A COVID-19 magyarországi terjedésének összefoglalója 2020. március 4-től
2019 decemberében egy újfajta vírus jelent meg a világon, a SARS-CoV-2.
Az első fertőzöttet 2020. március 4-én regisztrálták Magyarországon, egy héttel a vírus világjárvánnyá nyilvánítása előtt.
Ebben az anyagban az elmúlt egy év járványügyi fejleményeit foglaltuk össze.
Regisztrált fertőzöttek Magyarországon: 446 178 fő. Regisztrált fertőzöttek világszerte: 115 174 302 fő. Elhunytak Magyarországon: 15 476 fő. Elhunytak világszerte: 2 559 473 fő. Lekötött vakcinák: 31 014 000 adag. 67 nap alatt teljesen beoltott lakosság: 2,76 százalék. Eddig eltelt napok száma: 365.
FERTŐZÖTTEK
"Megvan az első fertőzött, sőt, mindjárt kettő olyan betegünk is van, akit koronavírus-fertőzés miatt kellett egészségügyi intézménybe szállítani." Orbán Viktor 2020. március 4-én jelentette be Magyarország első két koronavírus-fertőzöttjét, két iráni cserediákot. Az egy héttel később pandémiává nyilvántott fertőzést azóta közel félmillióan kapták el hazánkban.
A vírus először a kínai Vuhan nagyvárosban jelent meg 2019. decemberében, feltételezhetően egy halpiacon. Innen gyors terjedésnek indult, majd 2020. március 11-re világszintű problémává nőtte ki magát. Azóta 115 174 302 fő kapta el a fertőzést világszerte.
Az egyes kontinensek populációjára arányosítva, a legtöbb fertőzött Észak-Amerikában volt, 100 ezer főből 5620-an fertőzödtek meg. Ezt követi Európa, 100 ezer főből 4610 fertőzöttel.
Az Európai Unió országai közül 2021. március 4-ig Csehországban regisztrálták a legtöbb esetet (11 693/100 ezer fő), a legkevesebbet pedig Finnországban (1058/100 ezer fő). Magyarországon jelenleg kevesebb fertőzödtek meg, mint a szomszédos Ausztriában vagy Szlovákiában.
Hazánkban emellett az EU-s átlagnál is kevesebb esetet mutattak ki.
A járvány terjedésének lassítására a magyar kormány, hasonlóan a világ országaihoz, fokozatosan korlátozásokat vezetett be: kötelező maszkviselés, social distancing, vásárlási idősáv, kijárási korlátozás, kijárási tilalom, határzár.
A miniszterelnök kommunikációjában leggyakrabban háborús metafórákkal érzékeltette a járvány egyes szakaszait. "Rendkívüli helyzettel nézünk szembe. Egy láthatatlan és ismeretlen ellenséggel állunk szemben." Az első hullám során számos gyors korlátozást hoztak a járvány berobbanása ellen. Ez a kezdeti szakasz a védőfelszerelések beszerzéséről, a betegek kórházi ellátásának megfelelő kialakítáról szólt."Ha háború van, és ez egy háborús helyzet, nemcsak a frontvonal számít - persze az a legfontosabb -, hanem a hátország is."
Május elején már készült a következő hullámra: "Magyarország az első csatát megnyerte a koronavírussal szemben, de a szakemberek szerint a vírus várhatóan októberben, novemberben második hullámban újra támad majd. Állig felfegyverkezve várjuk a koronavírus-járvány második hullámát." Az újabb hullám gyors felfutására a nyári időszakban feloldott korlátozások visszaállításával, újabb szabályozások bevezetésével reagáltak.
A 2020-as év végére megérkeztek a védőoltások első szállítmányai, elkezdődhetett a védekezés: "a vírus támadott, mi pedig védekeztünk, most viszont mi támadunk, a vírus pedig védekezik." A fertőzöttek január végén újból hirtelen növekedésbe kezdtek, amit a hazánkban is megjelent brit variáns okozhat, ami így elindította a harmadik hullámot. "A koronavírus-járvány harmadik hulláma támad, ami erősebb lesz, mint az előző kettő."
Az első hullám során összesen 4564 esetet regisztráltak, ebből 2020. április 10-én a legtöbbet, 210-et.
Viszonyításképpen a második hullám alatt 2020. november 6-án volt az első olyan nap, amikor ennél is több fertőzöttet azonosítottak, 4709-et.
