Ferenc pápa háromnapos magyarországi látogatásának alkalmából érdemes közelebbről is megnézni a pápa eddigi utazásait. Korábbi útjait olyan emlékezetes pillanatok jellemzik, amelyek miatt ezek az események a világ figyelmének fókuszába kerültek. A pápa globális befolyását az Egyesült Államok kongresszusában elmondott klímaváltozási beszédtől a görögországi Leszbosz szigetén tett menekültlátogatásig a világ legégetőbb problémáinak kezelésére használta fel. Ebben az anyagban közelebbről megvizsgáljuk Ferenc pápa világkörüli zarándokútjait, melyet a korábbi pápák utazásainak kontextusában is bemutatunk.
A cikken szereplő illusztrációkat a Midjourney nevű képkészítő mesterséges intelligencia segítségével készítettük. Ennek módszertanáról a cikk végén bővebben írunk.
Ferenc Magyarországon
Ferenc pápa 2023. április 28-án három napos országlátogatásra érkezik Magyarországra, azon belül is a fővárosba, Budapestre. Világszinten példaértékűnek mondható az, hogy ilyen rövid időn belül Ferenc pápa már másodszor tér vissza egy országba. Hazánk előtt már visszatért Görögországba és Kubába is egy második látogatásra. Bár hazánkban az első látogatása egy nemzetközi katolikus rendezvénynek szólt, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, a mostani pedig az országnak magának, de visszatérésének oka nem egyértelmű. Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértővel folytatott beszélgetésünkből kiderül, hogy a magyarországi visszavágyódásának okáról a pápa azt nyilatkozta – már a 2021-es útja végén – hogy „sok értéke van a magyaroknak”. Később pedig azt is elmondta, hogy Európában a kisebb, kevésbé ismert országokat szeretné felkeresni, mivel azoknak szintén jelentős kultúrájuk van. Vagyis ő maga egyfajta figyelemfelhívásnak szánja látogatását: „a világ figyeljen oda Magyarországra, annak lelki, szellemi, kulturális és emberi értékeire”.
A Vatikán-szakértő szerint a pápa látogatásának egyik jelentősége az, hogy Magyarország számára a Szentszékkel (tehát a Római Pápával) való kapcsolat alapvető identitásképző jelentőséggel bír. Úgy véli, hogy államiságunk megszilárdításában fontos szerepe volt a pápa által adott nemzetközi elismerésnek, ami a Szent Istvánnak küldött koronában testesült meg. Emellett a pápa látogatásaiban mindig van valamilyen aktualitás, mának szóló üzenet – ez az országhoz szóló beszédéből fog kiderülni.
Ferenc pápa bizonyos elképzelései közel állnak a magyar kormányéhoz. Ilyen például a vallások közötti békés és konstruktív együttműködés, a béke ügyének felkarolása, az üldözött, avagy nehéz sorsú keresztény közösségek helyzetének javítására irányuló segítségnyújtás.
Elsődlegesen minden pápalátogatás vallásos jellegű, amint a Katolikus Egyház feje felkeresi a híveket egy adott országban. Ezúttal azért, hogy a pápa jobban megismerje Magyarországot, a magyar katolikusokat. Ezt tükrözik bizonyos programelemek is, például a társadalmi találkozók a fiatalokkal, a szegényekkel, a Magyar Katolikus Egyház különböző kategóriáival.
A pápa azonban egyben államfőnek is számít, így a Vatikán-szakértő szerint mindig van politikai dimenziója is a pápalátogatásnak: mind egyházi, mind állami meghívásra érkezik. A látogatás politikai jelentősége a Sándor-palotában, illetve a Karmelita-kolostorban zajló programokban nyilvánul majd meg. A pápát a repülőtéren és a Sándor-palotánál állami tiszteletadással fogadják.
