A földrengések legintenzívebb, központi kiterjedése
Hatay
Islahiye

Kahramanmaras
Nurdağı
A földrengésben érintett terület népsűrűsége
Kattints ide a nagyításhoz!Vissza
Szűrd eszerint:
Évtized
Erősség
Lemez

Szűrők törlése
ÉS
MEGREMEG
A
FÖLD

FÖLDRENGÉSEK 1900-TÓL NAPJAINKIG




I. Törökország-Szíria

2023. február 6-án helyi idő szerint nem sokkal hajnali négy óra után 7,8-as erősségű földrengés rázta meg a törökországi Gaziantep városától harmincnégy kilométerre található térséget, majd fél nappal később 7,5-ös erősségű utórengést mértek Kahramanmaraş megyében.

A földrengést több ezer utórengés követte, melyekből legalább kétszáz 4-nél nagyobb magnitúdójú volt.


Diyarbakır romokban, 2023 (VOA)


A földrengések központi kiterjedése a Kelet-anatóliai törésvonalon hűzódott végig, ahol az Arábiai és az Anatóliai kőzetlemezek találkoznak. A lemezek a földrengés hatására közel száz kilométeres szakaszon mozdultak el legalább három métert.


Az eddigi becslések szerint közel 50 ezer halottja és több mint 120 ezer sérültje van a földrengéseknek. Ezen felül további több százezer ember veszítette el az otthonát a körülbelül 30 millió ember által lakott térségben.


Az anyagi károkat több mint 84 milliárd dollárra teszik. Számos település épületeinek, köztük műemlékeinek jelentős része összedőlt vagy helyrehozhatatlanná vált. Az épületek mellett az úti és vasúti infrastruktúra is súlyos károkat szenvedett. A mellékelt négy képen négy törökországi település megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott épületeit lehet látni.


A Szíria északi részét is megrázó földrengések érzékelt intenzitása szinte magyarországnyi méretű volt. A földrengés hullámait Egyiptomban, Cipruson, Libanonban, Izraelben is érzékelték. Ez volt a 21. század ötödik legnagyobb földrengése.


II. Földrengések világszerte 1900 óta

A United States Geological Survey (USGS) földrengés-katalógusa szerint 1900 óta több mint 37 ezer 5,5-ös vagy annál nagyobb erősségű földrengés volt világszerte.


A valaha mért legnagyobb földrengés 1960. május 22-én volt Chilében, a Moment erősségi skálán 9,5-ös erősségű volt. Epicentruma a chilei Valdivia volt. A földrengés érintette Chile déli részét, Hawaiit, Japánt, a Fülöp-szigeteket és az alaszkai Aleut-szigeteket.

A földrengés egyben szökőárat is okozott, mely jelentős károkat tett a chilei partvidékben. A földrengés kiindulópontjától 10 000 kilométerre 10,7 méteres hullámokat mértek. Ezek a hullámok egészen Japánig, Hawaii szigetéig és a Fülöp-szigetekig is eljutottak. Két nappal a földrengés után 40 év inaktivitás után kitört a chilei Cordón Caulle vulkán.

A katasztrófa halálos áldozatainak számát 1600 körülire becsülik. Számítások szerint kétmillió ember maradt hajléktalan. A kár 550 millió dollár értékű volt, ami mai árfolyamon közel ötmilliárd dollárnak felel meg.


Chilei földrengés, 1960 (Encyclopædia Britannica, Pierre St. Amand)


Az 5-ös vagy annál erősebb amerikai földrengések háromnegyede Alaszkában történik. Itt a Csendes-óceáni-lemez közeledik az Észak-amerikai-lemezhez, és évi 7-9 centiméteres alábukással okoz jelentős erősségű földrengéseket. Az elmúlt 120 évben számos 8-as erősségűnél nagyobb földrengést mértek az alaszkai régióban, melyek közül az 1964. március 28-i 9,2-es volt a világ második legnagyobb földrengése.

A földrengésnek és szökőárnak 131 közvetlen áldozata volt, és 311 millió dolláros anyagi kárt okozott. Ez mai árfolyamon közel 3 milliárd dollárnak felel meg.


Beszakadt Negyedik sugárút az alaszkai Anchorage-ban, 1964 (Az Amerikai Egyesült Államok Hadserege)


2004. december 26-án az indonéziai Szumátra szigete melletti törésvonalon 9,1-es erősségű földrengés volt. A földrengés szökőárral párosulva tizennégy országot érintett és közel 228 ezer áldozattal járt. Ebből 167 ezren Indonéziában veszítették életüket. Ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó természeti katasztrófa ami valaha történt. A keletkezett kár mai árfolyamon nagyjából 13 milliárd dollárnyi volt.