A második hullám csúcsán az egy nap alatt beazonosított fertőzöttek száma 6819 volt. Összesen pedig 363 022 fő betegedett meg 2020. szeptember 1. és 2021. január 31. között.
A harmadik hullám gyorsan növekszik, a 2021. március 4-i 6278 főhöz december elején volt legutoljára hasonlóan sok eset.
2021. március 4-ig a fertőzöttek 1,02 százaléka az első hullámhoz (155 nap), 81,36 százaléka a második hullámhoz (179 nap), 17,62 százaléka pedig a harmadik hullámhoz (32 nap) köthető.
A kormány a járványügyi adatközlés terén sose volt a legtranszparensebb. A napi adatközlésre (és egyéb hírek közlésére) fenntartott koronavirus.gov.hu-n korlátozott információkat lehet csak a járványról találni. Többek között olyan jelentős adatok nem állnak rendelkezésre mint a szabad kórházi ágyak száma, a megyei fertőzöttek idősorosan visszakereshető adatai vagy a települési szintű fertőzöttségi adatbázis.
Az utóbbit a helyi bejelentések alapján egy ideig (2020. december 11-ig) gyűjtötte a pandemia.hu nevű oldal. Ez csupán töredéke volt a valódi fertőzötteknek, viszont tudott egy viszonylagos képet adni az ország fertőzöttségéről.
2021. február 25-én a K-Monitor adatigénylés útján sikeresen megszerezte a korábban nem létezőnek nyilvánított településszintű adatbázist, ugyan ez is csak összesített értékeket tartalmazott 2020. február 14-ig, nem pedig idősorosat.
A pandemia.hu és a K-Monitor-féle adatbázisokat egyesítettük, a végeredményt – a fertőzöttek számának változását – pedig az alábbi térképen lehet megtekinteni.
ELHUNYTAK
2020. január 11-én Kínában bejelentették a járvány első halálos áldozatát, aki egy 61 éves vuhani férfi volt. Az áldozatok száma azóta folyamatosan nőtt, a legtöbb elhunyt 2021. március 4-ig az Amerikai Egyesült Államokban volt, számuk elérte a 531 652 főt. Ez az összes halálos áldozat 20 százaléka.
2021. március 4-ig 2 559 473 koronavírus okozta halálesetet tartanak számon világszerte.
A legtöbb elhunyt nem csak abszolút számokban de népességarányosan is Észak-Amerikában volt: 127,9 fő 100 ezer lakosra normalizálva. Ezt követi Európa 109,7 elhunyttal 100 ezer főre. Az egyéb kategória alatt Dél-Amerika, Afrika és Ausztrália összesített értékét értjük.
Az EU-s országokon belül az elhunytak népességarányos számát tekintve Csehországban (193,3 fő), Belgiumban (191 fő) és Szlovéniában (185,81 fő) a legrosszabb a helyzet. Magyarországon lakosságarányosan ugyancsak nagyon sokan haltak meg (160 fő), a hatodik legrosszabb a halálozási mutatója hazánknak.
Amíg Ausztria a regisztrált fertőzöttek számában rosszabbul áll nálunk, az elhunytak arányos számát tekintve jobb helyzetben vannak.
Magyarországnak nem csak a nyugati szomszédnál, hanem az EU-s átlagnál is rosszabb a halálozási mutatója.
"Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri."
Magyarországon a koronavírus első hivatalos áldozata 2020. március 15-én volt, egy 75 éves férfi, akit koronavírus-gyanúval és annak legjellegzetesebb tünetével, tüdőgyulladással szállítottak a Dél-Pesti Centrumkórházba. A beteg szállítást követően hunyt el.
Az első hullám során 599 halálos áldozata volt a járványnak hazánkban. A legtöbb eset egy nap alatt, 17 elhunyt, 2020. április 19-én volt.
A második hullámban 179 nap alatt 11 925 fő hunyt el a fertőzésben. Ez hússzor több az első hullámhoz képest. A legtöbb elhunyt 2020. december 5-én volt, összesen 193 fő.
A harmadik hullámban az elhunytak száma gyorsan emelkedik, 2021. március 4-én 152 fő veszítette életét.
2021. március 4-ig az elhunytak 3,87 százaléka az első, 77,05 százaléka a második, 19,08 százaléka pedig a harmadik hullámhoz köthető.
