Nevek és terek – Budapest utcanevei
Bátorfy Attila – Galambosi Eszter
Budapesten közel kétezer olyan közterület van, amely valós vagy fiktív személyről lett elnevezve, esetleg valamely keresztnevet viseli. A névadási szokások sokmindent elárulnak arról, hogy az utókor kiket és miért tart emlékezésre méltónak, mely korszakokat véli saját történelme kiemelkedő és fontos időszakának. Ebben az anyagunkban azt mutatjuk be, hogy Budapesten kikről neveztek el köztereket, és milyen emlékezetpolitikáról árulkodnak az utókor döntései.
Egy nemzet emlékezetpolitikája – ahogy a szobrok – úgy a közterek elnevezésében is megjelenik. A névadásokat és a névváltoztatásokat szerencsés esetben közéleti viták előzik meg, máskor csak utólag van mód a döntések megvitatására, de előfordul, hogy utólag sem. Kormányok és rezsimek szívesen teszik az ideológia játszóterévé a köztereket, egykori neveikre sokszor már csak az ott élő idősek emlékeznek. Máskor velünk maradnak a múlt árnyai, vagy a politikai akarat újra előhozza őket, így kinek-kinek kedves vagy gyűlölt nevek tűnnek el a közterekről, vagy kerülnek elő újra. Így számos, az 1948-as kommunista hatalomátvétel utáni emlékezetpolitika számára fontos utcanevet cseréltek le a rendszerváltás után, ahogy napjainkban egyre több olyan átnevezésről hallunk, amelyek névadói kétes szerepet játszottak a két világháború között. Ebben az interaktív anyagunkban azt mutatjuk be, hogy Budapesten és agglomerációjában hol vannak valós vagy fiktív személyneveket viselő közterek, hogyan aránylanak egymáshoz a férfiakról és nőkről, magyarokról és külföldiekről, valós és fiktív személyekről elnevezett közterek.
A személynevet viselő közterek 89 százaléka férfinevet kapott, ennek a 89 százaléknak a 94 százaléka valós személyről lett elnevezve. Ezzel szemben a 11 százaléknyi női nevet viselő utcák mindössze 52 százalékát nevezték el valaha élő nőről, a többi vagy keresztnév, vagy irodalmi alak.
A valós személyek több mint 40 százaléka az 1848-49-es szabadságharc és forradalom, és a második világháborút lezáró 1945-ös év közötti közel száz évben halt meg, ezzel kijelölve az országos és a fővárosi emlékezetpolitika fő fókuszait is: a reformkor és a dualizmus nemzetté válási folyamatában kulcsszerepet játszó államférfiak (Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc) hadvezérek (Bem tábornok és az aradi 13-ak), költők (Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály) és művészek, továbbá az 1945 előtti magyar világ különösen író-költő nagyságai (Ady Endre, József Attila). Rajtuk kívül átlagon felüli számú közteret neveztek el II. Rákóczi Ferencről, Dózsa Györgyről, Szent Istvánról és Mátyásról. A valaha élt nők közül két Erzsébet, Árpád-házi Szent Erzsébet és Wittelsbach Erzsébet királyné, Ferenc József császár itthon Sissiként ismert felesége kapta a legtöbb közteret. A két legnagyobb nyomot hagyó család is így oszlik meg Budapest utcaszövetében: az Árpád-ház és a Habsburg uralkodócsalád tagjairól lett elnevezve a legtöbb köztér Budapesten.
Számos olyan utca is van Budapesten, amelyek a nyilas rémuralom vagy a kommunista terror ellen valamilyen formában fellépő, tevékenységükért kivégzett hétköznapi hősöknek, többnyire munkásoknak, aktivistáknak, utcai harcosoknak állítanak emléket.
MÓDSZERTAN ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM
Az utcákat és neveiket is tartalmazó térinformatikai adatokat az Open Street Mapről töltöttük le shp formátumban, majd kiszűrtük belőle az összes olyan utcát, amely nem személynevet visel. Ezt összekötöttük egy olyan Excel-táblával, amelybe felvezettük az utcának nevet adó személynév nevét, halálának évét, továbbá beleírtuk, hogy melyik korszakban élt, valós, vagy fiktív (keresztnév, mesealak, regényhős) személyről van-e szó, illetve, hogy mi volt a foglalkozása. Különösen az agglomeráció településein vannak olyan utcák, amelyek névadójáról még a szakirodalom sem tudott bővebb információt nyújtani. Sok volt az elsőre pusztán keresztnévnek tűnő név, amelyekről kiderült, hogy vezetéknév, vagy virágnév, továbbá számos olyan vezetéknév, amelynél nehéz volt, vagy egyáltalán nem lehetett megállapítani, hogy a család melyik tagjáról van szó. A térkép a legutoljára publikált OSM adatokat mutatja. Az 1989 utáni átnevezésekről készült térképhez az ELTE hallgatóinak 2015-ös A nagy átnevezés anyagának adatait használtuk fel.
A vizualizációhoz használt szoftverek: Mapbox, Tableau, Excel
Felhasznált irodalom:
Ráday Mihály: Budapesti utcanevek A-Z. Corvina, 2013.
Rátonyi G. Tamás: Az ismeretlen utcanevek sírja, avagy kik ezek az emberek? Utcaterek.blog.hu 2015. május 11. Megj.: a szerző az 1973-as Kossuth Kiadónál megjelent Utcák, terek, emberek című könyv alapján írta a bejegyzést, sajnos ehhez a könyvhöz nem sikerült hozzájutnunk.
KREDITEK
ATLO015
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Adat: Galambosi Eszter
Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected], [email protected]
