat szerinti uniós átlagnál jobban teljesítenek, lilával pedig azokat, amelyek rosszabbul.
Az adatok alapján összességében két fontos megállapítást lehet tenni.
- A magyar egészségügyi statisztikák egy esetet kivéve egyik vizsgált adatsornál sem a legrosszabbak, viszont minden adatsornál továbbra is a legrosszabbak között, vagyis az utolsó negyedben vannak.
- A statisztikák alapján a magyar egészségügy állapota összességében sokat javult hosszú távon, viszont ez igaz minden uniós országra is. Itt érdemes figyelembe venni, hogy egyes országoknak, így Magyarországnak is volt honnan nagyot javulnia, ahogy azt is, hogy a hosszútávú javuló tendenciák ellenére a magyar adatok egy kivételével továbbra sem érik el az uniós átlagot.
KREDITEK
ATLO
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Az anyag eredeti verziója az Átlátszón jelent meg idén januárban.
Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected], [email protected]