A harmadik hullám súlyosságát mutatja, hogy amíg a második hullámban naponta átlagosan 67 fő hunyt el, addig a harmadik hullám során a napi átlagos érték már a hullám 32. napjáig 90 feletti.
A fertőzést ugyan bármelyik korosztály elkaphatja, súlyos lefolyása főleg az idős, 65 év feletti korosztályban van. "A szüleink és a nagyszüleink, az idősek komoly bajba kerülhetnek. Ez a vírus számukra ugyanis egy életveszélyes fertőzést jelent." Az elhunytak 84,16 százaléka 65 évnél idősebb volt.
2021. március 4-ig összesen 15 476 fő veszítette életét a koronavírus-fertőzés miatt. A legfiatalabb áldozat 16, a legidősebb pedig 104 éves volt.
Nem szerinti arányuk nagyjából egyenlő, 50,65% férfi, és 49,35% nő a megoszlás.
A budapesti áldozatok száma 2819 fő, míg az ország többi részében 12 657-en veszítették életüket.
Az elhunytak 0,23 százaléka 30 év alatti volt.
2,64 százalékuk volt 30 és 49 év közötti.
Az áldozatok 12,97 százaléka 50 és 64 év közötti volt.
Az elhunytak jelentős része (84,16 százaléka) 65 év feletti volt. Ha az elhunytak kora alapján lehet következtetni, akkor a legveszélyeztetettebb korosztály ezen belül is a 80-89 év közötti, ez az elhunytak 32,89 százaléka.
A kor mellett azt, hogy a fertőzés halálos kimenetelű lesz-e, nagyban befolyásolhatják alapbetegségek vagy az életmód is.
OLTOTTAK
Egy új kórokozó elleni védőoltás kifejlesztése átlagosan 10-15 évig tart. A koronavírus elleni oltások viszont ennek az időnek a töredéke alatt készültek el, nagyjából egy év alatt. Erre viszont szükség is volt, hiszen a vírus terjedését lassító korlátozások hosszú ideig nem tarthatók fent, gazdasági vagy mentálhigiéniás okok miatt sem.
Több mint 60 cég készít párhuzamosan saját oltást, amiből 11 már engedélyt kapott használatra is. Ezek a német Pfizer-BioNTech és az amerikai Moderna vakcina (mRNS típusú); a kínai Sinopharm és Sinovac, az indiai Covaxin és az orosz CoviVac (inaktivált vírust tartalmazó); az orosz Szputnyik V, a brit AstraZeneca, a kínai Convidicea, a belga Johnson & Johnson-vakcina (vektorvakcinák); és az orosz EpiVacCorona (peptid antigén alapú).
Az első oltásokat 2020. december végén kezdték beadni. A második adagot pedig 2021. január elején. Mivel teljes védettséget mindkét adag oltóanyag beadása adhat, ezért az országok védettségét is ez a szám fogja meghatározni.
A második oltások alapján Izraelben oltották be legnagyobb arányban a lakosságot (40,48%). Ezt követi az Egyesült Arab Emírségek (25,14%), majd az Egyesült Államok (7,82%). Európa átlagos oltottsága 2,51%.
Az EU-s országokból Magyarország jól áll az oltások terén, a lakosság 2,76 százaléka már megkapta mindkét adag vakcinát. Ez az EU-s átlagnál is jobb érték.
Az első adag vakcina (a Pfizer-BioNTech-féle Comirnaty) 2020. december 26-án érkezett meg Magyarországra. Az első oltást még aznap beadták, Kertész Adrienne, Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa kapta meg. Az Európai Unió által engedélyeztetett vakcinák közül a Pfizer mellé másik két cégtől is érkeztek hazánkba már szállítmányok: A Modernától és az AstraZenecától.
Az oltóanyagok beérkezését viszont a kormány lassúnak találta, és elkezdett keleti oltóanyagokat is lekötni. "Vakcina kell, és ha nem jön Brüsszelből, akkor máshonnan kell szerezni, mert az nem lehetséges, hogy azért haljanak meg magyar emberek, mert a brüsszeli vakcinabeszerzés lassú." 2021. március elejéig két keleti céggel kötött a kormány szerződést: az orosz Gamalejával (Szputnyik V-vakcina) és a kínai Sinopharmmal.