A pápa gondosan összeállított háromnapos programja komoly szimbolikus jelentőséggel is bír. A látogatás mutat egyfajta országpromóciós értéket, mivel sokak érdeklődését felkelti, mi lehet az, ami miatt ilyen hamar ellátogat hozzánk másodjára is. Érszegi szerint az egyes programelemek erre segítenek választ adni. Részben szépségükkel, mint a Szent István-bazilika, a Budai Vár vagy a Kossuth tér, részben az ott zajló találkozások jelentőségével, üzenet-értékével: az Egyház által gondozottak, vagy a katolikus egyetem bemutatása révén. „Maga a záró szentmise egyszerre kapcsolja be a magyar egyházat a világegyház vérkeringésébe, s mutathatja meg a világnak a sajátosan magyar értékeket”.
Ferenc pápa április 28-án 10 órakor érkezik meg a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtérre, ahonnan egyből a Sándor-palotához megy. Találkozik Novák Katalin köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ezután a Szentszék Magyarországi Nagykövetségén tölt el pár órát, ahol a budapesti tartózkodása alatt fog megszállni. Az épületben külön lakosztályt kap, védelméért pedig a vatikáni titkosszolgálat és a svájci gárda fog gondoskodni. A pápa látogatására létrehozott hivalatos magyar weboldal szerint a napot a Szent István Bazilikában zárja.
A térképen a pápa megtett útvonalát a Budapesti Rendőr-főkapitányság útlezárási tájékoztatása alapján állítottuk össze. A kurzort a pontokra navigálva további információ olvasható az egyes állomásokról.
Amíg az első nap a politikai és vallási személyekkel való találkozásokról szólt, a második nap összes állomása a magyar emberekről, fiatalokról és kisebbségi közösségekről fog szólni. Az Apostoli Nunciatúrából első útja a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonba vezet, ahol sajátos nevelési igényű, látás- és mozgássérült gyerekekkel fog találkozni. Ezután a 7. kerületi Rózsák terére megy, ahol előszőr az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban találkozik szegényekkel és menekültekkel, majd az Istenszülő oltalma-templomban a görögkatolikus közösséggel. A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai alapján hazánkban mindössze 180 ezren görögkatolikusok, ami a 3,6 millió római katolikus hívő mellett kisközösségnek számít. Délután a Papp László Sportarénában körülbelül 15 ezer fiatallal találkozik, majd a Nunciatúrára visszatérve magántalálkozót tart a Jézus Társasága tagjaival.
Látogatásának utolsó napján szentmisét és Regina Caeli imádságot tart a Kossuth téren. Délután a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karra megy, ahol az egyetemi és kulturális élet képviselőit látogatja meg, és az egyetem hallgatóinak is lehetősége lesz találkozni a pápával. Háromnapos magyarországi látogatása 17:30-kor ér véget.
Pápalátogatások a világban
A modernkori pápalátogatások kezdete VI. Pálhoz köthető, aki elődjeivel ellentétben számos külföldi utat tett. Az 1963-ban megválasztott pápa 1964 és 1970 között mind a hat kontinenst meglátogatta, ami miatt a zarándokpápa becenevet is megkapta. Ezt a hagyományt utódai is folytatták. Ferenc pápa második magyarországi útjával együtt összesen 143 országban járt pápa, amit 179 út során látogattak meg. A négy pápa – VI. Pál, II. János Pál, XVI. Benedek, Ferenc – összesen 324 alkalommal látogatott meg országokat, ebből számos alkalom ugyanabban az országban volt: 11 látogatást tettek Lengyelországban, 10-et az Amerikai Egyesült Államokban, 9-et pedig Jordániában. Utazásaik összesen 920 napot tesznek ki, ami kombinált pápasági idejük 4,2 százalékának felel meg. A következő fejezetben ezeket az utakat vizgáljuk meg közelebbről.
Ferenc pápa hatvankét alkalommal látogatott meg országokat, ebből két alkalommal is járt Görögországban, Kubában és most már Magyarországon is. A hatvankét alkalom közül hússzor járt Európában, tizenkilencszer Ázsiában, tízszer Afrikában, hétszer Dél-Amerikában és hatszor Észak-Amerikában. Ausztráliában és az Óceániai szigeteken még nem járt.
Első útja Rio de Janeiroban volt, ahol a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó miatt járt. A nyolc napos látogatás során a pápa özel 3,5 millió zarándokot gyűjtött össze a Copacabana strandon tartott szentmisére. Ezt az utat elődjének, XVI. Benedeknek szervezték, de ő még a látogatás előtt visszavonult.
