Ferenc pápa háromnapos magyarországi látogatásának alkalmából érdemes közelebbről is megnézni a pápa eddigi utazásait. Korábbi útjait olyan emlékezetes pillanatok jellemzik, amelyek miatt ezek az események a világ figyelmének fókuszába kerültek. A pápa globális befolyását az Egyesült Államok kongresszusában elmondott klímaváltozási beszédtől a görögországi Leszbosz szigetén tett menekültlátogatásig a világ legégetőbb problémáinak kezelésére használta fel. Ebben az anyagban közelebbről megvizsgáljuk Ferenc pápa világkörüli zarándokútjait, melyet a korábbi pápák utazásainak kontextusában is bemutatunk.

A cikken szereplő illusztrációkat a Midjourney nevű képkészítő mesterséges intelligencia segítségével készítettük. Ennek módszertanáról a cikk végén bővebben írunk.

Ferenc Magyarországon

Ferenc pápa 2023. április 28-án három napos országlátogatásra érkezik Magyarországra, azon belül is a fővárosba, Budapestre. Világszinten példaértékűnek mondható az, hogy ilyen rövid időn belül Ferenc pápa már másodszor tér vissza egy országba. Hazánk előtt már visszatért Görögországba és Kubába is egy második látogatásra. Bár hazánkban az első látogatása egy nemzetközi katolikus rendezvénynek szólt, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, a mostani pedig az országnak magának, de visszatérésének oka nem egyértelmű. Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértővel folytatott beszélgetésünkből kiderül, hogy a magyarországi visszavágyódásának okáról a pápa azt nyilatkozta – már a 2021-es útja végén – hogy „sok értéke van a magyaroknak”. Később pedig azt is elmondta, hogy Európában a kisebb, kevésbé ismert országokat szeretné felkeresni, mivel azoknak szintén jelentős kultúrájuk van. Vagyis ő maga egyfajta figyelemfelhívásnak szánja látogatását: „a világ figyeljen oda Magyarországra, annak lelki, szellemi, kulturális és emberi értékeire”.

A Vatikán-szakértő szerint a pápa látogatásának egyik jelentősége az, hogy Magyarország számára a Szentszékkel (tehát a Római Pápával) való kapcsolat alapvető identitásképző jelentőséggel bír. Úgy véli, hogy államiságunk megszilárdításában fontos szerepe volt a pápa által adott nemzetközi elismerésnek, ami a Szent Istvánnak küldött koronában testesült meg. Emellett a pápa látogatásaiban mindig van valamilyen aktualitás, mának szóló üzenet – ez az országhoz szóló beszédéből fog kiderülni.

Ferenc pápa bizonyos elképzelései közel állnak a magyar kormányéhoz. Ilyen például a vallások közötti békés és konstruktív együttműködés, a béke ügyének felkarolása, az üldözött, avagy nehéz sorsú keresztény közösségek helyzetének javítására irányuló segítségnyújtás.

Elsődlegesen minden pápalátogatás vallásos jellegű, amint a Katolikus Egyház feje felkeresi a híveket egy adott országban. Ezúttal azért, hogy a pápa jobban megismerje Magyarországot, a magyar katolikusokat. Ezt tükrözik bizonyos programelemek is, például a társadalmi találkozók a fiatalokkal, a szegényekkel, a Magyar Katolikus Egyház különböző kategóriáival.

A pápa azonban egyben államfőnek is számít, így a Vatikán-szakértő szerint mindig van politikai dimenziója is a pápalátogatásnak: mind egyházi, mind állami meghívásra érkezik. A látogatás politikai jelentősége a Sándor-palotában, illetve a Karmelita-kolostorban zajló programokban nyilvánul majd meg. A pápát a repülőtéren és a Sándor-palotánál állami tiszteletadással fogadják.

A pápa gondosan összeállított háromnapos programja komoly szimbolikus jelentőséggel is bír. A látogatás mutat egyfajta országpromóciós értéket, mivel sokak érdeklődését felkelti, mi lehet az, ami miatt ilyen hamar ellátogat hozzánk másodjára is. Érszegi szerint az egyes programelemek erre segítenek választ adni. Részben szépségükkel, mint a Szent István-bazilika, a Budai Vár vagy a Kossuth tér, részben az ott zajló találkozások jelentőségével, üzenet-értékével: az Egyház által gondozottak, vagy a katolikus egyetem bemutatása révén. „Maga a záró szentmise egyszerre kapcsolja be a magyar egyházat a világegyház vérkeringésébe, s mutathatja meg a világnak a sajátosan magyar értékeket”.