KREDITEK

ATLO
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. A projekt közpénz felhasználása nélkül készült.

Kontakt: [email protected], [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

TOVÁBBI ANYAGAINK

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK

TOVÁBBI ANYAGAINK

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK

Galambosi Eszter

Magyarországon a 2011-es népszámláláskor 5,4 millió fő vallotta magát valamely felekezethez tartozónak. A településszintű adatok alapján azt mutatjuk be, hogy hol élnek a vallásos honfitársaink. 

A múlt héten a Magyarországon élő nemzetiségekkel foglalkoztunk, most ugyanazt az adatbázist, a 2011-es népszámlálás adatait településszinten is közzéadó, az Országgyűlési Könyvtár honlapján található Nemzetiségi Adatbázis adatait használtuk fel hozzá, de megjegyezzük, hogy a közzétett adatok nem adhatnak teljes képet a hazai felekezetek országos, településszintű eloszlásáról (a módszertant és az adatok korlátait lásd az anyag végén!). Ennek egyik oka az, hogy az adatbázis csak hat felekezet, a római katolikus, a református, az evangélikus, a görög katolikus, az ortodox és az izraelita adatokat tartalmazza településszinten, noha a 2011-es cenzuskor a Központi Statisztikai Hivatal 23 felekezetre kérdezett rá. Másfelől pedig historikusan látható a KSH adataiból, hogy jelentősen nőtt a cenzusok során azoknak a száma, akik nem adtak választ a vallási-felekezeti hovatartozásukat firtató kérdésre. Így feltételezhető, hogy jelentősen több vallásos ember van Magyarországon, mint amennyien be is vallják a népszámlálásokkor, bár ez a trend a következő cenzuskor akár meg is fordulhat. Így ez a térkép semmiképpen sem alkalmas annak megállapítására, hogy Magyarország mennyire vallásos, ezen belül pedig arra, hogy mennyire keresztény ország. Ezekhez némi támpontként ajánljuk az egyházaknak felajánlott személyi jövedelemadó egyszázalékokról szóló korábbi elemzésünket, illetve azt a cikkünket, amelyben megpróbáltuk elhelyezni Magyarországot a keresztény országok között. 

6 - másolat

Magyarország felekezeti térképe

2

Római katolikusok

3

Reformátusok

6 - másolat

Evangélikusok

4- másolat

Görögkatolikusok

6 - másolat - másolat

Izraeliták

5

Ortodoxok

MÓDSZERTAN ÉS AZ ADATOK KORLÁTAI

Az adatokat az Országgyűlés Könyvtárának honlapján található Nemzetiségi Adatbázisból scrapeltük le, amelyet Sebők László állított össze. A jelenleg hatályos egyházi törvény 14 egyházat ismer el, ugyanakkor az adatbázisban csak hat felekezetre, a római katolikusra, a reformátusra, a görögkatolikusra, az evangélikusra, az ortodoxra (az összesre) és az izraelitára találhatók adatok, továbbá azokra, akik nem kívántak válaszolni, nem tartották egyik felekezethez sem tartozónak magukat, vagy egyéb egyházat jelöltek meg. Így számos egyházra/felekezetre nincsen – legalábbis ebben az adatbázisban – településszintű adat. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a KSH népszámlálási adatai és a Nemzetiségi Adatbázis adatai között országos szinten, ha nem is nagyon jelentős, de eltérés van. Ez adódhat abból is, hogy a Nemzetiségi Adatbázis 22 településről egyáltalán nem tartalmaz vallásra vonatkozó adatokat.  

A térképhez tartozó, a települések adminisztratív határait is tartalmazó térinformatikai adatokat az Open Street Mapről töltöttük le. Ezeket a határokat párosítottuk a településekhez tartozó felekezeti adatokkal. A térképek megjelenítéséhez úgynevezett alakzaton (poligonon) belüli véletlenszerű pontelosztást alkalmaztunk, így ezen a térképen egy településen belül annyi pont jelenik meg, ahányan az adott egyházhoz tartozónak vallották magukat. 

KREDITEK

ATLO019
Grafika és adatvizualizáció: Galambosi Eszter
Szöveg: Bátorfy Attila
Adat-crawling, fejlesztés: Horváth László

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. 
Kontakt: [email protected], [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK

Bátorfy Attila

Magyarországon a 2011-es népszlámláláskor 644524 fő vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak. A jelenleg hatályos nemzetiségi törvény tizenhárom etnikumot ismer el. Hányan vannak? Hol élnek ma ezek a nemzetiségek? Mi is készítettünk egy saját verziót a nemzetiségi térképek sorában.  

