500 ezer uniós pályázat vizualizálva

A magyar kormány pályázati portálján elérhető adatok szerint 2004 és 2024 között kilenc fejlesztési program keretein belül összesen 32 321 milliárd forintnyi európai uniós pályázati pénzt ítéltek oda 161 ezer pályázó részére, akik ezt közel 500 ezer pályázatban nyerték el. A fejlesztési programok közül a legtöbb pénz az Új Széchenyi Terv, a Széchenyi 2020 és a Széchenyi Terv Plusz keretein belül került szétosztásra. Ezek a programok azért jöttek létre, hogy a Magyar Állam az Európai Uniótól kapott pénzügyi forrásokat tudja továbbadni a pályázatok nyerteseinek. Viszont az összesen kiosztott pénz fele mindössze 77 pályázó között oszlott meg: a legtöbbet állami cégek kapták különböző fejlesztésekre. Cikkünkben diagramokon mutatunk be néhány érdekességet az elmúlt két évtizedben szétosztott uniós forrásokról.

Az Átlátszó legutóbb 2016-ban készített átfogó összefoglalót az uniós támogatások szétosztásáról. Most új köntöst adunk ugyanennek az elgondolásnak: egy szakértő segítségével legyűjtöttük a magyar kormány pályázati portálján található nyertes pályázatok adatbázisát, és létrehoztunk egy tracker oldalt, amin diagramokon, térképeken és egyedi elemző alkalmazással lehet a közel 500 ezer nyertes pályázatot tartalmazó adatbázist böngészni.

Az adatbázis ráadásul minden nap automatikusan frissül, így a felhasználók minden nap a legfrissebb adatokat tudják használni az oldalon. Fontos is egy ilyen adatbázis elérhetőségének megkönnyítése, hiszen a hivatalos pályázati portál néhány száz pályázatra limitálja az egyszerre letölthető tételek számát, így a teljes adatbázist a hivatalos oldalról szinte képtelenség egyszerűen teljes egészében letölteni. A tracker oldal az alábbi linken érhető el.

Ugyan a tracker oldal az összes adatot tartalmazza, tehát 2025-ös nyertes pályázatokat is mutat, cikkünkben a legutolsó lezárt évig, tehát 2024 év végéig dolgoztuk fel az adatokat a diagramokhoz. Ezek az ábrázolások és adatok tehát már csak a hiányzó 2025-ös adatok miatt is kicsit eltérnek a másik oldalunkon található adatokkal. Viszont a tracker oldalon található adatok sokkal nyersebb állapotban mutatják be az adatbázist: mivel annak az oldalnak a célja a felhasználókat ösztönözni a teljes adatbázis letöltésére és utófeldolgozására, ezért mi azt bármiféle adattisztítás nélkül mutatjuk be. Így a nyers formátumból fakadó hibák is megtalálhatók az adatbázisban.

Ebben a cikkben ezeket a hibákat többnyire kijavítottuk. A legnagyobb gondot a nyertes pályázók neve okozza, ahol egy pályázóhoz több elnevezés is tartozhat, ami többek között az elírásokból vagy a teljes név elé rakott rövidítésből is fakadhat. De számos településnél is találtunk elírásokat, településnévnél részletesebb terület-meghatározásokat.

Elsőnek nézzük meg közelebbről a pályázatok, fejlesztési programok időbeli eloszlását!

A nyertes pályázatok kilenc fejlesztési programon belül valósultak meg: KTIA (Kutatási és technológiai Innovációs Alap), NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv), EU 2007-2013 (Új Széchenyi Terv), Széchenyi 2020, Széchenyi 2020 Vidékfejlesztési Program, Széchenyi 2020 Pénzügyi eszközök, RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv), Széchenyi Terv Plusz és Brexitkár-enyhítő Beruházás Támogatási Terv. Az első pályázat a KTIA-hoz köthető 1992-ből, ugyan a KTIA csak 2004. január 1-én jött létre a 2003. évi XC. törvény által. 2004 előtt még ezen felül további 8 pályázat szerepel KTIA megnevezéssel. Ezek a pályázatok feltehetően az 1988 és 2004 között létező Központi Műszaki Fejlesztési Alap keretein belül valósultak meg, melynek létrejöttekor a KTIA vette át a helyét.