2015 januári Fülöp-szigeteki látogatása a történelem legnagyobb pápai eseményévé vált: mintegy 6-7 millióan vettek részt az utolsó manilai szentmisén, ami felülmúlta a 20 évvel korábbi legnagyobb pápai eseményt, az 1995-ös Katolikus Ifjúsági Világtalálkozót ugyanezen a helyszínen.
Magyarország előtt két országban járt már kétszer: Kubában és Görögországban. Kubában előszőr 2015. szeptember 19-én járt, és két napot itt töltött. Második alkalommal a 2016-os mexikói útjának elején érintette Kubát, ahol a havannai José Martí Nemzetközi Repülőtéren Kirill moszkvai pátriárkával találkozott. A két vallási vezető egy harminc pontos közös nyilatkozatot írt alá, amely globális kérdésekkel foglalkozott.
2016. április 16-án a görögországi Leszbosz szigetére látogatott, hogy támogassa az ott menedékre váró, vagy a szigeten áthaladó, Európába és azon túlra tartó menekültek ezreit. Második látogatása az országban ennél hosszabb volt, a fővárosban, Athénban is járt, de ezalkalommal is visszatért Leszbosz szigetére, hogy találkozzon a menekültekkel.
Ferenc pápa mellett az őt megelőző három "utazó pápának" az útjait is meg lehet nézni a bal felső sarokban lévő keresőfelület segítségével. A térképen a pontok és az országok pápa, kontinens és év szerint is szűrhetők.
Számos országban jártak pápák egy alkalomnál többször. A lista élén Lengyelország áll, ahova tizenegy alkalommal tért vissza pápa: a lengyel származású II. János Pál kilencszer, XVI. Benedek és Ferenc egyszer-egyszer járt az országban. Ezt követi az Amerikai Egyesült Államok tíz látogatással: itt mind a négy utazó pápa járt. Az alábbi diagramon a négy vagy annál több látogatást számláló országokat emeltük ki.
A négy utazó pápa pontifikátusuk alatt közel ezer napot töltöttek külföldön. Nem meglepő módon a közel tízezer napig pápaként szolgáló II. János Pál utazott a legtöbbet, 620 napot, ami a pápaságának végére a teljes hivatali idejének 6,41 százalékát töltötte ki. Ferenc pápa harmadannyi ideje pápa mint II. János Pál volt, de a jelenlegi utazásai alapján nem valószínű, hogy utol fogja érni II. János Pált. Mindenesetre utazásaival 170 napot töltött külföldön, ami pápaságának 4,6 százalékát jelenti.
VI. Pál után I. János Pál lett a pápa, aki 33 napig volt csupán a pozícióban, hirtelen szívrohamban elhunyt, külföldi utazása nem volt. Közvetlen és derűs személyisége miatt óriási népszerűségre tett szert, a köznyelvben a „mosolygós pápaként" ismert.
A négy pápa legnagyobb arányban Európát látogatta, az összes nemzetközi (Olaszországon kívüli) utazásuk egyharmada itt volt. VI. Pál mindössze 20 látogatásának több mint fele Ázsiában volt, ami a négy pápa között kiugróan magas arány. Ferenc pápa utazásainak egyharmadát Európa, egyharmadát pedig ázsiai országok tették ki, a maradék egyharmadát pedig Afrika és az amerikai kontinensek.
A pápák a nemzetközi utazások mellett számos belföldi utat is megtesznek. Lazio régióban, aminek Róma a székhelye, összesen 75 alkalommal utaztak a pápák. VI. Pál és XVI. Benedek legtöbbet ebben a régióban utazott. II. János Pál listájának is az elején helyezkedik el Lazio, de ezt megelőzi az észak-olaszországi Aosta-völgy, ami a volt pápa nyári üdülőhelyeként ismert.
Az alábbi térképen az olaszországi utazásokat lehet megnézni, és a bal felső szűrőfelülettel szűrni a térképet pápa, régió és év szerint.
