Tévedsz, ha azt hiszed, nincs ok a sietségre
A hőmérséklet változása Budapesten és négy megyeszékhelyen 1901 óta
Bátorfy Attila
Ma az éves átlaghőmérséklet 3 celsius fokkal magasabb, mint a múlt század első évében, a meleg napok száma nőtt, a kifejezetten hidegeké csökkent. Nagy hőmérséklet-változás összeállítás Budapest és négy megyeszékhely adataiból.
A klímaváltozás és a globális felmelegedés nem játék. A világon egyre többen vannak, akiket minimum aggaszt a bolygónk jövője. Hetente több tucat magyar és angol nyelvű tudományos és sajtócikk jelenik meg a témában, hangnemeik az óvatos figyelmeztetéstől az apokaliptikus víziókig terjednek. Sokasodnak azok a civil mozgalmak, amelyek társadalmi szinten sürgetnek változást és a maguk eszközeivel igyekeznek a politikára is hatni, a nagypolitika pedig szintén egyre több országban reagál valamilyen tervvel és szabályozással a helyzetre, noha a globális együttműködések többnyire a legnagyobb iparú, így a klímát saját károsanyag-kibocsájtásukkal leginkább befolyásoló országok ellenállásán megbuknak. Az Európai Bizottság azon terve, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon, három kisebb ország, Csehország, Lengyelország és Magyarország vétójával bukott el. A magyar kormány, amely pedig korábban jelezte, hogy megszavazza a tervet, hivatalos nyilatkozata szerint azért szavazott nemmel, mert Magyarország és „a magyar emberek” számára túl költséges lenne, a 2050-es dátum pedig amúgy is beláthatatlan messzeségben van. Ahogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter fogalmazott: „Nincs ok a sietségre.”
A klímaváltozás és a globális felmelegedés azonban nincs beláthatatlan messzeségben, mivel minden nap tapasztaljuk. Hol az elviselhetetlen hőségben, hol a hatalmas szárazságban, hol az elképesztő hőmérsékletingadozásban és szélsőséges időjárásban. Nemcsak Floridában, Malajziában, Irakban vagy Grönlandon, hanem a Kárpát-medencében, Magyarországon is.
BUDAPEST
A ország fővárosának adataiból (az adatok korlátairól lásd a módszertani leírást az anyag végén!) ez világosan kiderül. Budapesten a vizsgált időszak tíz rekordhőmérsékletű évéből kilenc 2007 utánra esik. Ha külön a hónapokat nézzük, akkor az látható, hogy a tavaszi és a nyári hónapok melegednek, ugyanakkor a téli hónapok minimumértékei egyre magasabbak, ami azt jelenti, hogy ugyan az átlagaik nem lengenek át maximumrekordokba, viszont eltünedeznek a nagyon hidegek is. Emellett Budapesten jelentősen megnőtt a 25, illetve a 30 fok feletti hőmérsékletű napok száma is.
Az éves átlag minimum-, átlag- és maximumhőmérséklet változása Budapesten
NÉGY MEGYESZÉKHELY
Anyagunkban végül kitérünk arra is, hogy négy megyeszékhelyen, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Szombathelyen hogyan alakultak az átlaghőmérsékletek évenként. A grafikon némiképp más trendet írnak le a fővárosihoz képest, ám a kéterzes évektől kezdve ismét egyre melegebb éveket mérnek, 2018 pedig mind a négy város esetében a legmelegebb év volt a vizsgált időszakban.
ADATOK ÉS MÓDSZERTAN
Az adatok 2010-ig megtalálhatók az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján (met.hu), ám hiába kértük ki a 2010 utáni időszak napi adatait, az OMSZ-től nem kaptunk választ sem. Ezután a teljes adatsort a National Centers for Environmental Information oldaláról töltöttük le 1901. január 1. és 2018. december 31. közötti összes napra. Az adatbázis celsius fokban tartalmazza a napi mért minimum-, maximum- és átlaghőmérsékletet. A hónapokra és az évekre vonatkozó adatok a napi átlagok havi-, illetve éves átlagai. Néhány grafikon y-tengelyét a kisebb, de így is jelentős változások jobb láthatósága érdekében nem a 0-nál kezdtük.
Az adatok korlátai: ezek az adatok hangsúlyozottan városi adatok, így számos tényező, így a települések beépítettsége, az épületek mérete és anyaga, a fás részek és a vizek aránya vagy az úthálózat kiterjedtsége befolyásolják a változásokat, így városi környezetben a növekedés nagyobb lehet, mint a városi környezeten kívül telepített mérőállomások adatai alapján. Az NCEI csak városi adatokat közöl.
KREDITEK
ATLO
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected], [email protected]