A nemzetiségi térképeknek Magyarországon is jelentős hagyománya van, elég csak a Teleki-Bátky-Kogutowicz-féle Carte Rouge-ra gondolni, nem mellesleg pedig ezek a térképek különösen szépek tudnak lenni (ilyen szerintünk például Kocsis Károly Erdély és Szlovákia etnikai térképe). Számos módszertan létezik az etnikai arányok bemutatására is (lásd itt és itt), mi most pontsűrűség-módszerrel készítettük el, méghozzá úgy, hogy az alakzatokon (településhatárokon) belüli véletlenszerű ponteloszlást alkalmaztunk, így egyetlen pont egy embert jelent. 

Magyarország lakosságának a 2011-es népszámlálás adatai szerint 6,5 százaléka tartozik valamely nemzetiséghez, bár egyes becslések szerint ez az arány 8-10 százalék is lehet. Magyarország nemzetiségi összetétele sokat változott a történelem során a vándorlások, betelepítések és kitelepítések miatt. Ezt a folyamatot később egy másik anyagunkban mutatjuk majd be, most csupán azt, hogy a legfrissebb elérhető adatok szerint a nemzetiségek hol élnek. Ehhez az Országgyűlési Könyvtár honlapján található Nemzetiségi Adatbázis adatait használtuk fel, amelyet Sebők László állított össze. Ebben az adatbázisban az első, 1870-es összeírás óta eltelt összes népszámlálás etnikai adatai szerepelnek. Az adatbázis településszinten tartalmazza a horvát, német, roma, román, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nemzetiségűek számát, továbbá a zsidókét és az „egyéb” nemzetiségűekét. Az adatbázis azonban külön nem listázza a bolgár, lengyel, görög, örmény, ruszin nemzetiségűeket, noha a törvény szerint ők is hivatalosan elismert nemzetiségek, így őket nem tudtuk vizualizálni.

Az alábbi térképeken tájékozódhat az egyes nemzetiségek letelepedéséről, gócpontjaról. A kisebb, feliratozott térképeknél a kurzor mozgására egy nagyító is megjelenik, hogy jobban eligazodjon az egyes településhatárokban, régiókban és a főbb településnevekben.

6 - másolat

Magyarország nemzetiségei

2

Romák

3

Németek

6 - másolat

Horvátok

4- másolat

Románok

6 - másolat - másolat

Szerbek

5

Szlovákok

6

Szlovének

6 - másolat - másolat - másolat

Ukránok

MÓDSZERTAN

Az adatokat az Országgyűlés Könyvtárának honlapján található Nemzetiségi Adatbázisból scrapeltük le, amelyet Sebők László állított össze. A jelenleg hatályos nemzetiségi törvény alapján 13 nemzetiséget ismer el a magyar állam: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán. A Nemzetiségi Adatbázisban azonban csak a horvát, német, roma, román, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nemzetiségekre vonatkozó településszintű adatok szerepelnek. Fontos még megjegyezni, hogy a 2011-es népszámláláshoz tartozó adatoknál az anyanyelv, a nemzetiség, a használt nyelv és a kulturális hagyomány (A-N-H-K) szerinti adatokkal dolgoztunk. 

A térképhez tartozó, a települések adminisztratív határait is tartalmazó térinformatikai adatokat az Open Street Mapről töltöttük le. Ezeket a határokat párosítottuk a településekhez tartozó nemzetiségi adatokkal. A térképek megjelenítéséhez úgynevezett alakzaton belüli véletlenszerű pontelosztást alkalmaztunk, így ezen a térképen egy településen (vagy kerületen) belül annyi pont jelenik meg, ahányan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. 

KREDITEK

ATLO019
Adat, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Adat-crawling, fejlesztés: Horváth László

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. 
Kontakt: [email protected], [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK

Ma az éves átlaghőmérséklet 3 celsius fokkal magasabb, mint a múlt század első évében, a meleg napok száma nőtt, a kifejezetten hidegeké csökkent. Nagy hőmérséklet-változás összeállítás Budapest és négy megyeszékhely adataiból.

