Magyarok az olimpián – 125 év sikerei számokban

Szabó Krisztián – Molnár Tamás

A négyévente megrendezett nyári olimpiai játékok során ma már több kétszáz ország méretteti meg magát több mint harminc sportágban. Az első modernkori olimpiát 1896-ban, 1503 évvel az utolsó ókori olümpiai játékok után rendezték meg Athénban. 125 évvel később, 2021-ben tartották meg a 32. nyári olimpia játékokat Tokióban, amelyet a koronavírus járvány miatt 2020-ról egy évvel el kellett halasztani. Ugyan ez az első alkalom, hogy egy olimpiát csak elcsúsztattak egy évvel, az évek során a nyári rendezvényt három alkalommal – 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben – egyáltalán nem tartották meg. Ennek oka a két világháború volt, így a nyári játékokat összesen csak 29 alkalommal rendezték meg.

Magyarország már a legelső, 1896-os olimpián is képviseltette magát, ahol Hajós Alfréd meg is szerezte hazánknak az első két aranyérmet úszásból. Ugyanakkor az elmaradt olimpiákon kívül kettőn nem vettünk részt: az 1920-as antwerpeni és az 1984-es Los Angeles-i rendezvényen. Előbbiből Magyarország – az első világháború többi vesztes országával együtt – ki lett zárva, utóbbin pedig egy hidegháborús konfliktus miatt nem indultunk: az amerikai verseny bojkottjában a Szovjetunió befolyása alá tartozó országokhoz hasonlóan mi is részt vettünk, válaszul a nyugati világ 1980-as moszkvai rendezvényt érintő bojkottjára.

Magyarországnak a 2020/21-es tokiói olimpiáig bezárólag 304 nyári olimpiai bajnoka volt, aranyérmeiket 108 versenyszámban nyerték meg.

Az alábbi két diagramon az összes, magyarok által elnyert érem látható. Az első diagramon az egyes érmeket jelölő körökre kattintva olyan információkat lehet leolvasni, mint az érem nyertese, a sportág, vagy az, hogy az érmet egyéniben vagy csapatban nyerte hazánk. A jobb oldali diagramon az egyes években nyert érmek összesített értéke látható.

A legtöbb érmet (42) és aranyérmet (16) az 1952-es, Helsinkiben megrendezett olimpián nyerték a magyarok.

Magyarok által nyert olimpiai arany-, ezüst- és bronzérmek időbeli eloszlása

A legtöbb, hét olimpiai aranyérmet Gerevich Aladár vívó nyerte, egymás után hat nyári olimpián is részt vett, 1932 és 1960 között. A hét arannyal a hetedik legeredményesebb olimpiai bajnok, ugyan a helyezésen 11 másik sportolóval osztozik.

Gerevich egyúttal a legtöbb olimpiai érmet nyert sportoló címét is kiérdemelte pályafutása során, 10 éremmel. A vívó mellett ugyancsak 10 éremmel áll a rangsor élén Keleti Ágnes, ötszörös olimpiai aranyérmes tornász is. Keleti a jelenleg legidősebb, ma is élő magyar olimpikonunk, 2021. január 9-én töltötte be 100. életévét. Gerevich és Keleti 14 másik sportolóval együtt a nyolcadik legtöbb érmet elért olimpikon a világon.

Legtöbb olimpiai aranyat nyert magyar sportolók

Legtöbb olimpiai érmet nyert magyar sportolók

Magyar sportolók már a legelső, 1896-ban megrendezett modernkori olimpián is indultak. A hét induló – Dáni Nándor, Hajós Alfréd, Kakas Gyula, Kellner Gyula, Szokolyi Alajos, Tapavicza Momcsilló és Wein Dezső – közül öten összesen hat érmet hoztak haza, amiből kettő arany-, egy ezüst- és három bronzérem volt.

Az elmúlt évek rendezvényein átlagosan 150-200 magyar sportoló vett részt. Ugyan látható egy viszonylag csökkenő nyerési arány, ez a magyar olimpikonok teljesítményének romlása helyett sokkal inkább az összes résztvevők számának növekedésével és sportszámok fokozatos bővülésével magyarázható.

