Készítették: Szabó Krisztián (Átlátszó), Konstantina Maltepioti (MIIR) és Kostas Zafeiropoulos (MIIR)

Az elmúlt évtizedben Európában legalább 681 076 embert érintettek az árvizek, és 1579-en életüket vesztették. A legfrissebb, műholdas adatok szerint az elmúlt két évben súlyos károk keletkeztek a termőföldeken, az utakon, a vasutakon, valamint az energia- és kommunikációs hálózatokban.

„Az árvíz megváltoztatta az életünket. A gyerekeim minden egyes esőnél rettegnek. A fiam pánikrohamot kapott, amikor Faenzában megint lezárták a hidakat – azt hitte, minden újra megtörténik. Én sem tudom megállni, hogy ne nézzek a folyóra, valahányszor áthajtok fölötte. Most már napról napra élek. Minden egy pillanat alatt megváltozhat. Fél óra alatt mindent elveszítettem.”

Francesca Placci az olaszországi Faenza városának lakója, amely Ravenna megyében, Emilia-Romagna tartományban található. Faenzát 18 hónap alatt háromszor is elöntötte az árvíz.

Az árvizek a leggyakrabban előforduló természeti katasztrófák. Gyakoriságuk 2004 óta több mint kétszeresére nőtt, főként az emberi tevékenység okozta klímaváltozás következtében felgyorsult hidrológiai ciklus miatt. Az elmúlt 30 évben Európában mintegy 5,5 millió ember vált árvíz sújtotta terület lakójává, közel 3000 halálesetet regisztráltak, és a gazdasági károk meghaladták a 170 milliárd eurót. Ezek az adatok azonban csak becsült értékek.

Három különböző adatbázis adatainak egyesítésével létrehoztuk az első olyan átfogó adatbázist, amely nyomon követi az árvizeket, az érintett emberek számát és a haláleseteket az európai régiókban 2014 és 2024 között. Emellett külön adatbázist is készítettünk a legutóbbi két év műholdas adatai alapján, amely uniós tagállami régiók szintjén mutatja meg az áradások kiterjedését, valamint azok hatását a földterületekre és az infrastruktúrára.

A Copernicus, a nyilvánosan elérhető EM-DAT adatbázis, valamint a Hanze adatbázis alapján 2014 és 2024 között legalább 681 076 embert érintettek árvizek 24 európai országban. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a szám valószínűleg ennél magasabb, mivel nem minden árvízről áll rendelkezésre adat. Az általunk elemzett elérhető adatok alapján az elmúlt évtizedben legalább 1579 ember vesztette életét Európában árvízben.

Az Athéni Nemzeti Obszervatórium (NOA) Környezeti Kutatások és Fenntartható Fejlődés Intézete (IERSD) szerint a Balkán térségben átlagosan 6 és fél évente fordul elő olyan árvíz, ami több mint 10 halálos áldozatot követel, míg 22-nél több halálesetet eredményező áradás 12 évente történik.

2024. október 29-én heves esőzések súlyos áradásokat okoztak a Valenciai Autonóm Közösség területén, mintegy 53 260 hektárnyi területet érintve. A katasztrófa körülbelül 190 090 embert érintett, és 232 ember életét követelte. Ez volt Európa legnagyobb árvízkatasztrófája 2024-ben, és az emberi veszteségek szempontjából is a legsúlyosabb.

Árvíz a spanyolországi Valenciában. Forrás: Guillermo Gutiérrez Carrascal / El Confidencial

A valenciai árvizek rávilágítottak arra, hogy a legsúlyosabban érintett térségekben alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem, és az ottani, olcsóbb területeken épült házak kevésbé ellenállóak az ilyen természeti csapásokkal szemben.

Valencia a harmadik olyan spanyol tartomány, ahol a legmagasabb az árvízveszélyes övezetben található épületek száma.

2022. október 25.2024. október 30.

A spanyolországi Valencia régió, az árvíz előtt és után.
Forrás: NASA Earth Observatory

Az elmúlt két év során 17 európai országban 32 árvíz volt, amelyek összesen 427 336 hektárnyi területet érintettek – ez körülbelül másfélszerese Luxemburg méretének, a Copernicus Katasztrófaelhárítási Szolgálat (CEMS) műholdas adatai alapján.

A 61 érintett régió elemzése alapján a legnagyobb kiterjedésű áradások a vidéki térségekben történtek, körülbelül 138 663 hektárnyi területen. Összehasonlításképpen, a köztes (félvárosi) térségekben 98 447, míg a városi területeken 88 468 hektár volt érintett.

Az érintett területek csaknem 82,5 százaléka mezőgazdasági és természetes területeket voltak. Az árvizek megközelítőleg 327 666 hektárnyi mezőgazdasági területet sújtottak, ami az összes érintett terület 76,7 százalékát teszi ki. Ide sorolhatók a szántóföldek, legelők, ültetvények és vegyes mezőgazdasági használatú területek. Ez a jelentős területveszteség jól mutatja, milyen súlyos hatással vannak az árvizek a mezőgazdaságból élők megélhetésére.

Az elmúlt két év legnagyobb európai árvize 2023. szeptember 5-én volt Görögország Thesszália régiójában, ahol közel 122 375 hektárnyi területet öntött el a víz – ennek 92 százaléka mezőgazdasági terület volt. A vihar 17 ember életét követelte, 44 000 lakost érintett Karditsa, Trikala, Magnesia és Larissa térségekben, valamint több mint 200 000 állat pusztulását okozta.

Adataink szerint Thesszáliában keletkezett a legsúlyosabb közlekedési infrastruktúra-kár Európában az elmúlt két évben: összesen 1590 km úthálózat és csaknem 149 km vasúti infrastruktúra sérült meg.

Elöntött síkságok Palamas városa közelében, a görögországi Thesszália régióban. Forrás: Makis Theodorou

A 2023-as thesszáliai árvíz hivatalos halálos áldozatainak száma 17 volt. Egy friss kutatás azonban, amelyet a görög Közegészségügyi, Egészségpolitikai és Alapellátási Kutatási és Oktatási Központ végzett, arra mutat rá, hogy az árvízhez köthető halálesetek száma az első negyedévben valójában húszszor magasabb volt. Az áradást követő három hónapban összesen 335 ember hunyt el, főként szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi megbetegedések következtében.

2023. augusztus 31.2023. szeptember 8.

Thesszália leginkább érintett területei az árvíz előtt és után.
Forrás: NASA Earth Observatory

Az árvizek összesen 4256,2 km közlekedési infrastruktúrában okoztak kárt, beleértve az úthálózatot, vasutakat, tengeri létesítményeket, városi közlekedést és a légiközlekedési infrastruktúrát. A károk közel 67 százaléka a helyi közutakat érintette, a legnagyobb mértékű úthálózati károsodás pedig a városi térségekben történt.

Emellett további 6885,4 km vidéki út és ösvény is kárt szenvedett.

Az elmúlt két évben az árvizek 1223,6 km csővezetékrendszert és kommunikációs infrastruktúrát is érintettek, főként városi térségekben. Ebbe beletartozik 845,9 km távolsági csővezeték, kommunikációs és villamosenergia-hálózat, valamint 377,7 km helyi csővezeték és kábel, amelyek következtében több lakóingatlan áram és ivóvíz nélkül maradt.

Az adatok alapján elmondható, hogy bár a vidéki térségeket nagyobb kiterjedésű áradások sújtják, a városi területeken jelentősebb az infrastruktúrában keletkezett kár.

Németországban sérült meg a legtöbb csővezeték és kommunikációs infrastruktúra: 209,8 km hossznyi távvezetéket és villamosenergia-hálózatot, valamint 117,7 km hossznyi helyi csővezetéket és kábelt érintettek az árvizek.

Az elmúlt két évben Brandenburg, Baden-Württemberg, Bajorország, Alsó-Szászország, Szászország, Szász-Anhalt és a Saar-vidék területén összesen 327,5 km hossznyi infrastruktúrát érintettek árvizek.

A Saar folyó áradása a németországi Saar-vidéken, 2024. május 18. Forrás: Berit Kessler / Shutterstock.com

2020 december2023. december 30.

A Weser folyó északi szakasza a németországi Bréma közelében – árvíz előtt és után.
Források: Google Earth, Brockmann Consult

Az elmúlt két év során 17 országban 32 árvíz összesen 427 336 hektárnyi területet súlytott, nagyjából 320 560 embert érintve. Kiemelendő, hogy ennek a 320 ezer főnek az 59,3 százaléka a valenciai árvízben volt érintett.

Bár a vidéki térségeket nagyobb kiterjedésű áradások sújtják, a sűrűbben lakott városi területeken gyakran több embert érintenek ezek az események. Ugyanakkor a gazdasági hatásokra vonatkozó adatok hiányában nem lehet pontosan megállapítani, mely közösségek viselik a legnagyobb terheket.

Az elmúlt három és fél évtized az utóbbi 500 év egyik legtöbb árvizet hozó időszakának számított Európában. TKutatások szerint ez az időszak jelentősen eltér a korábbi árvízintenzív periódusoktól mind az árvizek nagysága, mind a levegő hőmérséklete, mind pedig az árvizek évszakos eloszlása tekintetében. 2024 nyara minden eddiginél melegebb volt Európában és világszerte is. Minden egyes Celsius-foknyi globális átlaghőmérséklet-emelkedés körülbelül 7 százalékkal növeli a csapadék intenzitását.

Nagy valószínűséggel a következő években újabb jelentős árvíz sújtja majd Európát, hasonlóan a Valenciában, Faenzában, Thesszáliában vagy Közép-Európában történt eseményekhez. Európa azonban úgy tűnik, továbbra sincs kellően felkészülve az ilyen árvizek hatékony kezelésére.

A lakosságvédelemben szempontjából a korai előrejelző rendszerek jelentik az egyik legfontosabb védekezési eszközt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elegendő csupán időben figyelmeztetni az embereket az evakuálásra. A hatóságoknak pontosan tudniuk kell, hol várható árvíz, hol jelentkezik a valós kockázat, és rendelkezniük kell elegendő idővel ahhoz, hogy a víztömegek irányítását megfelelően megszervezzék – nemcsak az emberek, hanem az állatok, az ingatlanok és a létfontosságú közszolgáltatások védelme érdekében is.

A MIIR és az EDJNET adatújságírói kutatása egy olyan hiányosságot próbál meg betölteni, amelyet a töredezett és hiányos európai árvízadatok jellemeznek. A klímaváltozás egyre súlyosbodó hatásainak fényében ez a munka rámutat arra, mennyire sürgető szükség lenne egy hivatalos, átfogó és rendszeresen frissített adatbázisra, amely az árvizeket európai régiós bontásban követi nyomon – nemcsak a felkészültség és ellenálló képesség javítása érdekében, hanem az árvízkárok hatékony kezelése céljából is.

Készítette: Krisztián Szabó (Átlátszó)
Adatgyűjtés és elemzés: Konstantina Maltepioti (MIIR)
Kutatómunka: Kostas Zafeiropoulos (MIIR)