Friss hír, hogy az Európai Parlament támogatja az évi kétszeri óraátállítás megszüntetését az unióban. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az Európa Tanács is rábólint a döntésre, így 2021-től nem tekergetjük tovább az órákat. Tagállami hatáskör lesz eldönteni, hogy ki, melyik időszámítást tartja meg. Magyarországon a téli időszámítás az „eredeti”, de korántsem biztos, hogy ezt tartanánk meg állandó használatra.
Az óraátállítást kezdetben energiatakarékossági okokból vezették be. Ha jobban igazodik a Nap járása az emberi tevékenységhez, kevesebb mesterséges fényre van szükség. Magyarországon 1954–1957 között alkalmazták először a módszert. 1958 és 1970 között szünetelt az óraállítás, majd 1980-tól ismét bevezették.
Világításra a modern LED izzók idején nagyságrendekkel kevesebbet kell költenünk, mint pár évtizeddel ezelőtt, így az óraállítás pénzügyi hatása egyre csökken. Az anyagiak mellett viszont fontos, hogy a napi teendőinket milyen környezetben látjuk el. A nyári időszámítás meghosszabbítja a természetes fény mellett eltölthető időszakot. Kedvez a nyáresti programoknak és a napfelkelte sem tolódik irreálisan korai időpontra. Hátránya viszont, hogy télen előfordulhat, hogy csak 8:30 körül kel fel a Nap.
Diagramunkon feltüntettük, hogy Budapesten, 2019-ben mikor kel és mikor nyugszik a Nap. A napkeltétől napnyugtáig tartó időszakot sárgával jelezzük. A napnyugta utáni órákat kékkel. Szaggatott piros vonallal jelezzük a nyári időszámítás kezdetét és hogy ebben az időszakban hová esik a reggeli hat és az esti nyolc óra. Fekete szaggatott vonal mutatja a téli időszak kezdetét.