2004-től már rendszeresek a nyertes pályázatok, de a május 1-i uniós csatlakozás előtt már szerepel 41 pályázat 2004-ből a KTIA és NFT fejlesztési programokból. A pályázati oldal leírása szerint az I. Nemzeti Fejlesztési Terv az uniós csatlakozás után „a 2000-2006-os programozási időszak ötödik évében kezdődött meg, amelynek keretében tervezési árfolyamon mintegy 1200-1300 Mrd Ft fejlesztési forrás” volt felhasználható.

A legtöbb megítélt támogatást a Széchenyi 2020 keretein belül osztották ki: 2015 május és 2023 december között 50 850 nyertes pályázatnak 10 873 milliárd forint került kiutalásra. A legtöbb pályázat viszont a Széchényi 2020 Vidékfejlesztési Programon belül valósult meg, összesen 307 003 darab, de ez összesen csak 3438 milliárd forintot tett ki. Ez a VP céljából is fakad, hiszen „elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására” indították ezt a fejlesztési programot. Egy pályázó átlagosan 11 millió forint támogatást kapott ebben a programban.

Az alábbi diagramon megítélt támogatások és a pályázatok száma havi bontásban látható. Ugyan már az első, Új Széchenyi Terv során is voltak kimagasló időszakok, igazán csak a Széchenyi 2020 kezdetén ugrott meg a havonta mért megítélt összegek száma.

A csúcs 2016 nyarán volt, amikor egy hónap alatt több mint 1000 milliárd forintnyi pályázati pénzt osztottak szét.

Hasonlóan sok volt a megítélt összeg 2022 márciusában, amikor egyszerre hét fejlesztési programon belül 964 milliárd forintot osztottak szét, felét a Széchenyi 2020 VP-n belül. A harmadik legmagasabb kiugrás pedig a Széchenyi Terv Plusz elején volt, 2024 februárjában 869 milliárd forinttal.

Pályázatok száma szerint pedig a Széchenyi 2020 VP dominált, aminek ideje alatt szinte minden decemberben és márciusban volt egy nagyobb győzteskihirdetési turnus.

Az időbeli diagramok tehát a fent leírtak alapján csak 2024 év végéig tartanak, viszont a tracker oldal már tartalmaz 2025-ös adatokat is. Ez pedig a jövőben tovább fog új havi adatokkal bővülni, mivel a Széchenyi Terv Plusz egészen 2027-ig tart.

Az adatbázisban több területi besorolást is meghatároznak az egyes pályázatokhoz: régiók, megyék, járások, kistérségek és települések szerint is lehet csoportosítani. Mi most a településszintű lebontást mutatjuk be, de ezen felül régiók, megyék és kistérségek szerint is lehet térképes elemzéseket készíteni a tracker oldalon.

A települések megnevezése többnyire a hivatalos településneveket tartalmazza, de néhány esetben ennél kisebb területre, településrészre vonatkozó elnevezések is előfordulnak. Ezeket mi az alábbi térképeken kijavítottuk, de érdekesség, hogy így is

van kilenc település, ahova az elmúlt húsz évben egy forintnyi uniós pályázati pénz se jutott.

Ezek: Csertalakos, Főnyed, Hernyék, Iklanberény, Kisszőlős, Pettend, Szegerdő, Tékes és Zalaköveskút, melyekben összesen 952 lakos él.

Az összes fejlesztési programból Budapest kapta a legtöbb támogatást, összesen 9176 milliárd forintot. Ez természetesen jelentősen eltorzítaná a térképet, és nem látszódnának apróbb különbségek, ezért a konkrét összegek helyett 2024-es lakossági adatok alapján egy lakosra normalizáltuk a támogatási összegeket.

