Tavaly az egyik legnépszerűbb anyagunk az volt, amely Dékány István Trianoni árvák című könyvéhez összegyűjtött adatbázist mutatta be egy térképen. Idén a trianoni békeszerződés századik évfordulójára elkészítettük ugyanannak az adatbázisnak egy másik, szintén interaktív térképes feldolgozását. 

A trianoni békeszerződés/diktátum után egyes becslések szerint háromszázezer magyar menekült el az elcsatolt részekről. Legtöbbjüket törvényi, rendeleti úton, sokszor a karhatalom segítségével, addigi teljes életüket egy-két bőröndbe csomagolva, vagonokba tuszkolva toloncolták ki. Dékány István könyve arról szól, hogy Trianon után a magyarok honnan hova menekültek és milyen viszontagságokat kellett átélniük. A könyvhöz mellékelt kereshető adatbázis tartalmazza többek közt a menekültek neveit, valamint azt a jelenleg határon túli települést, ahonnan elmenekültek, vagy ahonnan kitoloncolták őket, illetve azt, ahová az útjuk vezetett. Az adatbázisban több mint tizenötezer személy adatai szerepelnek. 

Az idei feldolgozásban szerettük volna jobban bemutatni a menekülés, vándorlás dinamikáját. Az elcsatolt részekről az úticél nem minden esetben volt Magyarország, sokszor Nyugat- vagy Kelet-Európa más országai felé vették a menekültek az irányt, de olyan példa is akadt, hogy a menekültek maradtak az új országukban, csak egy számukra vélhetően élhetőbb vidékre költöztek át.

Az alábbi térképen Dékány István adatbázisából csak azok az útvonalak szerepelnek, amelyeknél mind a kiindulópont, mind pedig a végső úticél beazonosítható volt, így közel tizenkétezer menekült útjait láthatjuk településekre lebontva. Az egyes településekre kattintva kizárólag az adott település adatai jelennek meg. Így azt is láthatjuk, hogy hányan menekültek el az adott településről és hányan választották célnak az adott települést Dékány adatbázisából. A jobb felső sarokban található keresőablakban külön rá is kereshetünk a településekre. 

HONNAN?

Dékány adatbázisában a legtöbb menekült személy partiumi és erdélyi: Kolozsvárról, Aradról, Temesvárról és Nagyváradról regisztrálta a legtöbb menekültet. Érdekes a Felvidék alulreprezentáltsága, a legtöbb felvidéki menekültet Kassa adta, mindössze kilencvenötöt. Ezzel szemben a horvát területekről menekülők száma kifejezetten magas. Zágrábból 535, Fiuméből 140 menekült szerepel Dékány gyűjtésében. 

HOVA?

Az aligha meglepetés, hogy a legtöbb menekült Budapestre, illetve a később Nagy-Budapestbe beolvadó peremtelepülésekre, mint Újpest, Kispest, Rákoskeresztúr, Pesterzsébet és Pestszentlőrinc érkezett. Szeged és Debrecen határmentisége szintén magyarázó tényező. Szolnok-Szajol és Gyékényes pedig vasúti csomópont volt, és mivel a legtöbb menekült állami alkalmazott, például vasutas volt, ezért a zágrábi vasutaskolónia Gyékényesre került, míg Erdélybőll a legtöbben Szajolra kerültek. 

Módszertani megjegyzések

Az adatokat a MTA-Lendület Trianon 100 Kutatócsoport honlapjáról vettük. Az adatbázis Dékány István Trianoni árvák című könyvének melléklete. Az adatbázisból kivettük azokat a személyeket, akiknél a kiindulási pont ismeretlen volt. Az adatbázisban akadt olyan település, amelyet nem tudtunk geokódolni, így azok sem szerepelnek a térképen. Az adatokat a Flowmap nevű szoftverrel vittük térképre. 

További, Trianon-témájú anyagaink

Támogatási lehetőségek