Ritka esetek egyike, hogy az augusztus 20-i ünnepség és az ezzel járó tűzijáték elmaradjon. 1956 után a pirotechnikai eszközök betiltása miatt tíz évig nem tartottak tűzijátékot a nemzeti ünnepnapon, és legutóbb 2002-ben a Duna áradása miatt augusztus 31-re kellett áttenni a műsort. Az idei koronavírus világjárvány miatt szinte az utolsó pillanatban halasztották el 2021-re az ezelőtt minden eddiginél nagyobbnak beharangozott ünnepségsorozatot. Az elmaradás apropóján ebben az anyagban összefoglaltuk nemzeti ünnepünk és a pirotechnika közös történelmét, és létrehoztunk egy virtuális tűzijáték-műsort, amivel az elmúlt tíz év műsorainak költségeit mutatjuk be.

Kovács Ákos 2002-ben megjelent Játék a tűzzel című könyve átfogó képet ad a pirotechnika hazai történetéről és Szent István király napjával való összefonódásáról. Miután XIV. Benedek Pápa 1771-ben törölte Szent István ünnepét a katolikus ünnepek közül, Mária Terézia nemzeti ünneppé nyilvánította augusztus 20-át. Budára hozták és processzió (körmenet) keretein belül bemutatták a Szent Jobbot. Hivatalosan nemzeti ünneppé viszont több mint 100 évvel később, 1891-ben nyilvánították Szent István napját. A szinte minden évben megrendezett ünnepség szerves része volt a tűzijáték, ugyan a látványelem már korábbi eseményeken (mint például királyi születésnapok) is gyakori volt.

Conrad Haas-hoz, a Magyar Királyság osztrák származású tűzszerészéhez köthető a pirotechnikai fejlesztések magyar alapjainak lefektetése. A 16. század elején több olyan rakétatípust is kifejlesztett (mint a visszatérő vagy a többlépcsős rakétát), amelyeknek alapelveit napjainkban űrhajózási technológiaként használnak.

Hasonlóan úttörő volt az 1940-es évek második felében Petróczy Gyula alezredes, aki látványos műsorait olyan rendhagyó elemekkel egészítette ki, mint egy villanyégőkből kialakított Nagy-Magyarország térkép vagy egy ötven méteres tűzkereszt a Gellért-hegyen.

A Játék a tűzzel néhol említést tesz egy-egy év pirotechnikai műsorának költségéről vagy méretéről is. Petróczy például 1948. május 1-re 85 000 Ft-ért készített volna tűzijátékot, míg 1949-ben 130 000 Ft-os költségjavaslatot nyújott be egy Sztálin születésnapjára tervezett műsorra. A könyvből az is kiderül, hogy az 1989-es nemzeti ünnepen közel 5000 kilövést tartalmazott az előadás. Teljeskörű adatbázis a 20. századi ünnepségekről viszont nem áll rendelkezésünkre, ellenben az elmúlt tíz évben számos hírportál számolt be az aktuális évi tűzijáték számadatairól, így átfogó képet kaphatunk a látványelem költség-és méretbeli változásáról.