A BETHLEN GÁBOR ALAP 836 MILLIÓ EURÓS TÁMOGATÁSA VIZUALIZÁLVA
25 ezer pályázat nemzetközi támogatásra, összesen 826 millió euró értékben. Ez volt a tíz éves mérlege a Bethlen Gábor Alapnak, a magyar kormány határontúli támogatásait kezelő szervezetének. Mire költötte az Alap ezt a pénzt? Milyen célból? Ebben az anyagban ezeket a kiadásokat fogjuk diagramokon és térképeken bemutatni.
ÁTTEKINTÉS
A Bethlen Gábor Alapkezelő weboldaláról megszerzett adatbázis alapján az derül ki, hogy 2011. áprilisa és 2020. decembere között összesen 24 643 pályázat kapott az Alaptól támogatást. Ezeknek a szlovák, ukrán, román, szerb, horvát, szlovén és osztrák pályázatoknak az összértéke 826 millió euró volt. Amit érdemes kiemelni, hogy ezek csupán a leadott pályázatok – az Alapkezelő egyéb támogatási programjait ez az adatbázis nem tartalmazza.
Az alábbi nyitó diagramsor egy átfogó képet adhat arról, hogy hogyan változott az Alap költségvetése az évek során, az egyes országoknak megítélt összegek összehasonlításával.
Az anyag olvasásához számítógépes böngésző ajánlott.
A pályázatok útján megnyert összegek 2011 első negyedéve és 2020 negyedik negyedéve között.
Az egyes országok által megnyert összegek, lineáris beosztású vonaldiagramon.
A romániai pályázatokra megítélt összegek, logaritmikus beosztású vonaldiagramon.
A szlovákiai pályázatokra megítélt összegek, logaritmikus beosztású vonaldiagramon.
Az ukrajnai pályázatokra megítélt összegek, logaritmikus beosztású vonaldiagramon.
A szerbiai pályázatokra megítélt összegek, logaritmikus beosztású vonaldiagramon.
A teljes megítélt összeg országonként.
A magyar közösségek számára átlagosan megítélt összegek országonként.
Románia kapta a legnagyobb részét a támogatásoknak, 63,54%-ot.
Ukrajna volt a második, 13,8%-kal.
Szlovákia pedig a harmadik, 11,87%-kal.
TÉMÁK ÉS NYERTESEK
Az évek során több olyan kategória is volt, amelyek több anyagi támogatást kaptak másoknál. Amíg a 2010-es évek első felében nem volt jelentős eltérés abban, hogy az egyes pályázók mennyi pénzt kaptak, 2016. második felétől két kategória tűnik ki a többi közül: a vallás és az oktatás. Emellett jelentős kiugrások voltak kulturális célú támogatások terén is 2014. és 2016. között, és az örökségekre szánt összegekben is 2019-ben.
Az Alapkezelő weboldaláról megszerzett adatbázis alapján készítettünk egy "kereshető, vizuális adatbázist". Ez a vizualizáció azokat a szervezeteket mutatja be, amelyek pénzt kaptak az Alaptól. Az osztályozást az országok és települések szerint végeztük el. A diagram feletti szűrő segítségével ki lehet választani az egyes szervezeti típusokat is. Ha rávisszük a kurzort a körökre, akkor láthatóvá válik az összeg is, amit ezek a szervezetek kaptak.
Végül azt is bemutatjuk, hogy kik voltak a top 10 nyertesek Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és Szerbiában. Romániában és Szlovákiában is vallási szervezetek kapták a legtöbb támogatást: az Erdélyi Református Egyházkerület 152 millió eurót, a Szlovákiai Református Keresztény Egyház Gútai Egyházközösség pedig 15 millió eurót kapott. Ukrajnában a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (35 millió euró), Szerbiában pedig a Magyar Nemzeti Tanács (20 millió euró) kapta a legtöbb pénzt.
TÉRKÉPEK
Készítettünk néhány térképet annak érdekében, hogy ne csak időben, hanem térben is el tudjuk helyezni a megnyert összegeket. Az első térképen az egyes megítélt összegek időbeli változása látható. A körök a sikeres pályázatokat jelzik, a körök mérete pedig arányos a pályázatra kapott összeggel.
