Pete Luca, Szopkó Zita
Tavasszal országos felmérésbe kezdtünk, hogy feltérképezzük, milyen hosszúak a kórházi várólisták, mennyit kell várni különböző műtétekre egy-egy állami intézményben. Az érintettek, akik valamilyen egészségügyi beavatkozásra, műtétre várakoztak, egy rövid kérdőívben oszthatták meg tapasztalataikat, így első kézből meséltek a várólisták hosszáról, az ezzel kapcsolatos élményeikről.
Kiderítettük, hogy a betegek akár hónapokat is várhatnak titkos várólistákon, hogy felkerüljenek a hivatalosra. Sokan nem kapnak megfelelő tájékoztatást a várakozás hosszáról, annak lehetséges következményeiről, annak ellenére, hogy ezt a törvény előírja. A központi várólista nyilvántartást pedig tíz évvel az online rendszer fejlesztése óta sem sikerült teljesen rendbetenni, az adatok egy része hibásan szerepel az adatbázisban. Mindezek miatt nem csoda, hogy aki teheti, inkább a zsebébe nyúl, és milliókat hagy ott a magánegészségügyben, hogy hamarabb ellátáshoz jusson. Mások pedig több száz kilométert utaznak a műtétért.
Tízezrek várnak műtétre hazánkban
A koronavírus-járvány alatt az ellátatlan betegek száma jelentősen emelkedett, a várólistákat azóta sem sikerült teljesen lefaragni: 2023 áprilisában 103 százalékkal több beteg sorakozott, mint a pandémia előtt. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint ekkor negyvenezer beteg volt a műtéti várólistákon, a legtöbben szürkehályog műtétre, térd-, illetve csípőprotézis műtétre vártak.
Műtétfajtától függően is jelentős különbségeket találni abban, hogy mikor kerül sorra egy beteg. A leghosszabb idővel a térdprotézis műtétnél kell számolni, de egyes gerincműtéteknél is több mint fél év az átlagos várakozási idő.
Magyarország az uniós sereghajtók között
Más európai országokkal összevetve nem olyan tragikus a helyzet nálunk, ugyanakkor vannak olyan beavatkozások, ahol hazánk az uniós sereghajtók között szerepel a hosszú várakozási idővel.
A szürkehályog műtétre várakozók 33,6 százaléka szembesült hosszú várólistával 2021-ben, koszorúér-bypass esetében 52,6 százalékuk, a térdprotézisre várakozóknak pedig 78,8 százaléka. A csípőprotézis műtét az egyetlen olyan beavatkozás, ahol a három hónapnál tovább várakozó betegek aránya emelkedett.
Nem hivatalos várólistán várakozik a betegek egy része
A kérdőíves felmérésünkre beérkező válaszokból kiindulva kiderítettük, hogy a betegek akár hónapokig is várakozhatnak titkos nyilvántartásokban, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. Három, az ország különböző részein élő érintett is azt tapasztalta, hogy a hivatalos várakozási idővel ellentétben jóval többet kell sorban állniuk egy műtétre. A nem hivatalos nyilvántartás létezését egy egészségügyben dolgozó szakember is megerősítette, hozzátéve, hogy szinte mindenkinek van egy másik várólistája, a valós számok ott vannak a fiókban. Az „alternatív” adatvezetésről szóló információkat a NEAK adatbázisában végzett adatgyűjtésünk is alátámaszthatja.
A tatabányai Szent Borbála Kórházban 125 fő várakozott az elmúlt fél évben térdprotézis-műtétre, átlagosan közel nyolcszáz nap alatt kerültek sorra a betegek. Eközben Budapesten, az Uzsoki Utcai Kórházban több ezren sorakoztak, de jellemzően jóval hamarabb sorra is kerültek. A leglátványosabb kiugrás a szürkehályog műtétnél látható: a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban 74 beteg szerepelt a listán, 512 napot kell átlagosan várniuk.
Sokan panaszkodtak a tájékoztatás hiányára
A törvény kimondja, hogy várólistára helyezés esetén a beteget tájékoztatni kell a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve a várakozás esetleges következményeit is fel kell vázolnia az orvosnak. Ennek ellenére az Átlátszó felmérését kitöltők sokszor nem tudták megmondani, hogy mennyi ideig várakoznak, és sok esetben arról sem tájékoztatta őket a kórház, hogy milyen egészségügyi következményei lehetnek a várakozásnak – ilyen lehet például a tünetek súlyosbodása vagy a fokozódó fájdalom. Azoknál a betegeknél, akik kaptak tájékoztatást, pénz-, eszköz- és orvoshiányra hivatkoztak az egyes intézmények.
Minden tizedik adat hibás a nyilvántartásban
A kormány 2012-ben vezette be az egységes várólista-nyilvántartási rendszert, azzal a céllal, hogy könnyebben lehessen információhoz jutni arról, hogy mennyi ideig kell várakozni egy-egy műtétre. Ugyanakkor a rendszer bevezetése nem volt zökkenőmentes: 2013-ban az oldal adatainak kétharmada hibás volt, és most, tíz évvel később is azt találtuk, hogy hemzseg az oldal a hibáktól.
A 2022. augusztus és 2023. július közötti adatok elemzése során több esetben tapasztaltuk, hogy a beteg csak azután került fel a várólistára, hogy a kezelésüket már elvégezték. Nemcsak sürgős ellátást igénylő eseteknél találkoztunk ezzel a jelenséggel, és nem is kizárólag egy kórháznál. A jelenség magyarázata lehet, hogy az adatokat a kórházak szolgáltatják, azonban információink szerint azok ellenőrzésére, átnézésére a NEAK-nak sem lehetősége, sem pedig kapacitása nincs.
Aki teheti, a magánegészségügybe menekül
Kérdőíves felmérésünkből kiderült, aki teheti, a magánegészségügy felé fordul, ami jellemzően gyorsabb ellátást ígér, ám ezért mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a pácienseknek. Volt olyan, aki hárommillió forintot fizetett, hogy ne kelljen éveket várakoznia a műtétre. A Portfólió körképe szerint három év alatt gyakorlatilag megduplázódott a magánegészségügyi cégek piaca.
Nem a magánszektor az egyetlen megoldás azok számára, akik szeretnék lerövidíteni a várakozási időt, a kitöltők közül volt, aki több száz kilométert utazott egy műtétért, például, ha az orvosuk több intézményben dolgozik egyszerre. Olyan is előfordult, hogy a betegeknek nincs más választásuk, bizonyos műtéteket ugyanis nem végeznek minden kórházban.
Szöveg, adat, grafika, vizualizáció
Pete Luca, Szopkó Zita
2022 ATLO – Átlátszó.hu