Az oltási terv alapján eredetileg minden beérkezett szállítmány felét félretették, hogy aki az első adagot megkapta, biztosan megkaphassa a másodikat is. Ezen az új vírusvariáns megjelenése miatt február végén változtattak: az új cél hogy minél több ember kapja meg az első adagot. Ugyan a gyártók nagyjából három hetes eltérést írtak elő a két adag beadása között a teljes védettség eléréséhez, az új kutatások kimutatták, hogy már egy adag is 60-70 százalékos védettséget tud nyújtani. Az új oltási terv az Egyesült Királyságéhoz hasonlít, ahol az oltás kezdete óta a lehető legtöbb embernek beadták az első adagot.
2021. március 4-ig összesen 785 440 fő kapta meg az első adagot, 267 153 fő pedig a másodikat is. A teljes védettség a második adag után nagyjából 1-2 héttel alakul ki.
Az oltási terv megváltoztatása látszik az első oltások gyors növekedésén is.
Orbán Viktor 2021. február 19-én elmondta, hogy "a beoltottak száma március elején éri el az 1 millió 225 ezret, április elejére pedig a 2 millió 582 ezret. Így húsvétra az eddig regisztráltakat be tudják oltani."
A 2021. március eleji céltól közel félmillió oltottal kevesebbnél járunk. A 2021. áprilisi célnak pedig két tényező fog gátat szabni: az egyik, hogy még a keleti beszállítással sem valószínű, hogy elegendő oltóanyag fog érkezni ezen a határidőn belül. A másik pedig az emberek oltási hajlandósága: "Egy budapesti háziorvos azt mondta, 168 pácienst hívott fel, mire sikerült 55-öt találni, aki elfogadta a kínai oltást, ám végül közülük is sokan meggondolták magukat.”
Reálisabb képet mutathat a jelenlegi számok arányos extrapolálása. Ha az elmúlt hét átlagát vetítjük előre, akkor feltételezhetően 2 070 165 fő fogja az ünnepekig megkapni az első adagot, 456 888 pedig a másodikat.
Ha viszont az 2020. december 26. óta eltelt napok számával számolunk átlagot, akkor 1 125 557 fő fogja megkapni az első adagot, 376 216 pedig a másodikat.
Ennél fontosabb kérdés a nyájimmunitás elérésének időpontja. Ha a jelenlegi oltási tempóval haladunk, 2022. végére az 50 százalékos nyájimmunitást se fogjuk elérni.
Ötszörös oltási sebességgel 2021. november közepére,
tízszeres sebességgel pedig már 2021. július elejére elérhetjük a 70 százalékos nyájimmunitást.
"A védőoltás jelenti az egyetlen lehetséges védelmet a koronavírus-járvány ellen."
Ugyan a keleti vakcinákról sok olyan hír készült, hogy a harmadik tesztfázis előtt használatba került, alacsonyabb a hatásfoka vagy erősebb immunreakciót válthat ki, jelenleg az oltás az egyetlen eszköz a nyájimmunitás eléréséhez.
"A Magyar Orvosi Kamara (MOK) határozottan támogatja a koronavírus elleni oltást. Véleményük szerint a tömeges oltásoknak jelenleg nincs alternatívája. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a különböző vakcinák beszerzésének gyorsasága nem mehet egy határon túl a szakmaiság és biztonság rovására. Mivel azonban a felmerülő szakmai kérdések jelentős részére megnyugtató válaszokat kaptak, a MOK határozottan kinyilvánítja és képviseli egyértelműen oltáspárti álláspontját."
MÓDSZERTAN
A diagramok mögötti magyar adatokat a kormány járványügyi oldaláról, a koronavirus.gov.hu weboldalról gyűjtjük napi szinten a vírus magyarországi megjelenése óta. A nemzetközi adatok az Our World in Data weboldal naponta frissülő adatbázisából vannak. A településszintű adatbázist a pandemia.hu weboldalról, a K-Monitor adatigényléséből és saját gyűjtésből állítottuk össze.
A nyájimmunitást számító modellünk nem veszi figyelembe a többszörös megfertőződés lehetőségét vagy a nem regisztrált fertőzöttek számát (feltételezhetően egy-másfél millió fő), akik így természetes módon szereztek védettséget.
A 2020. március 13-a óta napi szinten frissülő Koronamonitor oldalunkon több mint 40 diagramon és térképen lehet követni a járvány magyar változását.
Készítették: Szabó Krisztián, Bátorfy Attila, Pete Luca, Szabó Hedda