Szumátrai falu szökőár után, 2005 (Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete, Philip A. McDaniel)


A 2011. március 11-i, 9,1-es erősségű tóhokui földrengés volt Japán legnagyobb földrengése. A földrengést több ezer utórengés követte, melyek közül legalább nyolcvan 6-os erősségűnél nagyobb volt. A halálos áldozatok száma közel húszezer volt, az anyagi kárt pedig 360 milliárd dollárra becslik.

A földrengés által létrejövő tizenöt méteres szökőár elérte a fukusimai atomerőművet, amely tökretette a reaktorok hűtéséért felelős tartalékgenerátorokat. Ez a reaktormagok leolvadását, végül az erőmű felrobbanását eredményezte.


Otsuchi négy nappal a földrengés és szökőár után (Iwate prefektúra), 2011 (Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete, Alexander Tidd)


1952. november 4-én 9-es erősségű földrengés rázta meg az oroszországi Kamcsatka-félszigetet. A térségben már 1737-ben és 1841-ben is mértek legalább 9-es erősségűként számontartott földrengést.

A földrengést követő szökőár a félszigeten található Szevero-Kurilszk városban 10-17 ezer halálos áldozatot követelt meg. A hullámok egészen Hawaii szigetéig értek, ahol közel egymillió dolláros anyagi kárt okozott.

Az egykor a közvetlenül az öböl partján álló, teljesen megsemmisült települést később a parttól távolabb újraépítették.


Az újjáépített Szevero-Kurilszk, 2020 (Google Earth/Maxar)


Nevezetes volt az 1906. április 18-i San Fransiscó-i, 7,9-es erősségű földrengés. A rengés a Szent András-törésvonal mentén haladt észak és déli irányba egyaránt, 477 km-en keresztül. Oregontól Los Angelesig, illetve a kontinens belseje felé Nevadáig érezhető volt.

A földrengés után napokon át tartó tűzvész volt. A földrengésben és a tűzben San Fransisco nyolcvan százaléka megsemmisült, és több mint háromezren meghaltak. Ez volt az amerikai történelem legtöbb halálos áldozatát megkövetelő földrengése.


San Fransisco romjai hat héttel a földrengés után (részlet), 1906 (George R. Lawrence)


Ezen a földgömbön az összes 1900 utáni, 5,5-ös erősségűnél nagyobb földrengést lehet böngészni. A bal oldali panel segítségével rá lehet szűrni az évizedre, az erősségre valamint a tektonikus lemezre.


c


A diagramon az 1900 óta bekövetkezett 7-es, vagy annál nagyobb erősségű földrengések számának eloszlása látható. A legtöbbször mért erősség a 7,1-es volt.


Az erősség szerinti felosztást évtizedenként csoportosítva is bemutatjuk.


A legtöbb 7-es vagy annál nagyobb erősségű földrengés az Észak-amerikai tektonikus lemezen (137) volt 1900 óta, melyet a Csendes-óceáni (130) majd azt Ohotszki követ (120).


A 7,1-es földrengések közül a Szunda-lemezen volt a legtöbb, összesen 17. Ezen a lemezen található az indonéz szigetvilág.


1960 és 1969 között 19 földrengés volt az Ohotszki lemezen, ami egy évtized alatt a legtöbb egy lemezen mért földrengés.

III. Adatok
Az alábbiakban az USGS adatbázisa alapján különféle adatvizualizációkat lehet látni. A háromdimenziós korrelációs pontdiagram a földrengések idejét, erősségét és mélységét mutatja meg.
Az 5,5-nél erősebb földrengések tér- és időbeli eloszlása
Az alábbi interaktív adatvizualizáció a földrengések különféle összefüggéseit, térbeli és időbeli eloszlásait tárja fel.
A 2000-es évek tíz legnagyobb földrengése közel hétszázezer emeberéletet követelt meg, és 776 milliárd dollár kárt okozott. A 2023-as török-szír földrengés mindkét szempont szerint a tizes listában található.
Az óceániai, japán, orosz és amerikai partok mentén elhelyezkedő Cirkumpacifikus-hegységrendszer a Csendes-óceán medencéjét körbevevő peremhegység. Az itt bekerített Csendes-óceáni-, Kókusz-, Nazca-lemez és egyéb mikrolemezek területén jelentős a tektonikus lemezek mozgása, így a földrengések is. A világ földrengéseinek nagyjábül 90 százaléka a hegységrendszer mentén húzódó törésvonalaknál volt. A hegységrendszer a szumátrai és jáva térséggel kiegészítve alkotja a Tűzgyűrűt, amely mentén a Föld összes aktív és szunnyadó vulkánjának háromnegyede helyezkedik el.
A föld tektonikus lemezei és a vulkánok elhelyezkedése


A földrengések modelljének átnézeti képe
IV. A földrengésekről általában
A földrengéseknek a szeizmológia szerint több típusa is van. Lehet őket kategorizálni például a földrengés által kiváltott lökéshullámok típusa, valamint a törésvonalak mentén lévő földterületek mozgása alapján is.

A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása. A földrengések általában a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullámok, melyek a keletkezési pontból – a földrengés hipocentrumából – gömbhéjszerűen terjednek minden irányba. A hipocentrum felszínre vonatkozó merőleges vetülete az epicentrum.

A feszültség több okból halmozódhat fel. Ebből következik, hogy a földrengések a Föld különböző részein keletkeznek. A legnagyobb feszültségek a kőzetlemezek találkozásánál keletkeznek, és a földrengések jelentős része ezen a területen alakul ki.1
IV. A földrengésekről általában
A földrengéseknek a szeizmológia szerint több típusa is van. Lehet őket kategorizálni például a földrengés által kiváltott lökéshullámok típusa, valamint a törésvonalak mentén lévő földterületek mozgása alapján is.

A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása. A földrengések általában a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullámok, melyek a keletkezési pontból – a földrengés hipocentrumából – gömbhéjszerűen terjednek minden irányba. A hipocentrum felszínre vonatkozó merőleges vetülete az epicentrum.

A feszültség több okból halmozódhat fel. Ebből következik, hogy a földrengések a Föld különböző részein keletkeznek. A legnagyobb feszültségek a kőzetlemezek találkozásánál keletkeznek, és a földrengések jelentős része ezen a területen alakul ki.1
A földrengések modelljének átnézeti képe
longitudinális (p-) hullámterjedés
transzverzális (s-) hullámterjedés

Rayleigh-hullám
Love-hullám
Földrengéshullámok
A földrengésekkor keletkező hullámoknak két fő típusa van. Azokat a hullámokat, amelyek a Föld belsejében is terjednek, térhullámoknak hívjuk. Ez lehet longitudinális (primer, vagyis p-hullám, nyomáshullám), és lehet transzverzális (secunder, vagyis s-hullám, nyíróhullám). A csak a Föld felszínén terjedő hullámokat felülethullámoknak nevezzük. Ilyen a Rayleigh- és a Love-hullám.
Földrengéshullámok
A földrengésekkor keletkező hullámoknak két fő típusa van. Azokat a hullámokat, amelyek a Föld belsejében is terjednek, térhullámoknak hívjuk. Ez lehet longitudinális (primer, vagyis p-hullám, nyomáshullám), és lehet transzverzális (secunder, vagyis s-hullám, nyíróhullám). A csak a Föld felszínén terjedő hullámokat felülethullámoknak nevezzük. Ilyen a Rayleigh- és a Love-hullám.
longitudinális (p-) hullámterjedés
transzverzális (s-) hullámterjedés

Rayleigh-hullám
Love-hullám


Elmozdulások
A földrengésekkor keletkező törések osztályozásakor a kőzettestek egymáshoz viszonyított elmozdulását vizsgáljuk. Az elmozduló kőzettestek törését szaknyelven vetőnek hívják. Az osztályozáshoz az elmozdulás irányát veszik figyelembe.
normál helyzet
távolodó vető
normál vető
reverz vető
leveles elmozdulás
normál helyzet
távolodó vető
normál vető
reverz vető
leveles elmozdulás

MÓDSZERTAN ÉS ADATOK
A földrengések adatait a United States Geological Survey (USGS) földrengéskatalógusából töltöttük le. A tektonikus lemezhatárok az alábbi Github oldalról származnak. A megsemmisült vagy megrongálódott épületek adatai az Open Street Map Overpass Turbo közösségi gyűjtéséből származnak. A felhasznált archív képek Creative Commons (CC BY-NC 2.0) licensz alá tartoznak. A vulkánokra vonatkozó adatok a National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) oldalán találhatók meg. A népsűrűségi adatok a Kontur.io oldalról vannak. A földrengéshullámok grafikáit az új-zélandi University of Waikato Science Learning Hub oldala alapján készítettük.

1 Jakucs László: Általános természeti földrajz I. JATE Kiadó, Szeged, 1990. 352-354

Használt alkalmazások: Mapbox Studio, Mapbox GL JS, Flourish.studio.
Készítették
Bátorfy Attila, Szabó Krisztián