A 2011-es népszámlálás adatai alapján eddig elkészítettünk Magyarország nemzetiségi és vallási térképét. Ezúttal pedig a trianoni békediktátum előtti utolsó, 1910-es népszámlálás szerinti anyanyelvi-nemzetiségi térképet mutatjuk be interaktív formában. A térképet kiszolgáló területhatárokat és az adatokat a GISta Hungarorum projekt honlapjáról töltöttük le. Az 1910-es népszámlálás az állampolgárok anyanyelvére kérdezett rá, a népszámlálási adatok pedig a magyar, német, szerb, horvát, oláh (román), szlovák (tót) nyelvre kérdezett rá. A projekt adatbázisa aggregáltan tartalmazza az 1890-es népszámlálás ruténekre (ruszinok – kárpátaljai oroszok és ukránok), valamint a vendekre (szlovének) vonatkozó településszintű adatokat is. Így ez a térkép együttesen mutatja az adatokat.
Mivel a térinfomatikai adatok és az adatbázis között volt némi eltérés, ezért néhány település hiányzik a térképről. A térkép pontsűrűségi módszerrel készült és ebben az esetben egy pont egy embert jelent. Egy-egy település határán belül annyi pont van, ahányan az adott anyanyelvhez tartozónak vallották magukat. Az alábbi, színmagyarázatként is szolgáló videóban azt láthatja, hogy az anyanyelvi-nemzetiségi válaszadók külön hol éltek.
Az interaktív funkciókhoz használja a jobb felső sarokban lévő zoom-nyilakat és forgatási lehetőséget. A kereséshez pedig a bal felső sarokban használja a keresőablakot, amelyben magyar nyelven is megadhatja a település nevét. A teljes felhasználói élmény érdekében érdemes asztali számítógépről vagy laptopról megnézni az anyagot.
Olvasásra ajánljuk
Segyevy Dániel: Térképművek Trianon árnyékában. Budapest, KSH, 2016
Segyevy Dániel: Carte Rouge 100. Teleki Pál vörös térképének hatástörténeti elemzése. Regio 2018. Vol. 26. No. 4. 114–179.
Klinghammer István – Gercsák Gábor: Lapok a Kárpát-medence etnikai térképezésének történetéből. Magyar Tudomány 2010. Vol. 171. No. 6. 667–669.
Szöveg, grafika, adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Adat: GISta Hungarorum
kontakt: [email protected]