Az idő haladásával fokozatos növekedés látható a körök nagyságát tekintve, tehát a magyar kormány egyre több pénzt juttatott határontúli szervezeteknek.
A következő diasoron az egyes pályázó országokat vesszük sorra.
A kurzort az egyes körökre navigálva megjelenik a pályázó város neve, és az adott városban tartózkodó szervezetek számára megítélt összeg is (euróban).
A megítélt összegek legnagyobb részét (63,54%-át) romániai pályázók kapták. Ezen belül is a kolozsvári szervezeteknek és intézményeknek jutott a legtöbb anyagi támogatás.
Ukrajnában Beregszász, Ungvár és Munkács kapta a legtöbb támogatást.
Szlovákiában számos kisebb település kapott anyagi segítséget, viszont a nagyobb települések (mint Komárom, Gúta vagy Dunaszerdahely) arányosan több pénzt nyertek el.
Szlovéniában nem volt sok pályázó, viszont a támogatottak közül a lendvai szervezetek részesültek a legtöbb anyagi segítségben.
Szerbiában pedig Szabadka, Újvidék, Nagybecskerek és Topolya a legjelentősebb nyertesek.
Alább ugyanezt az elvet láthatjuk más módszerrel bemutatva: a térkép azt mutatja meg, hogy hogyan "áramlott ki" a pénz Magyarországról a határontúli szervezetekhez. A vonalak vastagsága egyenesen arányos a megítélt összegekkel. Ezalapján egyből láthatóvá válik, hogy a nagyobb magyar lakossággal rendelkező településeknek több pénzt ítéltek. A kolozsvári intézmények és szervezetek összesen 290 millió forintot kaptak a pályázatokon kereszül. Emellett jelentős összeget kapott még Szerbiában Szabadka (48 millió euró), Ukrajnában Beregszász (79 millió euró) és Szlovákiában Gúta (19 millió euró) is.
MÓDSZERTAN
A Bethlen Gábor Alap weboldaláról 2020. decemberében gyűjtöttük össze az adatokat. Az adatgyűjtéshez a pályázatok aloldalt használtuk, mivel ez az oldal tartalmazta a legteljesebb adatbázist. Ez a lista összesen 58 602 sort tartalmaz. A pályázatokat ezután összepárosítottuk a hozzá tartozó pályázati és a pályázói adatokkal.
Minden pályázathoz tartozik egy egyedi azonosító ID. Az adatbázis az 15950-es ID-vel kezdődik, az utolsó pedig a 75448-as ID. Úgy véljük ebból, hogy az azonosítók egy növekvő számsort követnek. Az első és az utolsó sorszám közötti különbség 59 498, viszont mivel az adatbázis csupán 58 602 sort tartalmaz, feltételezhető, hogy 896 sorszám hiányzik a megszerzett adatbázisból. Arra nem tudjuk a választ, hogy a sorszámok miért 15950-nel kezdődnek.
A teljes megítélt összeg 266.6 milliárd forint volt, hogyha azt feltételezzük, hogy az adatbázisban szereplő összes érték pénzneme forintban volt megadva.
Az Ausztriának, Szlovákiának, Ukrajnának, Szerbiának, Horvátországnak és Szlovéniának ítélt összeg összesen 248 milliárd forint volt. Az IJ4EU-projektben résztvevő partnerországoknak (Szlovákia, Románia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia) megítélt összeg összesen 213.6 milliárd forint volt.
Az adatbázis ezen felül csak azt a dátumot tartalmazza, amikor a pályázatot leadták, nem pedig azt, amikor a támogatást megítélték. Összesen 8559 esetben hiányoznak adatok. Hogyha nem számítjuk bele az egyértelmúen hibás dátumokat (2001-ből és 2009-ből), akkor az első pályázatot 2010. október 1-én adták be, az utolsót pedig 2019. november 13-án. A 2020-as év hiányzik az adatbázisból. Ha az átlagos évi pályázatok számát tekintjük (ami 6500 pályázat), akkor feltételezhető, hogy a hiányzó 2020-as évben 6500 pályázat lehetett.