A pápák története
A pápaság a világ egyik leghosszabban fennálló intézménye, és kiemelkedő szerepet játszott a kereszténység és az egész emberiség történelmében is. A jelenlegi Ferenc pápáig bezárólag 307 pápa volt hatalmon, de közülük sokak legitimitását megkérdőjelezhetőnek tartják, mert vagy ellenpápaként, vagy egyéb okokból nem törvényesen kezdték meg pontifikátusukat. A keresztény egyház 266 pápát ismer el. Az alábbi térképen ezeknek a pápáknak a születési helyét lehet megnézni.
A pápák 85 százaléka (196 fő) Olaszországban született, az országon belül Lazio régióból származik közel felük (42 százalék, 112 fő). Lazio régión belül pedig a római származású pápákból 85 volt, ami a pápák egyharmada. A nem olasz pápák közül Franciaországból válaszottak legtöbbszőr pápát, 15 alkalommal. Ez az 1309-től 1377-ig tartó úgynevezett avignoni fogság miatt volt.
Azon pápák közül, akiknek ismert a születési helyük, mindössze négyen nem Európából származtak. Három pápa – I. Viktor, Miltiadész és I. Geláz – afrikai származású volt, de pontos születési helyükről nem tudni. Ferenc pedig az első pápa, aki Dél-Amerikából, Argentínából származik.
A római katolikus egyház tanítása szerint a pápaságot Krisztus alapította meg, áthagyományozva ezzel a legfőbb pásztori címet. Nézetük szerint Péter apostol, azaz katolikus nevén Szent Péter lett az első pápa, amikor Jézus szimbolikusan neki adta a Mennyei Királyság „kulcsait”. A katolikus tanítás szerint a mindenkori pápa Szent Péter utódja a római püspöki székben és az azzal összefüggő primátusban. Úgy vélik, hogy a pápaságról szóló doktrína bibliai megalapozottságú, ezért Szent Péter Jézus apostolai között elsőbbséget élvez. Mivel Szent Péter Rómában halt mártírhalált, azon a helyen építették ki a pápaság központját is. A nézet alapján Róma mindenkori püspöke, egyben az egyetemes egyház vezetője a pápa.
A római püspökök egészen a 4. századig, Nagy Konstantin idejéig nem birtokoltak tényleges hatalmat, a történészek véleménye szerint a pápaság mint intézmény ez után kezdett el kiformálódni. A kereszténység első három századában azért nem beszélhetünk pápaságról, mert ekkor még ez a sajátos hatalmi képződmény nem létezett. A római püspökök történetéről is csak az episzkopális egyház létrejöttétől, a püspöki intézmény (szinódus) létezésétől kezdve beszélhetünk.
Az adatok hiányossága miatt bizonytalalan azon pápák száma, akik valamilyen szerzetesrend tagjai voltak. a 266 pápa közül nagyjából 50 pápáról tudott vagy feltételezett, hogy szerzetes volt. Közülük legtöbben, 29-en a bencés rend tagjai voltak. A rendhez való tartozás Ferenc pápa esetében is jelentős. XVI. Gergely óta – aki 1831 és 1846 között volt pápa, és a kamalduli rend tagja volt – Ferenc az első pápa, aki valamelyik rendhez tartozik. Ferenc a jezsuita rend (Jézus Társasága) tagja, ami a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje.
Ferenc pápa (születési nevén Jorge Mario Bergoglio) az első olyan pápa, aki a Jézus Társaságának (jezsuiták) tagja, az első amerikai, az első déli féltekéről származó, és az első Európán kívüli pápa III. Gergely szír pápa 8. századi pápasága óta.
Az Argentína fővárosában, Buenos Airesben született Bergoglio fiatalon egy ideig kidobó és gondnok volt, majd vegyésznek tanult, és technikusként dolgozott egy élelmiszer-tudományi laboratóriumban. Miután felépült egy súlyos tüdőgyulladásos betegségből, 1958-ban arra inspirálódott, hogy belépjen a jezsuitákhoz. 1969-ben katolikus pappá szentelték, és 1973-tól 1979-ig Argentína jezsuita tartományfőnöke volt. 1998-ban Buenos Aires érseke lett, majd II. János Pál pápa 2001-ben bíborossá nevezte ki. Ő vezette az argentin egyházat a 2001. decemberi argentin zavargások idején. Néstor Kirchner és Cristina Fernández de Kirchner kormánya politikai riválisának tekintette.