Továbbá egyedi értéktartományt határoztunk meg az egyes térképeknél (a jelenleginél például a színezés 0 és 7 millió Ft/fő között értelmezhető), viszont érdemes a térképek értelmezésekor fejben tartani, hogy néhány város vagy megyeszékhely jóval nagyobb támogatást kapott ezeknél a vizuális felső határoknál.

Mivel egy térképen nehezen értelmezhető húsz évnyi megítélt támogatás, ezért ezeket felosztottuk, az egyszerűség kedvéért az egyes kormányok szerint. Az első kormány, amikor már történt uniós forrásból kifizetés Medgyessy Péter két és fél éves miniszterelnöksége alatt volt.

Mindössze 1827 pályázatot tartanak nyilván, összesen 82 milliárd, ami 11 millió forint azon települések lakosaira vetítve, ahol volt nyertes pályázat. Ez pedig főleg az ország keleti részén volt, a nagyobb városokban és azok vonzáskörzetében.

Az első és második Gyurcsány-kormány négy és fél éve alatt már ennél több pályázat valósult meg: 30 ezer nyertes pályázat 1846 milliárd forint értékben (349 millió forint/fő). Az ország szinte teljes területén voltak nyertesek, de a Dunántúli régióban ritkásabb a „nyertes települések” száma és kisebb egy főre jutó összegek láthatók.

Az egy évig és egy hónapig tartó Bajnai-kormány alatt megítélt támogatási összegek szinte megközelítik az ezt megelőző négy és fél éves Gyurcsány-kormány időszakát: 1331 milliárd forintot ítéltek meg 12 ezer nyertes pályázó számára. Ez idő alatt is látható, hogy az ország keleti része jelentősen jobban járt az elnyert támogatási összegek terén.

Az Orbán-kormányok közül a 2010-ben kezdődő második Orbán kormány alatt 5852 milliárd forintnyi uniós támogatás került kiutalásra (916 millió forint/fő). Ezt 45 ezer nyertes pályázat részére ítélték meg.

A harmadik Orbán-kormány során kezdődött el a Széchenyi 2020 nevű fejlesztési program, amiről fentebb írtuk, hogy egyrészt a legtöbb támogatási összeget szétosztó fejlesztési program volt, másrészt az egy hónap alatt egyszerre megítélt támogatási összeg is ehhez a programhoz köthető.

Ez meg is látszik ezen az időszakon: az összes kormányidőszak közül a harmadik Orbán-kormány négy éve alatt osztották ki a legtöbb EU-s támogatást: 11 178 milliárd forintot, összesen 103 ezer pályázó között (2 milliárd forint/fő). De még így is akadtak nyugat-magyarországi települések, amelyek nem részesültek semmilyen uniós támogatásban ez időszak alatt.

A 2018 és 2022 közötti negyedik Orbán-kormány a második helyezett a listában: 6295 milliárd forint támogatás, viszont 250 ezer támogatott, ami 150 ezerrel több az ezt megelőző négy évhez képest. Ez a Széchenyi 2020 Vidékfejesztési Programnak köszönhető, számos kistelepülésen látható, hogy kimagaslóan nagy az egy lakosra jutó megítélt támogatás összege.

A jelenleg is tartó ötödik Orbán-kormány eddigi két évében (2024 év végéig) szinte ugyanannyi összeg került megítélésre, mint a második Orbán-kormány alatt: 5733 milliárd forint, 47 ezer támogatott számára.

Húsz év alatt az ország nyugati része (a Dunántúli régiók) összesen 7045 milliárd forint támogatásban részesült, míg az ország keleti része 22 ezer milliárd forintot kapott. Ebből a közép-Magyarországi régió (Budapest, Pest megye) 10 ezer milliárdot kapott, a második legtámogatottabb régió észak-Alföld volt 4663 milliárd forinttal.