Az egyes évek összindulói és magyar érmesek száma alapján a legsikeresebb olimpiai részvételünk az 1932-es volt, amikor az 1332 összes indulóból 58 magyar volt, és közülük 28-an érmet is nyertek. Ez az összes induló 2,1 százalékát jelenti. Hozzá kell viszont tenni, hogy a nagy gazdasági világválság miatt a ’32-es olimpián jelentősen alacsonyabb volt a részvétel az azt megelőző, 1928-as olimpiához képest, ami így hozzájárulhatott ahhoz, hogy ez legyen a legsikeresebb olimpiája a magyaroknak. 

Magyar résztvevők és érmesek abszolút és százalékos megoszlása

Magyar résztvevők abszolút és százalékos megoszlása az összes résztvevőn belül

Nézzük meg az olimpiai sikereinket és sportolóinkat különböző felosztások alapján, először az egyéni és csapatos indulások szerint. Az alábbi diagramokon látható, hogy az egyéniben és csapatban nyert érmek megoszlása szinte megegyezik mind az összes, mind a három dobogós érem tekintetében.

Ugyan több olimpiai érmet nyertünk egyéniben, mint csapatban, a csapatos győzelmek értelemszerűen több fő együttes játékának eredményei voltak.

Emellett az is előfordulhat, hogy egy versenyző mind egyéniben, mind csapatban is megmérettette már magát (és nyert érmet) a nyári játékokon. Erre eddig 64 versenyzőnél volt példa.

Egyéni és csapatos, arany érmet érő indulások megoszlása (1); egyéni és csapatos, ezüst érmet érő indulások megoszlása (2); egyéni és csapatos, bronz érmet érő indulások megoszlása (3); egyéni és csapatos, érmet érő indulások megoszlása (4); egyéniben és/vagy csapatban induló, érmet nyerő versenyzők megoszlása (5)*

A magyar olimpikonok a legtöbb érmet vívásban, úszásban és kajak-kenuban szerezték. Ebből a három sportágból az összes érmek (és aranyérmek) évente összesített számát nézve mindig a legjobb tíz ország között voltunk a rangsorban. Ez a kiemelkedő siker részben a magas részvételi aránynak is köszönhető, hiszen a 29 megrendezett olimpiából mindössze kettőn nem vettünk/vehettünk részt.

Hat legtöbb magyar érmet hozó olimpiai sportág**

Magyarország helye a nemzetközi örökrangsorban a három legtöbb magyar aranyérmet hozó sport esetében***

Az összes sportágban elnyert érmek (és aranyérmek) évente összesített rangsorában Magyarország szinte mindig a legjobb tíz ország között helyezkedett el. Az egyetlen alkalom, amikor évekre a 10. helyezésnél rosszabbra csúsztunk vissza, az első világháborút követő, 1920-as olimpiai kitiltásnak volt köszönhető, viszont 1932-re már újból felkerültünk a toplistára. Azóta stabilan a hatodik és nyolcadik hely között tartjuk a helyezést.

Magyarország helye a nemzetközi örökrangsorban az összes sport esetében

Hazánk a fenti diagramokon jelölt sportokon felül kiemelkedő sikereket ért el más sportokban is, például vízilabdában: a férfi válogatott a 27 alkalomból 23-szor vett részt, kilenc arany-, három ezüst-, és négy bronzérmes helyezést szerzett. Az összesített érmes és csak aranyérmes helyezések alapján is a magyar válogatott áll a sportban a világrangsor első helyén. Öttusában 23 éremmel (amiből 9 arany volt) a legsikeresebb ország vagyunk. Labdarúgásban három aranyéremmel másodikak vagyunk az Egyesült Államok után.

Magyarország két alkalommal nem vett részt a nyári játékokon. Az első az 1920-as antwerpeni olimpia volt, ahonnan hazánkat – az első világháború vesztes országaihoz hasonlóan – kizárták, így ezen az eseményen az Olimpiai Bizottság döntése miatt nem tudtunk részt venni.