A klímaváltozás és a globális felmelegedés nem játék. A világon egyre többen vannak, akiket minimum aggaszt a bolygónk jövője. Hetente több tucat magyar és angol nyelvű tudományos és sajtócikk jelenik meg a témában, hangnemeik az óvatos figyelmeztetéstől az apokaliptikus víziókig terjednek. Sokasodnak azok a civil mozgalmak, amelyek társadalmi szinten sürgetnek változást és a maguk eszközeivel igyekeznek a politikára is hatni, a nagypolitika pedig szintén egyre több országban reagál valamilyen tervvel és szabályozással a helyzetre, noha a globális együttműködések többnyire a legnagyobb iparú, így a klímát saját károsanyag-kibocsájtásukkal leginkább befolyásoló országok ellenállásán megbuknak. Az Európai Bizottság azon terve, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon, három kisebb ország, Csehország, Lengyelország és Magyarország vétójával bukott el. A magyar kormány, amely pedig korábban jelezte, hogy megszavazza a tervet, hivatalos nyilatkozata szerint azért szavazott nemmel, mert Magyarország és „a magyar emberek” számára túl költséges lenne, a 2050-es dátum pedig amúgy is beláthatatlan messzeségben van. Ahogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter fogalmazott: „Nincs ok a sietségre.”

A klímaváltozás és a globális felmelegedés azonban nincs beláthatatlan messzeségben, mivel minden nap tapasztaljuk. Hol az elviselhetetlen hőségben, hol a hatalmas szárazságban, hol az elképesztő hőmérsékletingadozásban és szélsőséges időjárásban. Nemcsak Floridában, Malajziában, Irakban vagy Grönlandon, hanem a Kárpát-medencében, Magyarországon is.

BUDAPEST

A ország fővárosának adataiból (az adatok korlátairól lásd a módszertani leírást az anyag végén!) ez világosan kiderül. Budapesten a vizsgált időszak tíz rekordhőmérsékletű évéből kilenc 2007 utánra esik. Ha külön a hónapokat nézzük, akkor az látható, hogy a tavaszi és a nyári hónapok melegednek, ugyanakkor a téli hónapok minimumértékei egyre magasabbak, ami azt jelenti, hogy ugyan az átlagaik nem lengenek át maximumrekordokba, viszont eltünedeznek a nagyon hidegek is. Emellett Budapesten jelentősen megnőtt a 25, illetve a 30 fok feletti hőmérsékletű napok száma is. 

NÉGY MEGYESZÉKHELY

Anyagunkban végül kitérünk arra is, hogy négy megyeszékhelyen, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Szombathelyen hogyan alakultak az átlaghőmérsékletek évenként. A grafikon némiképp más trendet írnak le a fővárosihoz képest, ám a kéterzes évektől kezdve ismét egyre melegebb éveket mérnek, 2018 pedig mind a négy város esetében a legmelegebb év volt a vizsgált időszakban. 

ADATOK ÉS MÓDSZERTAN

Az adatok 2010-ig megtalálhatók az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján (met.hu), ám hiába kértük ki a 2010 utáni időszak napi adatait, az OMSZ-től nem kaptunk választ sem. Ezután a teljes adatsort a National Centers for Environmental Information oldaláról töltöttük le 1901. január 1. és 2018. december 31. közötti összes napra. Az adatbázis celsius fokban tartalmazza a napi mért minimum-, maximum- és átlaghőmérsékletet. A hónapokra és az évekre vonatkozó adatok a napi átlagok havi-, illetve éves átlagai. Néhány grafikon y-tengelyét a kisebb, de így is jelentős változások jobb láthatósága érdekében nem a 0-nál kezdtük.
Az adatok korlátai: ezek az adatok hangsúlyozottan városi adatok, így számos tényező, így a települések beépítettsége, az épületek mérete és anyaga, a fás részek és a vizek aránya vagy az úthálózat kiterjedtsége befolyásolják a változásokat, így városi környezetben a növekedés nagyobb lehet, mint a városi környezeten kívül telepített mérőállomások adatai alapján. Az NCEI csak városi adatokat közöl. 

KREDITEK

ATLO
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. 
Kontakt: [email protected], [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK

A kormánypárti médiához számításaink szerint 112 olyan nyomtatott lap, online média, rádió, tévécsatorna és plakátcég van, amiken keresztül eljuthat a kormánypárt kommunikációja a magyar lakossághoz. Hogyan alakult ki ez a robosztus hírmédia-konglomerátum? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Ezt mutatjuk most be.

A MAGYAR MÉDIÁRÓL EZ EGY KORÁBBI ANYAGUNK, AZÓTA SZÜLETETT FRISSEBB, ÖSSZETETTEBB, JOBB ANYAGUNK IS. AZ ALÁBBI LINKEN ELÉRHETŐ!