Az első és második Gyurcsány-kormány négy és fél éve alatt már ennél több támogatás valósult meg: 30 ezer nyertes pályázat 1846 milliárd forint értékben (349 millió forint/fő). Az ország szinte teljes területén voltak nyertesek, de a Dunántúli régióban ritkásabb a "nyertes települések" száma és kisebb egy főre jutó összegek láthatók.

Az összes program keretein belül Budapest részesült a legtöbb támogatásban, összesen 9176 milliárd forintban. Az első húsz legtámogatottabb település listáján a fővárost számos megyeszékhely követi, de a listára felfért néhány város (Sopron, Hajdúszoboszló) és közepes település (Martonvásár, Püspökladány, Berettyóújfalu) is. Az egy főre jutó támogatási összeg szerint rangsorolva a lista élén viszont főleg kistelepülések szerepelnek. Drávagárdonyban például 82 millió forintnyi uniós támogatás jutott egy lakosra.

A nyertes pályázatok egy kis részénél, 1751 pályázatnál nincs terület meghatározva. Ezek kifejezetten magas összeget, az összes támogatás tíz százalékát fedik le. Ezek között található a legtöbb támogatást érő nyertes pályázat is: a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 815 milliárd forintos pályázata ("Piaci forrásokból nem, vagy nem megfelelő mértékben finanszírozott, gazdaságilag életképes projektek támogatása hitel és vissza nem térítendő támogatással kombinált pénzügyi eszköz által a GINOP 8. prioritás keretében").

A következő részben nézzük meg közelebbről a pályázatok nyerteseit. A pályázók végső számát illetően nem tudunk pontos számot adni, csupán becslést. Ennek oka, hogy a pályázók neve többféleképpen is szerepelhet az adatbázisban – szerepel például MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt., de a rövidítés nélkül Magyar Fejlesztési Bank Zrt. is. Emellett számos pályázó neve szerepel elírásokkal is.

Ezeket a hibákat 161 ezer egyedi pályázónál manuális módon nem lehet kijavítani. A legtöbb támogatást kapott pályázóknál viszont azokat a tételeket is megkerestük, amelyeknél a pályázó valamilyen elírással vagy minimálisan módosított névvel szerepelt.

Az összes megítélt támogatási összeg fele 16 169 milliárd forint.

Ezt az összeget az összes pályázat alig 2 százaléka (1,76 százalék) kapta, összesen 8743 pályázat.

Ezt mindössze a pályázók 0,05 százaléka nyerte el, ami 77 pályázót jelent.

A legtöbb pályázati összeget a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kapta: 318 pályázattal 3708 milliárd forintot nyertek el. Második helyen a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. áll, 32 nyertes pályázattal és 1950 milliárd forinttal (ebben szerepel a legtöbb támogatást kapott pályázat is).

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az a pályázó, akihez az egy pályázó által elnyert legtöbb pályázat köthető. Ezzel a rekordmennyiségű pályázattal pedig az első húsz támogatott listájára is felkerült, összesen 345 milliárd forintot kaptak, amivel a tizedik helyet foglalja el a ranglistán.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Kft. 2004 és 2021 közötti években kapott támogatási összegeket. A legsikeresebb év a cég számára 2013 volt, amikor 953 milliárd forintot nyertek el 48 pályázattal. Az alábbi diagramon a 77, legnagyobb összeget elnyert pályázó számára megítélt támogatási összeget és a megnyert pályázatok számát lehet böngészni éves bontásban.

Cikkünkben időbeli, térbeli és nyertesek szerinti bontásban mutattuk be az uniós támogatások adatbázisát. Ez viszont csak töredéke azoknak az ábrázolásoknak és elemzési lehetőségeknek, amit az erre a célra létrehozott tracker oldalunkra készítettünk. Ezt az alábbi oldalon lehet megtekinteni: