JÁRVÁNYOK MAGYARORSZÁGON

– az elmúlt húsz évben –

Bevezetés
Az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), valamint jogutódja, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) heti rendszerességgel közli számos vírusos és bakteriális eredetű fertőzés adatait. Az egészségügyi szolgáltatóknak törvényileg szabályozott bejelentési kötelezettségük van a járványügy felé, a rendelet pedig felsorolja azokat a fertőző, vírusos, bakteriális, vagy egyéb betegségeket, amelyeket jelenteni kell. A nyilvánosan elérhető adatok csupán a lehetséges fertőzések fontosabb, gyakoribb fajtáit tartalmazzák. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) heti Epinfo hírlevele tartalmazza a heti adatokat, viszont – ahogy az NNK-tól megtudtuk – ezek nem tisztított adatok, így mi az ő ajánlásukra az NNK havi jelentéseiben szereplő adatokat használtuk.

Módszertani megjegyzések
Az NNK és elődje, az ÁNTSZ az évek során némileg változtatott a fertőzések elnevezésén, kategorizálásán, továbbá egyes esetekben megszüntette az adatközlést. Így a kigyűjtött adatokat a különféle elnevezések alapján össze kellett vonni és egyzetetni kellett, hogy a kontinuitás az idővonalon ne szakadjon meg. Az összes közölt járvány ábrája nem tartalmazza a fertőzéses bélhurut (enteritis infectiosa) és a mononukleózis fertőzéses adatait, mivel mindkettő adatainak a közlését 2011. decemberével megszüntette az OEK. A fertőzéses bélhurut adatait részben a rotavírus adatai vették át. Azért fontos ezt megjegyezni, mert ha valaki a teljes idősort nézi az összes regisztrált fertőzéssel, az a téves benyomása alakulhat ki, hogy 2011 végétől hirtelen jelentősen csökkent a járványügyi szempontból fontos fertőzéses megbetegedések száma. Ezzel szemben ha kivonjuk a bélhurutot és a mononukleózist a teljes idősorból, akkor az látható, hogy noha van csökkenés, de ez a csökkenés nem akkora. A Hepatitis-fertőzéseknél a különböző típusokat összevontuk, a kiugrásért a Hepatitis A felel. 

Vizualizációk
A vizualizáció a nyolc legtöbb esetszámot produkáló fertőzéses megbetegedést mutatják havi bontásban 2000 és 2019 között. Ezek közül a bárányhimlő felel az évi fertőzések 50-60 százalékáért, de jelentősnek mondható a szalmonella, a campylobacteriosis, s skarlát és a rotavírus esetszáma is. Ezek összesen a teljes fertőzések kb. 90 százalékát teszik ki. A legtöbb fertőzéses megbetegedés éves esetszáma pár tucat és száz között ingadozik. 

Atlo041
Adatok forrása: ÁNTSZ, OEK
Adatgyűjtés, tisztítás: Maier Péter (ELTE MMI), Patyi Violetta (ELTE MMI), Dián Dóra (ELTE MMI), Szóda Krisztián (ELTE MMI)
Vizualizáció: Bátorfy Attila

További anyagaink

Támogatási lehetőségek