A FIFA labdarúgó-világbajnokság története
Szabó Krisztián – Szász Gergő

am1
am2
am3
am4
am5
am6
am6
am6
am6
am6
am6
am6
am6
am6
am6
am6
am6
am6
am6
am6
am6
2022. december 18-án vasárnap tartották a 22. FIFA labdarúgó-világbajnokság döntőjét, az utolsó meccsen Argentína mérkőzött meg a címvédő Franciaországgal. A meccs több mint 120 perc után 3–3-ra végződött. Argentína végül büntetőpárbajban győzte le Franciaországot 4–2-re, így az argentin válogatott harmadjára nyerte meg a világbajnokságot. A rendhagyóan télen rendezett vébé november 20-án kezdődött, 32 csapat vett részt rajta. Az 1904-ben megalapított Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1930 óta rendezi meg négy évente a világbajnokságot, az első versenyt Uruguayban rendezték.

Anyagunkban bemutatjuk, hogy a vébéket hol rendezték és a meccseknek mennyi nézője volt; mely csapatok nyertek meccset és világbajnokságot a legtöbbször; a játékosok a meccs hanyadik percében, honnan és hova lőtték a legtöbb gólt.
1930. július 13. és 30 között rendezte meg a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (Fédération Internationale de Football Association , FIFA) a labdarúgó-világbajnokságot Uruguayban. A részt vevő 13 csapat közül a rendező ország csapata került ki győztesként, 4–2-re megverve Argentínát. A meccseket három stadionban tartották, melyeken összesen közel 600 ezren néző vett részt. Uruguayon kívül öt másik csapat nyerte meg a világbajnokságot úgy, hogy egyben a bajnokság rendezői is voltak: Olaszország 1934-ben, Anglia 1966-ban, Nyugat-Németország 1974-ben, Argentína 1978-ban és Franciaország 1998-ban.

A kezdeti években számos kritika érte a helyszínválasztást: az uruguayi rendezés miatt több ország nem tudott részt venni, és a tervezett 16 csapat helyett csak 13 csapat mérkőzött meg. Mindössze négy európai ország vett részt a bajnokságon, mivel három hétig tartott hajóval eljutni Dél-Amerikába. A következő két vébét már Európában rendezték, viszont az 1938-as harmadik, Franciaországban tartott bajnokságot Argentína és Uruguay bojkottálta, mivel úgy hitték, a bajnokságok felváltva lesznek megtartva Európában és Dél-Amerikában. A további nézeteltérések elkerülése végett a Szövetség elhatározta, hogy a bajnokságot felváltva rendezheti a két kontinens, amely rendszer 2002-ig kitartott. 2002 óta már a FIFA Végrehajtó Bizottsága szavazza meg a helyszínt. A jelenlegi szabályok szerint nem rendezheti ugyanazon kontinentális szövetségnek a tagja a bajnokságot, ha az előző két bajnokság egyikét már az adott szövetséghez tartozó ország rendezte. A jelenlegi rendező Katar az Ázsiai Labdarúgó-szövetség tagja, így leghamarabb 2034-ben tarthatnak újból Ázsiában világbajnokságot.
Eddig öt ország rendezett kétszer is a bajnokságot: Olaszország (1934, 1990), Franciaország (1938, 1998), Brazília (1950, 2014), Mexikó (1970, 1986) és Németország (1974, 2006). Egy év volt (2002), amikor két ország közösen tartotta a bajnokságot (Japán és Dél-Korea). A 2026-os bajnokságot három észak-amerikai ország, Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó fogja tartani, így Mexikó lesz az első ország, ahol három világbajnokságot is tartottak.
A világbajnokságok évről-évre egyre több néző érdeklődését keltik fel. A legelső, 1930-as versenyen közel 600 ezer néző volt, míg a stadionok teljes kapacitása közel egymillió volt, ami 61 százalékos látogatottságot jelent. Ez az arány az elmúlt években egyre magasabb volt, a 2018-as orosz vébé minden mérkőzését szinte teltház figyelte (98 százalékos részvétel), de az abszolút legtöbb embert bevonzó bajnokság az 1994-es Egyesült Államokban tartott volt: a 3,58 millió néző 96,7 százalékos részvételi arányt eredményezett.
Abszolút
Százalékos
A mérkőzéseket 1966 óta televízión is közvetítik. Az 1966-os angol világbajnokság meccseit részben-egészben már közvetítették – mint ahogy az azévi angol-nyugatnémet döntőt is –, de csak 1970-ben kezdték el az összes mérkőzést élőben sugározni.

2002 óta a bajnokságot tévén követők száma fokozatosan nőtt: számítások szerint 2002-ben összesítve 1,5 milliárdan, 2010-ben és 2014-ben 3,2 milliárdan, 2018-ban 3,57 milliárdan követték a világbajnokságot televízión, és a becslések szerint a 2022-es vébé otthoni nézőszáma elérheti az ötmilliárdot is az internetes közvetítések miatt.
Az eddig megrendezett 22 világbajnokságon 85 csapat vett részt. Eközött számos olyan csapat is van, amelyek különböző politikai tényezők miatt létező országok, régiók színeiben indultak a megmérettetésen. Ilyen Kelet- és Nyugat-Németország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió. Egyedül Brazília vett részt mind a 22 világbajnokságon, ezt követi Németország 20 részvétellel, Olaszország és Argentina 18 részvétellel, Mexikó 17 részvétellel, Anglia, Franciaország és Spanyolország 16-16 részvétellel. Ezek az országok legalább egyszer meg is nyerték a világbajnokságot.
Az első bajnokságot a rendező Uruguay meg is nyerte, majd 1950-ben újból győztesként kerültek ki a megmérettetésből. Uruguay emellett magáévá tudhat további két, a FIFA által elismert világbajnoki címet, amelyeket még 1930 előtt, az ugyancsak négyévente megrendezésre kerülő Olimpiai játékokon szerzett, 1924-ben és 1928-ban. A FIFA labdarúgó-világbajnokság keretein belül Brazília nyert a legtöbbször, 5 alkalommal, 4-4 alkalommal Németország és Olaszország a soron következő. Nyolcvanöt résztvevő országból mindössze nyolc nyert valaha világbajnoki címet.
Évek szerint
Győztesek szerint
Mivel a brazil válogatott mind a 22 világbajnokságon részt vett, nem meglepő, hogy ez a csapat játszotta a legtöbb meccset is. Az összesen lejátszott 114 meccs kétharmadát, 76 meccset nyertek meg, 19-en veszítettek, és 14 végződött döntetlennel. 1978-ban a világbajnokságban is bevezették a büntetőpárbajokat az egyenes kieséses szakaszban döntetlennel végződő meccsek győztesének eldöntésére. Az öt büntetőpárbajjal végződő meccsből Brazília hármat megnyert, kettőt elvesztett.
Abszolút
Százalékos
A világbajnokságon kezdetben csak 16 csapat mérkőzött meg, bár korábban három alkalommal (1930-ban, 1938-ban és 1950-ben) ennél kevesebben vettek részt. 1982 és 1994 között a résztvevő csapatok száma 24 volt, majd 1998-ban ez a szám 32-re nőtt. A 2022-es vébé lesz az utolsó, ahol 32 csapat versenyzik, 2026-tól már 48 lesz a csapatok száma.
A csapatok számának függvényében nőtt az egyes években megtartott meccsek száma is. A mérkőzések többsége csoportkörökön belüli mérkőzés, az egyes csoportokon belül mindenki játszik mindenki ellen. Az egyenes kieséses szakasz még 1930-ban a csapatok kis száma miatt három mérkőzésből, elődöntőből és döntőből állt. Jelenleg ezt már nyolcaddöntő és negyeddöntő is megelőzi.

