A LEGGAZDAGABB MAGYAROK
A NER-elit vagyona vizualizálva
Készítette: Szabó Krisztián
Magyarország leggazdagabb embere már ötödik éve Mészáros Lőrinc. A 100 leggazdagabb magyar 2025-ös kiadványában Mészáros toronymagasan, 1422 milliárd forinttal vezeti a mezőnyt. Az elmúlt évben akkora vagyongyarapodásra tett szert, hogy minden 6. percben egy átlagos munkavállalló éves fizetésével lett gazdagabb. Vagyona 602 milliárddal hagyja le az őt követő Csányi Sándorét, aki előtte volt hosszú évekig a leggazdagabb honfitársunk. Mészáros Lőrinc tavalyi vagyonosodása a több mint 400 vállalkozásának volt köszönhető, amelyek jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek mezőgazdasági, élelmiszeripari, turisztikai, energetikai, pénzügyi, szolgáltatói, építőipari és befektetési szektorokban.
2025. május 22-én jelent meg huszonnegyedik alkalommal a Szakonyi Péter által szerkesztett gazdagösszesítés. A lista 2002-ben még a Magyar Hírlap hasábjain jelent meg, később pedig a Manager Magazin, a Napi Gazdaság és a napi.hu weboldala közölte. 2019-től kezdődően a Perche Kft. gondozásában jelenik meg évente, A 100 leggazdagabb magyar című kiadványban.
Mészáros Lőrinc idén ötödik alkalommal áll a lista élén, becsült vagyona 1422 milliárd forintra rúg. Orbán Viktor miniszterelnök barátja 2021-ben nyerte el először a Magyarország leggazdagabb embere címet, akkor harmadekkora vagyonnal rendelkezett. Tavaly óta 432 milliárd forinttal lett gazdagabb, amellyel önmagában a lista hatodik helyét foglalná el idén.
Az őt követő Csányi Sándor 2020-ig állt az első helyen, aki 820 milliárd forintos vagyonával idén is a második helyezést érte el. Tavaly óta a becslés szerint mintegy 120 milliárd forinttal növekedett a vagyona. A dobogó harmadik fokára negyedik éve Felcsuti Zsolt került, 526 milliárd forintos becsült vagyonnal.
A 100 leggazdagabb magyar összvagyona idén lépte át első alkalommal a 10 ezer milliárd forintot. A gazdaglista kiadásának 24 éve alatt mindössze két alkalommal látszódik visszaesés az összvagyonban, mindkettő globális válsághelyzetekhez köthető: az egyik a 2008-as gazdasági világválsághoz, a másik pedig a 2020-ban kirobbanó koronavírus-világjárványhoz. Ezeket leszámítva viszont a vagyonnövekedés üteme megrendíthetetlen volt. Sőt, 2015 után a vagyonosodás mértéke felgyorsult, a járványt követő években pedig az évenkénti növekedés látványosan megugrott.
Tetten érhető ez a fajta exponenciális növekedés az idei tíz leggazdagabb magyar vagyonváltozásán is. Ugyan Mészáros Lőrinc 2014-es listára kerülése óta mást se produkált mint exponenciális vagyongyarapítást, a további kilenc listavezetőnél is láthatjuk a hirtelen felívelést az elmúlt években a vagyont illetően.
A vagyonosodás felgyorsulását az alábbi ábra még jobban szemlélteti: 2020 után a „tölcsér szája” elkezdett egyre inkább kiszélesedni, a három leggazdagabb részesedése pedig egyre nagyobbá vált a teljes listán belül. Idén a teljes gazdaglista összvagyonának 13 százaléka már Mészáros Lőrincnél összpontosul, Csányi Sándor részesedése 7,5 százalék, Felcsuti Zsolté pedig 4,7 százalék. Vagyis a leggazdagabb három kezében van a 100 leggazdagabb összvagyonának egynegyede.
De a legnagyobb sikereket gazdagodás terén idén nem csak ők érték el. Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója, Mészáros Lőrinc egykori jobbkeze, tavalyhoz képest szinte megkétszerezte vagyonát, 138 milliárd forintról 264 milliárd forintra (ami a 8. helyre teszi őt a listán). Őt Orbán Viktor veje, Tiborcz István követi 88 százalékos vagyonnövekedéssel, ami így 188 milliárd forint lett idén (ez a 11. helyre volt elég). A kiadvány szerint Tiborcz vagyonának jelentős része a Waberer’s Csoportban és a Gránit Bankban lévő érdekeltségeiből származik, összesen 140 milliárd forint.
Emellett a tíz legnagyobb vagyonnövekedési rangsor tizedik fokára felkerült Balásy Gyula is (aki évekig csak B.-ként volt feltüntetve a listában), aki idei 79 milliárdos vagyonával a 34. helyet foglalja el a listában. 2018-tól kezdődően Balásy két cége (a New Land Media és a Lounge Design) monopolhelyzetbe került az állami kommunikációs piacon, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) által kiírt keretszerződéseken ezen két cég visszatérő nyertesként van jelen. Az elmúlt három évben 336 milliárd forint értékben nyertek Balásy-cégek NKOH-tendereket, ami a Hivatal megbízásainak 74 százalékát jelenti.
Mészáros Lőrinc pedig a számszerű vagyonnövekedés első helyezettje volt idén, 432 milliárd forinttal lett gazdagabb tavalyhoz képest. Ezt a folyamatosan bővülő, már 400-nál is több, megannyi szektorba tartozó vállalkozásainak köszönheti, melyek többsége nyereséggel zárta a tavalyi évet. Miközben az építőipari szektor 2024-ben visszaesett – az előző év azonos időszakához mérve 2024. június óta lejtmenet van az építőiparban, 2025 első két hónapjában 7 százalékkal volt alacsonyabb a termelés volumene a 2024 első két hónapjához képest –, Mészáros ezen cégeit ez láthatóan nem érintette.
Ezen a szektoron belül egyik kiemelkedő cége, a V-Híd Építő Zrt. a Transparency International Magyarország kutatása szerint 2021 és 2023 között a második legnagyobb értékben nyert el közbeszerzéseket, összesen 461 milliárd forint értékben. De ha a Mészáros által elnyert összes tendert nézzük ugyanezen időszakból, akkor itt is ő áll a dobogó élén: 14 cége 1080 milliárd forint értékben nyerte el a közbeszerzések 8,6 százalékát. Kis-Szölgyémi Ferenc (44. leggazdagabb) három cége 836 milliárd forinttal volt a második (az ő tulajdonában álló B+N Referencia Zrt. a cégek rangsorában viszont az első volt), Szíjj László (6. leggazdagabb) a harmadik 758 milliárdnyi elnyert tenderrel, Balásy Gyula pedig a negyedik 335,9 milliárd összértékű elnyert közbeszerzéssel.
A 100 leggazdagabb magyar kiadvány leírja, hogy Mészáros flottakezelésben már benne van a top 5-ben a magyar piacon. A flottakezelő közbeszerzéseket már 2023-ban is extra rövid határidőkkel nyerte el a Mészáros M1 Autókereskedő Kft., amivel a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. vagy a Mercarius Flottakezelő Kft. nem tudta felvenni a versenyt. De idén márciusban előfordult az is, hogy pont a rövid vállalt határidő miatt nem Mészáros nyerte a flottatendert. A versenytársakkal való vélhető összejátszás miatt nyomozást indított az NNI a Mészáros-cégeket is érintő tendereknél. Ez persze csak Mészáros egy cégének a példája, de hasonló túlárazásokat, drágulásokat, összejátszásokat találhatnánk más cégének más közbeszerzéseit vizsgálva is.
Egy átlagosan kereső munkavállaló éves fizetése nettó 5,34 millió forint. Mészáros Lőrinc vagyona hat és fél perc alatt gyarapodik ennyit.
Egy átlagos férfi magasságú oszlopnyi pénz megkeresésére alig egy munkanapra, összesen hat órára van szüksége.
Már 2014-ben, amikor először került fel a leggazdagabb magyarok listájára, a becsült vagyona 7,7 milliárd forint volt, amiből egy 46,2 méter magas pénzoszlopot lehetne állítani húszezres címletekből.
Teljes vagyonát egy halomba pakolva egy 3 méter magas, 7,7 méter széles és 4 méter mély téglatestet kapnánk, ami 92,4 köbméter térfogatú, így pont egy átlagos nappali szobát meg lehetne vele tölteni. Súlya 71 tonna, ami nagyjából 50 személyautó súlyával egyenlő.
De Mészáros után Csányi Sándornak és Felcsuti Zsoltnak sem kell szégyenkeznie, akik vagyona 41 és 26 tonnát nyom.
Az elmúlt években szép számmal jelentek meg a listán olyan üzletemberek, akiknek valamilyen kötődésük van a jelenlegi kormányhoz és a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez (NER). Ők inkább a lista első felében helyezkednek el: például Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor barátja, aki vagyonosodását az állami közbeszerzések sorozatos elnyerésének köszönhette; Szíjj László, aki építőipari tenderek visszatérő nyertese, néhány éve az ő jachtján nyaralt Szijjártó Péter külügyminiszter, de Mészáros Lőrinc is; Jellinek Dániel, aki ingatlanfejlesztésből jutott a lista hetedik fokára, az elmúlt években kötött üzletei miatt Tiborcz Istvánnal, Orbán vejével hozták kapcsolatba, de tagja a Budapesti Gazdasági Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának is.
Pár éve a Szabad Európa egytől tízig terjedő skálán határozta meg, hogy a leggazdagabb magyarok mennyire vannak szoros kapcsolatban az Orbán-kormánnyal vagy a NER-rel. Ezt a csoportosítást felhasználva és a néhány azóta új listataggal kibővítve látható, hogy az idei listán 20 olyan üzletember található akik nagyon közel állnak a jelenlegi rendszerhez, összvagyonuk (4194 Mrd Ft) közel fele a teljes lista vagyonának. Többen vannak viszont akik teljesen távol állnak a NER-től (38 fő), ők a vagyon egyötödét birtokolják.
A 100 leggazdagabb magyar lista 2002-es indulásakor a listán szereplők összvagyona 630,4 milliárd forint volt. A mai mezőnyből néhányan már akkor is jelen voltak: például Csányi Sándor vagyona akkoriban 15 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt 24 évben jelen lévő gazdagok (18 fő) részesedése összesen 209 milliárd forint volt a 2002-es összvagyonból, míg a többi, később háttérbe szoruló gazdasági szereplő 421,4 milliárd forinttal volt jelen. Felcsuti Zsolt és Mészáros Lőrinc neve ekkor még egyáltalán nem szerepelt a leggazdagabbak között.
A leggazdagabbak vagyona 2020 körül kezdett el ütemesebben nőni. 2002 óta a nominális összvagyonuk 17,48-szorosára nőtt. Legnagyobb ütemben (azok közül, akik 2002 óta a listán szerepelnek) Csányi Sándor vagyona nőtt, közel 55-szörösére. Mészáros Lőrinc 2014-ben 7,7 milliárddal lépett a mezőnybe, idén a vagyona ennek 184-szerese. Ehhez képest a bruttó átlagfizetés 2002 óta csak 5,56-szorosára nőtt. Sokkal kisebb összeg is és sokkal lassabb ütemben nőtt a havi kereset, mint a milliárdosok vagyona. A középosztály és a felső egy százalék közötti olló szája egyre nyílik.
Az alábbi diagramon ezen felül látható az is, hogy a lista élén szereplő üzletemberek szinte mindegyike közel áll a jelenlegi rendszerhez, és az ő vagyonuk növekedésének üteme sokkal meredekebb volt azokéhoz képest, akik nincsenek olyan szoros kapcsolatban a NER-rel.
Ez az osztályok közötti távolság azon is tetten érhető, hogy milyen a vagyoni koncentráció hazánkban. Az adatok rávilágítanak a lakosság leggazdagabb szegmense és a társadalom többi része közötti tartós és növekvő szakadékra Magyarországon. A regionális trendeket idősorosan megnézve az derül ki, hogy hazánkban 2017 óta a leggazdagabbaknál jelentős, 33 százalékos a vagyoni koncentráció, azonban ez a trend már 2014-ben elindult.
Mészáros Lőrinc pedig továbbra is kiemelkedő szereplő Magyarországon, és a korábbi évek trendjét figyelve jövőre újból a lista élén lesz. Nem kizárt, hogy a kétezer milliárd forintos határt is át fogja lépni. Vagyona a hétköznapi emberekhez képest felfoghatatlan ütemben gyarapszik:
Zárásként egy rövid eszmefuttatás. Vagyona elég lenne: