A magyar foci szponzorai

Az NB1 tizenkét, és az NB2 húsz csapatának összesen 219 szponzora van. A felcsúti Puskás Akadémiának egyedül negyvenegy, amivel messze a legnépszerűbb focicsapat a támogatók körében, különösen az építőipari cégeknél. 

A 444.hu a múlt héten arról írt, hogy a felcsúti Puskás Akadémiának „lassan több szponzora van, mint nézője„, és ehhez hozzátette, hogy más csapatoknak kik a támogatóik. Mi most összegyűjtöttük az összes NB1-es és NB2-es csapat szponzorait a honlapjaik alapján, hogy megnézzük, kiknek-milyen szponzorok jutnak. Ez azért is lényeges kérdés, mert a miniszterelnök kedvenc sportjának támogatása adott esetben jól jöhet még a tárgyalóasztaloknál. A honlapokon található támogatók közül kivettük az OTP Bankot, a Merkantil Bankot és a Szerencsejáték Zrt. márkáit, mivel őket a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatóiként kötelező feltüntetni. Kivettük továbbá a médiatámogatókat (mint például az M1, vagy megyei, helyi lapok), a csapatok sporfelszerelését szállító márkákat (2rule, Adidas, Nike, Jako, Hummel), valamint az önkormányzatokat és a társadalmi célú szervezeteket is. Ebben a listában természetesen nem szerepelnek azok a cégek, amelyek a társasági adójukat (TAO) ajánlották fel valamelyik fociklubnak, noha átfedés lehet a két forrás között. 

Ezek alapján a Puskás Akadémiának van messze a legtöbb szponzora, összesen negyvenkettő. Ebből a negyvenkét szponzorból tizenhétnek tágabb tevékenységi köre az építőipar (tervezés, kivitelezés, beszállítás, gépszállítás), köztük pedig nem csupán a Mészáros Lőrinchez tartozók találhatók meg, hanem a Strabag és a Swietelsky is. 

Ha már a közbeszerzéseken felhízlalt építőipar, akkor érdemes megjegyezni, hogy Európa többi bajnokságában az UEFA idén januári jelentése szerint a legnagyobb hirdetők a bankok és biztosítók, az áruházláncok és a (nem állami) szerencsejátékbizniszek.

Az állami és építőipari szponzorokon kívül a legérdekesebb kereskedelmi támogató a Volkswagen, amelyet tizenegy magyar focicsapat is a támogatói között tüntetett fel vagy direkt módon, vagy márkakereskedőn keresztül. A Volkswagen a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság egyik globális szponzora, illetve új kommunikációs aktivitásaiban feltűnik a magyar válogatott (miközben nem a válogatott támogatója) is. Ugyanakkor talán fontosabb, hogy a Volkswagen nagyon szeretne a német autógyárakkal rendkívül nagyvonalú Magyarországon gyárat építeni, legalábbis a G7 márciusi cikke szerint. Korábban a lehetséges városok között volt Békéscsaba és Győr is, de ahogy a G7 megjegyezte, a német konszern arra számít, hogy az 1,3 milliárd eurós beruházás egy részét a befogadó ország adófizetői állják majd. Nem a Volkswagen lenne az első olyan külföldi cég, amely valamely, a kormánynak kedves célra költött összegben hajlandó pénzben is jelezni, hogy jönne ide. 

Érdekes továbbá megjegyezni két másodosztályú csapat szponzorállományát, mint a Soroksárét és a Dorogét. Mindkét csapatot számos helyi kisebb vállalkozás támogatja a honlapjuk szerint, így kerültek a második és a harmadik helyre.

Érdemes még kitérni arra, hogy a már említett UEFA jelentés szerint a magyar klubok árbevételének 49 százaléka érkezik szponzorációból és 46 százaléka „egyéb” forrásból (mint például a TAO vagy az önkormányzatok által juttatott pénzek), míg a televíziós közvetítési jogokból, a jegyárbevételből és az UEFA-tól, például továbbjutásért kapott pénzekből mindössze a maradék 5 százalék. Ez minden tekintetben eltér a vizsgált európai ligák árbevételeinek összetételétől, és egyfelől az állam jelentős szerepvállalását jelzi (TAO), másfelől a hazai viszonyokból kiindulva a kereskedelmi támogatók szintén jelentős állami befolyásoltságát, miközben a magyar NB1 bevételei nőttek a legnagyobb mértékben 2008 és 2017 között.