Kőművesektől művészekig: a Kossuth-díj története 1948-tól napjainkig

Mikola Bence adatvizualizáció

Három évvel a második világégést követően rangos állami díjat alapítottak a magyar tudomány és kultúra művelőinek, valamint az ország újjáépítésében kiemelkedő munkásoknak. A Kossuth-díj ma a művészvilág legmagasabb állami kitüntetése ezért az első évek díjazottjait nézve furcsának tűnik az elismerések száma és a sokszínű tevékenység, amiért odaítélték. Az első években festőművészek, színészek, rendezők, írók mellett biológusok, kémikusok, vájárok, esztergályosok, párttitkárok, szövőnők kaptak elismerést és az azzal járó tetemesnek mondható 20 000 forintos jutalmat.

Feltűnő, hogy az első években egészen fiatalon is meg lehetett kapni a díjat – a rekorder Bátai Ilona, aki ugyan csoportos elismerésként, de 16 éves korában lett Kossuth-díjas. Az életkori ábrán jól látható a tendencia. A díj rangjának növekedésével emelkedett az arra érdemesnek találtak életkora is.

Az alábbi ábrán minden pont egy díjazottat jelent. A pontok fölé mozdulva megjelenik a személy neve és a pontos tevékenysége.

Kossuth-díjasok életkor és tevékenységi kör szerinti bontásban

Ugyancsak az első évekre volt jellemző a díjak halmozása. A 114 legalább kétszeres Kossuth-díjas közül 88-an a díj első két évtizedében részesültek kitüntetésben. Öten kapták meg három alkalommal a díjat. Az alapításkor két fokozatú díjat hamar (1951-ben) három, majd négy fokozatúvá bővítették (1953). A hetvenes évek végén újból két fokozatúvá tették.

Háromszoros Kossuth-díjasok

Bán Frigyes
(1902–1969)
díjazott: 1950, 1952, 1954

Kodály Zoltán
(1882–1967)
díjazott: 1948, 1952, 1957

Nádasdy Kálmán
(1904–1980)
díjazott: 1950, 1954, 1965

Fischer Annie
(1914–1995)
díjazott: 1949, 1955, 1965

Illyés Gyula
(1902–1983)
díjazott: 1948, 1953, 1970

Díjazottak a tevékenységi köreik alapján

Diagramunkon öt nagy csoportra osztottuk a kitüntetetteket. A tevékenységi körökre mozdulva kirajzolódik, hogy adott körből évente, hányan részesültek díjban. Jól látható az ábrán az 1964-es díjreform hatása. Ezután kizárólag a művészeti élet területén kimagasló munkát végző személyek kaphatták meg. A hatvanas években eltűnnek a munkások a díjazottak listájáról, csökken a kiadott díjak száma és a gyakorisága is. A változtatás után feltűnő mérnök és tudós díjazottak jellemzően határterületen alkotó építészek, művészettörténészek, filozófusok voltak.

Férfi és női díjazottak

A nemek aránya a díjazottak között finoman szólva nem túl kiegyensúlyozott. 1609 kitüntetett között csupán 187 nőt találunk.

Nemek és tevékenységi körök

Még jobban látható a nemek közti aránytalanság, ha egymás mellé tesszük a díjazottak összesített számát. A férfi többség mellett kirajzolódik a tevékenységi körökön belüli eltérés is. A női kitüntetettek között alig találunk mérnököket (2 fő), vagy tudományos munkásságukért díjazottakat (9 fő).

Díjak száma

A márciusi forradalom századik évfordulóján 110 Kossuth-díjat osztottak ki (2018-ban 16 darabot). A hatvanas években eltűnnek a munkások a díjazottak listájáról, csökken a kiadott díjak száma és a gyakorisága is. 1990-ig két-három évente adtak kitüntetést.