Benedek pápa 2013. február 28-i lemondását követően a pápai konklávé március 13-án Bergogliót választotta utódjává. A Ferenc elnevezést Assisi Szent Ferenc tiszteletére választotta pápai neveként.
Módszertan
Ferenc pápa magyarországi látogatásának helyszíneit és eseményeit a hivatalos, pápalátogatásra készített weboldalról gyűjtöttük. A három napos látogatás útvonalát a Budapesti Rendőr-főkapitányság lezárásokról szóló bejelentése alapján készítettük. A képként használt illusztrációkat a Midjourney nevű képkészítő mesterséges intelligencia segítségével (MI) állítottuk elő. Az alkalmazásban szöveges rövid leírások segítségével lehet képet készíteni. Az MI a tanuláshoz használt képek adatbázisa alapján megpróbálja a szöveges leírást vizuálisan előállítani. Számos kép esetén a jobb eredmény érdekében az általunk remélt képhez hasonló képet adtunk az MI-nek, ami alapján pontosabb képet tudott készíteni. A pápai utazásokhoz a Wikipédia releváns szócikkeit és a Vatikán hivatalos oldalát használtuk. A pápák adatait a Wikipédia releváns gyűjtése és a Vatikán hivatalos oldala alapján állítottuk össze. Az egyes szűrőpanelekben a csillaggal jelölt "összes" kategória alatt a négy utazó pápát értjük. Köszönet Érszegi Márk Aurélnak az interúhoz.
Eszközök: GSAP ScrollTrigger JS, Parallax JS, Mapbox GL JS, Flourish, ChatGPT, Midjourney, Adobe Illustrator. Címnél használt betűtípus: Adobe Fonts, Vatican
Nyitókép: reneszánsz mennyezetfreskó felhővel és angyalokkal (Midjourney). Zárókép: freskó Ferenc pápáról Assisi Giotto festő stílusában (Midjourney)
Zene: Poulenc - Quatre petites prières de Saint François d'Assise, részlet (1948). Tenebrae Choir, 2010
Készítették
Szabó Krisztián, Pete Luca, Bátorfy Attila
Módszertan
Ferenc pápa magyarországi látogatásának helyszíneit és eseményeit a hivatalos, pápalátogatásra készített weboldalról gyűjtöttük. A három napos látogatás útvonalát a Budapesti Rendőr-főkapitányság lezárásokról szóló bejelentése alapján készítettük. A képként használt illusztrációkat a Midjourney nevű képkészítő mesterséges intelligencia segítségével (MI) állítottuk elő. Az alkalmazásban szöveges rövid leírások segítségével lehet képet készíteni. Az MI a tanuláshoz használt képek adatbázisa alapján megpróbálja a szöveges leírást vizuálisan előállítani. Számos kép esetén a jobb eredmény érdekében az általunk remélt képhez hasonló képet adtunk az MI-nek, ami alapján pontosabb képet tudott készíteni. A pápai utazásokhoz a Wikipédia releváns szócikkeit és a Vatikán hivatalos oldalát használtuk. A pápák adatait a Wikipédia releváns gyűjtése és a Vatikán hivatalos oldala alapján állítottuk össze. Az egyes szűrőpanelekben a csillaggal jelölt "összes" kategória alatt a négy utazó pápát értjük. Köszönet Érszegi Márk Aurélnak az interúhoz.
Eszközök: GSAP ScrollTrigger JS, Parallax JS, Mapbox GL JS, Flourish, ChatGPT, Midjourney, Adobe Illustrator. Címnél használt betűtípus: Adobe Fonts, Vatican
Nyitókép: reneszánsz mennyezetfreskó felhővel és angyalokkal (Midjourney). Zárókép: freskó Ferenc pápáról Assisi Giotto festő stílusában (Midjourney)
Zene: Poulenc - Quatre petites prières de Saint François d'Assise, részlet (1948). Tenebrae Choir, 2010