Ezen a nyáron is számos meteorológiai rekord dőlt meg Magyarországon, továbbá olyan jelenségek kerültek be a mindennapi hírfolyamba most már itthon is, mint a szélsőséges szárazság, vagy a bozót- és erdőtüzek megemelkedett száma. Azt is tudjuk már, hogy ez volt 1901 óta a legmelegebb nyarunk. Ezek a jelenségek nem kiugrások, hanem illeszkednek egy jóval hosszabb távú trendbe, és ezek a ma még szélsőségnek látszó jelenségek a jövőben általánossá válhatnak.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat idén márciusban bővített klímaváltozási adatai szerint a pesszimista forgatókönyv alapján is Magyarországon 1,5-2,1 fokkal nő majd a hőmérséklet, jelentősen nő a hőségnapok, hőhullámok és eső nélküli napok száma, továbbá szinte megszűnik a tél. Ezek a változások nem minden régiót érintenek majd egyformán, az OMSZ által alkalmazott klímamodellek szerint például lesz olyan része Magyarországnak, ahol a havi átlagos csapadékmennyiség nőni is fog. Az ország a klímaváltozásnak leginkább kitett része Észak-Kelet-Magyarország és Dél-Kelet-Magyarország, vagyis az Alföld nagyobbik része. A hőség szempontjából alighanem azok járnak majd jobban, akik hegyekben, vagy tavak és folyók mentén laknak, de ők sem sokkal. Emellett érdemes azt is megfigyelni, hogy a klímaváltozás – legalábbis ezen adatok alapján – nem csupán azt jelenti, hogy a hatások már az amúgy is érintett régiókban szélsőségesebben jelentkeznek majd, hanem azt is, hogy a hatások területi kiterjedése is nő.

Az alábbi térképeken az OMSZ járási szintre számított klímatérképeit dolgoztuk fel. Az OMSZ módszertani összefoglalója (lásd röviden az anyag végén!) részletesen leírja az általuk használt klímamodellek és számítások előnyeit és hátrányait, továbbá a módszertan határait. Az OMSZ a regionális klímamodell térképeinél a REMO-modell pesszimista forgatókönyvét (RCP8.5) használja. Ebben az anyagban minden esetben ennek a forgatókönyvnek az OMSZ által kalkulált középértékeket mutatjuk. Fontos azonban megjegyezni, hogy a WorldClim oldalán található egyéb, több mint húsz klímamodell-forgatókönyv az OMSZ által használt REMO pesszimista forgatókönyvnél a legtöbb, összehasonlítható meteorológiai jelenség (átlaghőmérséklet, csapadékmennyiség) esetben súlyosabb lefolyásokkal számol Magyarországra is.

Emellett azt se felejtsük el, hogy az Éghajlatváltozási Teljesítményindex (Climate Change Performance Index – CCPI) friss, 2022-es jelentése szerint a vizsgált hatvannégy országból Magyarország az 53. helyen végzett, amellyel utolsó lett az Európai Unióban. Még inkább ijesztő lehet, hogy Magyarország 2014 óta, amikor még a rangsor 11. helyén állt, egyre rosszabb helyezéseket ér el, tehát a klímaváltozás megelőzésének/lassításának érdekében tett vállalásokból egyre kevesebbet teljesít. 

Az éves középhőmérséklet változása – Észak-Kelet-Magyarországon a következő ötven évben több mint 2 °C fokkal is nőhet az éves átlaghőmérséklet

A 0-24 óra közötti közötti hőmérsékletek napi átlaga Celsius-fokban (°C)

14,5 °C –––––– 19,1 °C – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva

A nyári éves középhőmérséklet változása – a legnagyobb növekedés Kelet-Magyarországon lehet

A 0-24 óra közötti közötti hőmérsékletek napi átlaga Celsius-fokban (°C)

19 °C –––––––– 24 °C – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva

A téli éves középhőmérséklet változása – Nyugat-Magyarországon nő majd leginkább a téli középhőmérséklet

A 0-24 óra közötti közötti hőmérsékletek napi átlaga Celsius-fokban (°C)

-0,1 °C ––––––– 4,6 °C – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva

A hőségnapok számának változása – 2071-től lesz olyan része Magyarországnak, ahol 197 napon éri el a hőmérséklet a 30 fokot

A napi maximumhőmérséklet eléri a 30 °C fokot

25 nap –––– 197 nap – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva

A másodfokú hőhullámos napok változása – Füzesabony környékén 27 nappal több hőhullámos nap lehet

A napi átlaghőmérséklet legalább három napon keresztül eléri a 25 °C fokot

0,6×3 nap – 24×3 nap – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva

A túl meleg éjszakák számának változása – Budapesten és a Mecsekben fog leginkább nőni a meleg éjszakák száma

A napi minimumhőmérséklet meghaladja a 20 °C fokot

0,1 nap –––––– 7 nap – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva

Az egymást követő száraz napok maximális számának változása – a leghosszabb szárazság a jövőben a Hortobágy környékén lesz

Az a leghosszabb időszak, amikor a csapadékmennyiség nem éri el a napi 1 millimétert

24 nap ––––– 34 nap – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva

A havi átlag csapadékmennyiség változása – a legnagyobb csökkenés Észak-Kelet-Magyarországon várható

A napi csapadékösszeg havi átlaga milliméterben

44 mm –––– 69 mm – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva

A csapadékos napok számának változása – a legnagyobb csökkenés Dél-Nyugat-Magyarországon, Nagykanizsa környékén várható

A napi csapadékösszeg eléri az 1 millimétert

82 nap –––– 103 nap – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva

A téli napok számának változása – a Bakony, a Bükk és a Zemplén egyes részein akár két héttel kevesebb téli nap is lehet

A napi átlaghőmérséklet 0 °C fok alatt marad

3 nap –––––– 27 nap – a skála az összes térkép minimumához és maximumához van igazítva