A másik az 1984-es Los Angeles-i olimpia volt. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió hidegháborús feszültségeinek egyik eredménye az ellenség olimpiai játékának bojkottálása volt. 1980-ban az USA felszólította szövetségeseit, hogy ne vegyenek részt az abban az évben Moszkvában megrendezett játékokon, ezzel tüntetve Afganisztán szovjet megszállása ellen. 1984-ben erre válaszul a Szovjetunió felszólította a szovjet blokk államait az Amerikában megtartott sportrendezvény bojkottjára, így hazánk – a legtöbb szovjet befolyás alatt álló országhoz hasonlóan – nem vett részt az akkori olimpiai játékokon. A Szovjetunió helyette megtartotta a saját “olimpiáját”, a Barátság Versenyeket.

Magyarok részvétele a nyári olimpiai játékokon

A magyar indulók másik elemzési módja a nemi megoszlás. Az első, 1896-os nyári játékoknak még nem volt női résztvevője. Négy évvel később a női sportolók száma 22 volt (975 férfi mellett), Magyarország viszont egészen 1932-ig nem küldött nőket a versenyre. A női részvétel azóta fokozatosan nő, a 2020/21-es tokiói olimpián már több női magyar sportoló vett részt, mint férfi.

Magyar érmesek abszolút és százalékos nemi megoszlása

Magyar indulók abszolút és százalékos nemi megoszlása

A női és férfi indulók kiegyenlítődésében nincs egyedi helyzetben Magyarország. Az alábbi diagramon látható, hogy az elmúlt évek során stabil növekedés volt a női résztvevők összes résztvevőn belüli arányában. A 2020/21-es olimpia volt az első, ahol szinte 50-50 százalékban képviseltette magát a két nem. Magyarország ebben az évben kicsit jobb volt az olimpiai átlagnál, a magyar indulók 53,1 százaléka nő volt.

Női indulók százalékos aránya résztvevő országok szerint

Magyar résztvevők és győzelmek sportáganként****

A magyar olimpiai sikereket az olimpiai sportágak szerint is fel lehet osztani. Magyarország 33 sportágban indult az elmúlt 125 év alatt. Atlétikából és úszásból minden évben volt magyar induló, ha leszámítjuk a két kihagyott rendezvényt.

Számos olyan sportág van, ahol az indulást dobogós helyezés követte: ilyen az úszás (27 olimpiai indulásból 22-őn nyertünk érmet is), az atlétika (27-ből 18), a vívás (25-ből 24), a birkózás (25-ből 22), a torna (25-ből 15), a vízilabda (23-ból 16), és a kajak-kenu (19-ből 17). Ezek közül a magyarok vívásban a legsikeresebbek, egyrészt a fentebb bemutatott összesített dobogós helyek száma miatt, másrészt pedig a győzelmi/részvételi arány miatt.

Legkevésbé sikeres olimpiai sportunk a kerékpározás, amiben 20 alkalommal indulunk, de egyszer se kerültünk fel a dobogóra.

A sportokat és győzelmeket bemutató diagram fölött lévő gombokkal lehet váltani a részvételi, és az érmekre lebontott győzelmi hőtérképek között.

Magyar résztvevők és győzelmek sportáganként****

A nemek szerinti győzelmeket és az adott sportban nyert érmeket egymás mellett is bemutatjuk. Ebből több dolog is látszik. Egyrészt megkapjuk a sportok nemi dominanciáját: olimpiai kézilabdában a magyar női válogatott volt a sikeresebb, ugyan már a sportág első, 1936-os olimpiai megjelenésekor is részt vett a magyar férfi kézilabda-csapat. Nemileg arányos sport a torna, amiben több volt a női dobogós, de nincs túlnyomó többség a férfi tornászokhoz képest.

Dominánsan férfisport a vívás, ahol a női sportolók mindössze az egyötödét teszik ki a valaha érmet nyert vívóknak. A vízilabda és a labdarúgás is egy csak férfiak által uralt sport a magyarok körében. A női vízilabda 2000 óta része az olimpai sportoknak, és a magyar női válogatott 2004 óta indul a versenyen, a női labdarúgás pedig 1996-ban terjedt ki mindkét nemre, ugyan magyar női válogatott még nem mérettette meg magát benne. 

A másik, egyértelmű tényező, a sportok egyéni- vagy csapatjellege, ami a nemi megoszlással párba állított érmek számán mérhető tetten. Miközben vízilabdában vett részt az egyik legtöbb sportoló, ebből a sportból jelentősen kevesebb érem nyerhető (olimpiánként egy arany/ezüst/bronz), mint másból.

Férfi és női érmesek és nyert érmek sportáganként

A 2020/21-es tokiói nyári olimpiai játékokon a magyar versenyzők 6 arany, 7 ezüst és 7 bronzérmet nyertek, ezzel hazánk a 15. helyen végzett a nemzetközi ranglistán. Az idei olimpiai aranyérmes bajnokaink győzelmeiről alább lehet olvasni.

Magyar olimpiai aranyérmesek a 2020/21-es tokiói olimpián

A következő három olimpia a tervek szerint 2024-ben Párizsban, immáron harmadjára, 2028-ban Los Angelesben szintén harmadjára, és 2032-ben Brisbane-ben először kerül megrendezésre.

A 2024-es olimpia megrendezésére Magyarország is pályázott, amely végül vissza lett vonva, a Momentum Mozgalom által szervezett NOlimpia népszavazási kezdeményezés hatalmas támogatottsága miatt.

Az elmúlt években az olimpia megrendezése egyre kevésbé kifizetődő beruházás az aktuális nyári játékokat tartó országot sújtó hatalmas kiadások, építkezések miatt. A 2020/21-es olimpiára ez hatványozottan igaz, hiszen a világjárvány miatt a sportszámokat zárt kapuk mögött kellett megtartani, nézők nélkül, hatalmas bevételtől elesve ezáltal. A tokiói versenysorozatot eredetileg 7 milliárd dollárból tervezték megvalósítani, a rengeteg változtatás és csúsztatás következtében viszont ez az összeg nagyjából 20 milliárd dollárra bővült. Egy olimpia megrendezése már csak a stadionok, épületek, infrastruktúra felépítése és jövőbeni fenntartása miatt is hatalmas költségekkel jár. Ezeket a versenyek végeztével a legtöbb esetben elhanyagolják, nem fordítanak pénzt a karbantartásra, így azok az enyészet martalékává válnak. Ugyanerre a sorsra jutottak a 2016-os Rio de Janeiro-i olimpiára megépített stadionok is, amelyek ma már teljesen üresen állnak.

Megjegyzések

*Az (5) diagram a valaha az olimpián érmet nyert sportolókat veszi alapul, függetlenül az indulások vagy a nyert érmek számától.

**A diagramnál az összesített és arany érmek száma volt a rendező elv. Hazánk a diagramokon jelölt sportokon felül kiemelkedő sikereket ért el más sportokban is, például vízilabdában: a férfi válogatott a 27 alkalomból 22-szer vett részt, kilenc arany-, három ezüst-, és négy bronzérmes helyezést szerzett. Az összesített érmes és csak aranyérmes helyezések alapján is a magyar válogatott áll a sportban a világrangsor első helyén. Öttusában 23 éremmel (amiből 9 arany volt) a legsikeresebb ország vagyunk. Labdarúgásban három aranyéremmel másodikak vagyunk az Egyesült Államok után.

***A diagramokon olyan államokat is feltüntettünk, amelyek ma már nem léteznek, több országra bomlottak. Ezek a következők: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szocialista Köztársaság, Szovjetunió. Ennek oka, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezeknek az államoknak a korábbi eredményeit külön tartja számon, nem vonja össze a ma létező országok eredményeivel.

****A diagram csak azokat a sportokat mutatja, amelyekben a magyarok valaha indultak. A következő sportok így nem szerepelnek: baseball, croquet, golf, gördeszka, gumiasztal, hullámlovaglás, jégkorong, jeu de paume, kötélhúzás, krikett, lacrosse, motorcsónakázás, műkorcsolya, műúszás, pelota, raket, roque, rögbi, softball, sportmászás, strandröplabda. Ezek többsége csak bemutató sport (demonstration sport) volt, és ma már nem része a sportrendezvénynek.

ATLO055

Adat forrása

olimpia.hu, olympics.com, olympedia.org, kaggle.com, statista.comwikipedia.hu

Szöveg, adat, grafika, vizualizáció

Szabó Krisztián, Molnár Tamás


Ezeket láttad már?