A magyar média elmúlt tíz éve / The past ten years of the Hungarian media

A MAGYAR HÍRMÉDIA ELMÚLT TÍZ ÉVE THE PAST TEN YEARS OF THE HUNGARIAN MEDIA Az Index tragikus ügye újra ráirányította a nemzetközi sajtó figyelmét is a hazai média helyzetére, noha a több mint nyolcvan újságíró kormányzati befolyás miatti felmondása csupán egy tíz éve ta

Az Átlátszón is többször foglalkoztunk a kormánypárti média alakulásával, legutóbb tavaly november végén azt mutattuk be, hogy a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) létrehozása hogyan rendezi át a kormánypárti média tulajdonosi szerkezetét. Akkor összesen 476 olyan médiacímet (nyomtatott napi- és hetilapot, folyóiratot, hírportált, blogot, rádiót, tévét és plakátcéget) számoltunk össze, amely a korábbi kormánypárti tulajdonos önkéntes felajánlásaként ingyen jutott az alapítvány tulajdonába. Ez a bűvös 476-os szám azóta elterjedt, van olyan független hírportál, amely ezzel a számmal reklámozva gyűjt támogatókat. Viszont az elmúlt fél évben számos cím megszűnt azóta, mások pedig időközben bekerültek a kormánypárti médiaportfólióba. 

Mi most csak azzal az aktuális 112 médiacímmel foglalkozunk ebből a halmazból, amely konkrétan hírmédia. Hírmédián azokat a médiumokat értjük, amelyek valamilyen formában híreket szolgáltatnak, vagy híreket kommentálnak, illetve tágabb értelemben hatással vannak a nyilvánosságra. Bevettük továbbá a gyűjtésbe a plakátcégeket is, ugyanis a kormányzat rajtuk keresztül is kommunikálja az épp aktuális üzeneteit.  

A jelenlegi helyzet kialakulása

Az első folyamatábrán azt mutatjuk be, hogy ez a 112 médiacím hogyan, milyen lépcsőkön keresztül jutott el a jelenlegi kormányközeli, centralizált tulajdonba. Érdemes rögtön az első és a második lépcsőfok közötti átmetetet figyelni. Az első lépcsőfok egy öt évvel ezelőtti állapotot mutat, amikor az összes megyei napilap és online verzióik, továbbá az Origo Csoport, és a TV2 Csoport is külföldi tulajdonban voltak (Axel Springer, WAZ, Lapcom, Inform/Russmedia, Pro7Sat1, áttételesen a Deutsche Telekom). Ezután pedig hol egyszerűbb, hol pedig bonyolultabb áttétellel a második és a negyedik lépcsőfok között végérvényesen átkerültek kormányközeli tulajdonba. A modellben az egyik főszereplő az orsztrákoknál is ma már példaképpen emlegetett Heinrich Pecina volt, aki a Mediaworksöt, a Pannon Lapok Társaságát, illetve az Inform/Russmediát is átjátszotta Mészáros Lőrincnek, illetve a KESMA-nak. Rajtuk kívül a folyamatban jelentős szerepe volt még az azóta elhunyt Andy Vajnának, Matolcsy Ádámnak, Schmidt Máriának, Habony Árpádnak, valamint a médiajavait a totális vereség és néhány pármilliárd forint után „visszaadó” egykori főoligarchának, Simicska Lajosnak. 

Az alábbi úgynevezett napsugár-diagramon a fentebb vázolt folyamatnak egy másik típusú bemutatását láthatja. A koncentrikus körök külső köre az összes médiacímet mutatja, befelé haladva pedig a kormánypárti médiakoncentráció folyamatát lehet követni, a legbelsőbb kör a jelenlegi állapotot mutatja. Az egyes elemekre kattintva ki lehet bontani az adott szelvényhez tartozó folyamatot. 

A kormánypárti hírmédia hálózata

Végül az alábbi hálózaton azt lehet látni és böngészni, hogy ezek a hírmédiacímek, médiacégek és tulajdonosok milyen kapcsolatban vannak egymással, továbbá a kormánnyal. A körök mérete a médiacégeknél a legfrissebb elérhető árbevételi adatot mutatja, a KESMA esetében pedig a hozzá tartozó médiacégek együttes árbevételét. Az interaktív felületen a színmagyarázat elemeire kattintva ki lehet szűrni azokat az elemeket, amelyekre nem vagyunk kíváncsiak, továbbá az interakció lehetőséget ad arra, hogy egyes csoportokat a kurzorral jobban láthatóvá tegyünk. 

KREDITEK

ATLO
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila

Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. 
Kontakt: [email protected], [email protected]

TOVÁBBI ANYAGAINK