A térfigyelő kamerák jelenléte sokak számára a biztonságot jelenti, másoknak pedig az állam mindenhová elkísérő szemeit. A kormány új törvénye miatt az eddig egymástól függetlenül kezelt kamerákat egyetlen rendszerbe kötik be, a felvételek tárolási és felhasználási feltételeit pedig kiterjesztik. Ebben az anyagunkban azt nézzük meg, hogy ezek a kamerák mit láthatnak egyáltalán, hol vannak Budapesten, és hogy az új szabályozás adhat-e okot az aggodalomra, vagy tényleg pusztán a még biztonságosabb élet megteremtése a cél.

2018. október 19-én Pintér Sándor belügyminiszter egy salátatörvényt nyújtott be a magyar Országgyűlésnek, amelyben módosította a térfigyelőkamerák által rögzített felvételek összekötésének és tárolásának feltételeit. Az Átlátszó jogásza, Sepsi Tibor akkor azt írta, hogy a törvény jelentősen megemeli a rendőrségi és a közterületfelügyeleti kamerák tárolási idejét, a bankbiztonsági kamerák felvételeinek integrálásával magánmegfigyelést kever közcélúval, emellett ad a közútkezelőknek egy biankó felhatalmazást kamerák telepítésére. Ez az elképzelés pedig ellentétes az Alaptörvénnyel és az uniós adatkezelésről szóló új szabályozással, a GDPR-ral is.

A közcélt, közérdeket szolgáló kamerák száma országszerte 25-30 ezer, a bankok, pénzintézetek kameráinak száma pedig 10 ezres lehet. Budapesten nehéz megbecsülni a térfigyelőkamerák számát. A nyilvánosan elérhető, továbbá az általunk az önkormányzatoktól kikért adatok szerint a rendőrség, a Fővárosi Közterület-felügyelet és az önkormányzatok közterületfelügyeletei által üzemeltetett kamerák száma közel 2500, de sajnos nem minden önkormányzat válaszolt a közérdekű adatigénylésünkre. Az alábbi térképen végiggörgetheti a kamerák elhelyezkedését a fenntartók által megadott információk szerint.

A kamerák telepítésével sokszor az is probléma, hogy nem tudni, vagy nem egyértelmű, milyen szakmai és kriminológiai szempontok szerint helyezik el őket oda, ahová. Az önkormányzatok gyakran büszkén adnak hírt arról kiadványaikban, hogy hány kamerát telepítettek, és hányat terveznek a következő években, ezt pedig az állampolgárok biztonságával és a bűnüldözés szükségességével indokolják. Ez sokszor jól jöhet még az önkormányzati választásoknál, sőt, kampánytémává is válhat, hiszen nincs olyan állampolgár, aki ne szeretne még biztonságosabb kerületben, környéken lakni.

Ugyanakkor az új törvény olyan lehetőségeket ad az állam kezébe, amellyel nem csupán a biztonságunk, hanem az állandó megfigyelésünk feltételeit is megteremti. Ezekről a dilemmákról beszélgettünk ebben a videóban Sepsi Tibor jogásszal. A videóban a kameraszám szempontjából élen járó nyolcadik kerület Auróra utcájából sétálunk el egészen a Magyar Rádió épülete előtti Pollack Mihály térig. Az útvonalon végigvesszük a szabályozás sarokpontjait, megbeszéljük, hogy a teljes biztonság vagy Kína felé tartunk-e, illetve azonosítunk néhány olyan kamerát, amelyek szerintünk szabálytalanul vannak felhelyezve.

Mi a véleménye? A kamerák a biztonságát vagy a megfigyelését szolgálják?

Szavazzon az alábbi 1–10-ig terjedő skálán, hogy ön szerint e térfigyelőkamerák jelenléte a biztonságunkat szolgálja, vagy inkább az állam kontrolljának, megfigyelésének egy eszköze.