2022 döntőjét is beleszámítva 1930 óta 964 mérkőzést tartottak, a 32 csapatos felosztás óta világbajnokságonként 64 meccs van. A csoportkörben a mérkőzés végződhet még döntetlenre, erre összesen 179-szer volt példa. Az egyenes kieséses szakasznál már nem végződhet a meccs döntetlennel. A győztes kihirdetésére több módszer is volt a múltban (a meccs újrajátszása, hosszabbítás, érme feldobása, hirtelen halál), majd 1978-ban már a világbajnokságban is érvényes volt a büntetőpárbaj, bár mérkőzés ilyen módon történő eldöntésére 1982-ig nem volt példa. Eddig 35 mérkőzésen döntötték el büntetőpárbajjal a győztest, ebből három alkalommal döntőben (1994 Brazília–Olaszország, 2006 Olaszország–Franciaország, 2022 Argentína–Franciaország).

A bal oldali diagram emellett megmutatja az egyes csapatok által játszott mérkőzések eredményét is: a legördülő menüben kiválasztott csapat mérkőzései szerint színeződik át a diagram, megmutatva, hogy mely meccseket nyerték meg, vesztették el, melyek végződtek döntetlenre, vagy melyikeket nyerték vagy veszítették el büntetőpárbaj során.
Eddig majdnem 8500 játékos vett részt világbajnokságon megrendezett mérkőzésen. Egyesült Királyságból származik vagy származott a legtöbb játékos, összesen 583, de sok a brazil (374) és a mexikói (256) játékosok száma is. Az alábbi térképen az egyes pontok a világbajnokságon valaha részt vett focisták születési helyét jelölik.

A térképen ezen felül bejelöltük a világbajnokságokon legtöbb gólt szerzett játékosokat is. 101 játékosnak sikerült öt vagy annál több gólt lőnie világbajnoki mérkőzésen. A legtöbb gólt a német Miroslav Klose lőtte, 16-ot, aki a 2002 és 2014 közötti világbajnokságokon vett részt.
Nem minden csapattag származik abból az országból, amelyikben játszik. A 2022-es világbajnokságon 831 focista vett részt (mindegyik csapatnak 26 tagja van, ez alól Irán kivétel, ott 25 játékos volt). A 32 csapatban 54 országból származó focisták játszanak. A vébén résztvevő játékosok közül a legtöbben Franciaországban születtek: a francia csapaton kívül 10 francia játékos volta tunéziai, 9 játékos a szenegáli, 8 játékos a kameruni, 4 játékos a ghánai, 2 a marokkói és 1-1 a német, spanyol, portugál és katari csapatban. A pályára lépő francia játékosok több mint fele tehát (61 százalékuk) nem a francia válogatott mezét viselte. Az afrikai országok csapataiban a történelmi francia kolonialista törekvések árnyékában nem meglepő a francia származású játékosok nagy száma.

Összesen 136 játékos nem a saját nemzetének csapatában játszik, a marokkói csapatban a legnagyobb a külföldi játékosok aránya: a 26 játékosból csak 12 marokkói. A nemzeti integritás másik oldala Argentína, Brazília, Dél-Korea és Szaúd-Arábia, ahol mind a 26 csapattag a képviselt országból származik.
Százegy játékos lőtt eddig öt vagy annál több gólt világbajnoki mérkőzésen. A legtöbb gólt a német Miroslav Klose lőtte, 16-ot, a 2002 és 2014 közötti világbajnokságokon vett részt. Ha kontinensek szerint csoportosítjuk a legjobb góllövőket, akkor Európa kerül a lista élére, 68 focistával. Dél-Amerikából 29 játékos lőtt ötnél több gólt vébén, Afrikából 2, Ausztráliából és Észak-Amerikából pedig 1-1.
A gólokat a gólszerzés perce alapján is lehet ábrázolni. A meccseken az első félidőt és a második félidőt is követheti hosszabbítás. Az első félidő utáni legtöbb hosszabbításban eltelt idő 6 perc volt, a 45'+6' percben 2018-ban Szaúd-Arábia szerzett tizenegyesből gólt Egyiptom ellen.

A 2720 gól közül 54 öngól volt és 213 tizenegyesből született gól. A játék a 75. percben volt a legaktívabb, 47 gól született a meccsek ezen percében.
A világbajnokságokat 1970 óta televízión közvetítik, a FIFA archívumában pedig az összes meccs vagy akár az egyes gólok is visszanézhetők. Az alábbi diagramon a 2002 és 2022 között született gólok lövésének helyét lehet leolvasni. A gólok helyét az archívum videói alapján azonosítottunk be. Színekkel jelöltük külön a bal lábbal, jobb lábbal belőtt vagy befejelt gólokat. A legördülő listákból kiválaszthatók az egyes világbajnokságok vagy az egyes játékosok által belőtt gólok.

A hat vébé alatt belőtt 965 gól több mint felét jobb lábbal lőtték, 30 százalékát bal lábbal, és a maradék fejesből született. A befejelt gólok közül jelentősen sokat előzött meg szabadrúgás vagy szöglet. A gólok pozícióját tekintve enyhe eltérés van a pálya bal és jobb oldaláról lőtt gólok között: a pálya bal feléről 457, a jobb feléről 374 gólt lőttek. A gólok 85 százalékát a tizenhatoson belülről lőtték.
Számos gól született büntetőrúgásból is. Mivel itt a "honnan" minden esetben ugyanaz a pont, ezért a "hová" a relevánsabb információ. A Nemzeti Sport húszas-harmincas éveit idéző "lőtáblán" az 1970 óta lőtt összes tizenegyesből született gól szerepel.
Ugyanilyen elven mutatjuk be a büntetőpárbajokon lőtt gólokat is. A FIFA archívumában csak a gólokat lehet visszanézni, így a tizenegyeseknél is csak a gólokat tudtuk ábrázolni. A büntetőpárbaj mindegyik lövése ábrázolható, az interneten az összes lövést tartalmazzák a videórészletek. 602 lövésből 418 ment be, 58 mellé ment, 126-ot pedig a kapus kivédett.
Katart 2010 decemberében szavazta meg a FIFA Végrehajtó Bizottsága a 2022-es világbajnokság rendező országának, az Egyesült Államokkal szemben. A rendezéshez szükséges szavazatok egy részét, mint olvasható a 444 cikkében, a katariak megvették, "lefizetve a szavazásra jogosult FIFA-illetékeseket". A saját focikultúrával nem rendelkező, a meleg miatt nyári világbajnokság rendezésére alkalmatlan országnak 12 éve volt felkészülni. A felkészülési idő alatt nyolc stadiont építettek fel vagy újítottak fel, melyek összesen 426 ezer néző befogadására képesek.
A térképen a stadionok elhelyezkedése látható. A körök a kapacitással méretarányosak.

A világbajnokság után a stadionok férőhelyét lecsökkentik, vagy teljesen átalakítják (az al-Bájt Stadionból hotelt, plázát és sportkórházat is csinálnak). Egy stadiont teljesen el fognak bontani, a 974 Stadiont, ami 974 szállítókonténerből lett összeépítve. Ez lesz az első, világbajnokságon használt stadion, amit a használat után lebontanak.
Egy ilyen mértékű, egy évtizednél is tovább tartó beruházásra minden korábbinál több pénzre volt szükség. Becslések szerint összesen közel 220 milliárd dollárt költöttek a világbajnoksághoz szükséges stadionok felépítésére (egy meglévő stadion mellé hét másikat építettek), és számos infrastrukturális fejlesztést és felújítást is végeztek. Összehasonlításként, a korábban legdrágábbnak számító brazil vébére 15 milliárd dollárt költöttek. Építkezések persze 2010 előtt is voltak Katarban, és a 2010 utáni beruházásoknál nehezen eldönthető, hogy az részben vagy egészben a világbajnokság érdekében készült el. Ugyan hivatalos számokat nem tudni, a katari világbajnokság igazgatója a szerint az elköltött összeg csak 8 milliárd körüli volt.
Az összegnél nagyobb botrányt váltott ki az építési munkákat végző dolgozók körülményei és az életüket veszített vendégmunkások magas száma. Az ország 2,9 millió lakosának 85 százaléka bevándorló, a munkaerő 94 százaléka pedig külföldi. Az indiából érkező, munkavállaló férfiakat a kafala nevű munkaszerződési rendszerben alkalmazzák. A munkaadó szabadon rendelkezhet az alkalmazottakkal, gyakorlatilag modern kori rabszolgaság.

Amíg egy 2015-ös becslés szerint a Katarban elhunyt vendégmunkások száma három év alatt 1800 fő volt, ezt a számot 2021-ig 6500-ra és 15 ezerre is becsülték az azt megelőző 10 évre, míg a hivatalos álláspont szerint ez a szám csak 400-500 körül alakult.

Alább látható az idei világbajnokság egyenes kieséses szakaszának felosztása. A harmadik helyért december 17-én Horvátország és Marokkó játszott egymás ellen, a meccset Horvátország 2–1-re nyerte meg.
A 2022-es katari világbajnokságon a francia Kylian Mbappé 8 gólt lőtt, így idén ő kapta az Aranycipő díjat, az argentin Lionel Messi 7 pedig gólt szerzett, ő az Aranylabdát szerezte meg. 4-4 gólt lőtt még továbbá az argentín Julián Álvarez és a francia Olivier Giroud.
Három meccs volt, amelyen az egyik csapat 6 vagy annál több gólt lőtt: 2022. november 21-én Anglia 6–2-re verte meg Iránt, november 23-án Spanyolország 7–0-ra győzte le Costa Ricát, december 6-án pedig Portugália verte meg 6–1-re Svájcot. A portugál meccsen még érdekesség, hogy Gonçalo Ramos három gólt is lőtt (17', 51', 67'). Ramos mellett Mbappé is három gólt lőtt a döntőben (80', bü., 81', 118, bü.), így ők ketten zárták mesterhármassal a világbajnokságot. Ramos és Mbappé a 49. és az 50. focista, aki világbajnokságon ezt elérte.

Eddig négy focista volt, akik egynél többször érték el a mesterhármast, ebből az egyikük, Kocsis Sándor a magyar csapat tagja volt, 1954-ben pár nap leforgása alatt szerezte meg kétszer is a címet.
Alább a világbajnokság döntőjét mutatjuk be egyedi módon. A futballpályat széltében 40, hosszában 165 egyenlő részre osztottuk. Ez lehetôséget adott arra, hogy a labda pozícióját széltében 2,5 méteres, illetve idöben 20 másodperces pontossággal meg tudjuk határozni. Az adatrögzités a meccs alatt élőben, manuálisan történt. A Nemzeti Sport 1920-as ábrái inspirálta diagramokon félidőkre külön-külön lehet követni a labda útját. A pályán történt eseményeket (szabadrúgások, bedobások/kirúgások, sárga lapok, cserék, szögletek, gólok) a grafikonokon különbözö szimbolumokkal jelöltük. A góloknal (csillagok) a vonal megszakad, a meccs a félpályatol indul újra. Az egyes félidők hosszabitásait halványszürkével jelöltük az ábrákon. A döntő meccsdiagramja az ide kattitva poszterként letölthető.

MÓDSZERTAN
A diagramok alapját a Github-on megtalálható FIFA-adatbázis képzi. Az adatbázist a Wikipedia egyes szócikkeinek módszeres letöltésével és megtisztításával készítették. Az adatbázis csak 2018-ig tartalmazta a világbajnokság adatait, így a releváns fájlok kibővítéséhez további manuális adatgyűjtésre volt szükség. A gólok lövésének helyzetét a FIFA archív felvételei alapján azonosítottuk be. A meccseket 1970-től kezdték el televízión közvetíteni, így a legelső adat is 1970 volt a tizenegyesből származó gólok esetében. A logók használatáról a FIFA hivatalos márkahasználati kézikönyve rendelkezik, jelen munkában való felhasználás oktatási és tájékoztatási jelleggel történt.
Készítették: Szabó Krisztián, Szász Gergő
Korábbi munkáink sport témakörben: